Előfordulhat, hogy heteken vagy akár hónapokon keresztül pályázunk meghirdetett állásokra, mégsem érkezik elég visszajelzés. Ilyenkor nem feltétlenül az a megoldás, hogy ugyanazt a módszert folytatjuk még nagyobb intenzitással.
Érdemes több csatornát párhuzamosan használni.
A klasszikus álláshirdetéses jelentkezés továbbra is fontos, de mellette sokat segíthet a kapcsolatépítés, a közvetlen céges megkeresés, a LinkedIn, a talent poolok, a szakmai közösségek és a vállalati karrieroldalak követése is.
Először nézzük meg, miért nem működik a jelenlegi módszer
Mielőtt új csatornákhoz nyúlunk, érdemes megvizsgálni, hol akad el az álláskeresés.
Más problémára utal, ha:
- sok helyre jelentkezünk, de nem hívnak interjúra;
- eljutunk interjúkra, de nincs ajánlat;
- túl kevés releváns állást találunk;
- mindig ugyanazokra a pozíciókra pályázunk;
- túl szűk földrajzi területen keresünk;
- az önéletrajzunk nem igazodik az állásokhoz.
Ha például sok pályázatból egyetlen interjú sem lesz, lehet, hogy az önéletrajzon vagy a célzott pozíciókon kell változtatni.
Ha viszont rendszeresen eljutunk az interjúig, inkább az interjútechnikán vagy a bérigényen lehet érdemes finomítani.
1. Kapcsolatépítés és networking
A networking nem azt jelenti, hogy ismeretlen emberektől állást kérünk.
Inkább arról szól, hogy szakmai kapcsolatokat építünk, beszélgetünk a célterület szereplőivel, és több információhoz jutunk a lehetőségekről.
Kapcsolatot építhetünk:
- korábbi kollégákkal;
- volt vezetőkkel;
- egyetemi ismerősökkel;
- szakmai rendezvényeken;
- konferenciákon;
- meetupokon;
- online szakmai közösségekben;
- LinkedInen.
Érdemes jelezni a környezetünknek is, hogy új lehetőséget keresünk.
Sok pozícióról még azelőtt hallhatunk, hogy nyilvánosan meghirdetnék.
2. LinkedIn használata
A LinkedIn sok területen fontos álláskeresési csatorna lehet, különösen irodai, szakértői, IT, pénzügyi, marketinges és vezetői munkakörökben.
Érdemes rendbe tenni:
- profilképet;
- headline-t;
- szakmai összefoglalót;
- munkatapasztalatot;
- készségeket;
- elérhetőségeket.
A profil ne csak digitális önéletrajz legyen.
Használhatjuk arra is, hogy:
- kövessük a cégeket;
- kapcsolatba lépjünk recruiterekkel;
- szakmai tartalmakat kövessünk;
- értesüljünk új állásokról;
- kapcsolatokat építsünk.
3. Közvetlen jelentkezés cégekhez
Ha van néhány vállalat, ahol kifejezetten szívesen dolgoznánk, nem feltétlenül kell megvárni, amíg megjelenik a tökéletes álláshirdetés.
Érdemes megnézni:
- van-e saját karrieroldaluk;
- fogadnak-e általános jelentkezést;
- van-e talent pool;
- szerepel-e recruiter vagy HR-kapcsolattartó;
- indítanak-e pályakezdő vagy trainee programot.
A közvetlen jelentkezés cégekhez akkor lehet igazán hatékony, ha nem általános üzenetet küldünk, hanem világosan megfogalmazzuk, milyen területen szeretnénk dolgozni és milyen tapasztalatot tudunk vinni.
4. Talent pool és jelölti adatbázisok
Sok nagyobb vállalat gyűjt jelentkezőket akkor is, amikor nincs azonnal megfelelő nyitott pozíció.
Ilyenkor bekerülhetünk egy talent poolba vagy jelölti adatbázisba.
Ha később megnyílik egy releváns állás, a recruiter akár innen is kereshet.
Érdemes ezért figyelni az ilyen opciókat:
- „csatlakozz talent networkünkhöz”;
- „általános jelentkezés”;
- „értesítést kérek új állásokról”;
- „regisztráció jövőbeli lehetőségekre”.
Ez nem garantál állást, de növeli annak az esélyét, hogy később megtaláljanak.
5. Állásértesítők beállítása
Ha naponta ugyanazokra a kulcsszavakra keresünk rá manuálisan, könnyen időigényessé válik az álláskeresés.
Ahol lehet, állítsunk be értesítést:
- munkakör;
- helyszín;
- kategória;
- kulcsszó;
- tapasztalati szint
alapján.
Így gyorsabban észrevehetjük az új lehetőségeket.
Ez különösen fontos olyan pozícióknál, ahol sok jelentkező van, és előnyt jelenthet a gyors jelentkezés.
6. Vállalati karrieroldalak követése
Nem minden állás jelenik meg minden állásportálon.
Ha van 10–20 cég, amely különösen érdekel bennünket, érdemes közvetlenül követni a karrieroldalukat.
Hasznos lehet egy egyszerű lista:
- cég neve;
- karrieroldal;
- LinkedIn;
- utolsó ellenőrzés dátuma;
- releváns pozíció;
- jelentkezés státusza.
Ez strukturáltabbá teszi a keresést, és csökkenti annak esélyét, hogy lemaradjunk egy jó lehetőségről.
7. Szakmai közösségek és csoportok
Egyes állások szakmai Facebook-csoportokban, Slack- vagy Discord-közösségekben, fórumban vagy más szakmai csatornákon jelenhetnek meg.
Ilyen közösségek különösen aktívak lehetnek például:
- IT;
- marketing;
- design;
- pénzügy;
- mérnöki területek;
- kreatív szakmák;
- startup világ
esetén.
Itt azonban mindig ellenőrizzük a munkáltatót és a hirdetés hitelességét.
8. Recruiterek és fejvadászok
Bizonyos pozícióknál érdemes közvetlenül recruiterrel vagy fejvadásszal kapcsolatba kerülni.
Különösen hasznos lehet:
- szakértői munkaköröknél;
- vezetői pozícióknál;
- nehezen betölthető területeken;
- speciális technikai tudással.
Egy jó recruiter információt adhat:
- a piaci bérekről;
- keresett készségekről;
- nyitott pozíciókról;
- arról, hogyan látják a profilunkat.
A kapcsolat akkor is hasznos lehet, ha az adott pillanatban nincs megfelelő állás.
9. Állásbörzék és szakmai események
Az állásbörze nem csak pályakezdőknek lehet hasznos.
Egy ilyen eseményen rövid idő alatt több munkáltatóval is találkozhatunk.
Érdemes előre megnézni:
- mely cégek lesznek jelen;
- mely pozíciók érdekelnek;
- kivel szeretnénk beszélni;
- milyen kérdéseket teszünk fel.
Legyen nálunk vagy könnyen elérhető:
- friss önéletrajz;
- LinkedIn-profil;
- portfólió, ha releváns.
10. Információs beszélgetések
Egy másik módszer lehet az úgynevezett információs beszélgetés.
Ilyenkor nem állásért keresünk meg valakit, hanem azért, hogy jobban megértsük a szakmáját vagy a vállalat működését.
Kérdezhetünk például:
- milyen a mindennapi munka;
- milyen készségeket keresnek;
- milyen belépési lehetőségek vannak;
- milyen képzést érdemes elvégezni;
- milyen hibákat követnek el gyakran a pályakezdők.
Ez különösen hasznos lehet karrierváltás előtt.
11. Portfólió és saját projekt
Ha a munkánk jellege engedi, saját projekttel is láthatóvá tehetjük a tudásunkat.
Ilyen lehet:
- weboldal;
- GitHub-projekt;
- grafikai portfólió;
- marketingkampány;
- adatvizualizáció;
- esettanulmány;
- szakmai blog;
- videó vagy prezentáció.
Ez pályakezdőként és karrierváltóként különösen fontos lehet.
A munkáltató így nemcsak azt látja, hogy mit állítunk magunkról, hanem konkrét munkát is meg tud nézni.
12. Rövid projektek, freelance és önkéntes munka
Ha nehéz megszerezni az első releváns tapasztalatot, kisebb projekt is segíthet.
Lehet:
- freelance feladat;
- nonprofit projekt;
- ismerős vállalkozásának támogatása;
- önkéntes szakmai munka;
- saját projekt.
Ezek nem minden szakmában működnek ugyanúgy, de sok területen jó lehetőséget adhatnak arra, hogy referenciát és portfóliót építsünk.
13. Nézzünk rokon munkaköröket is
Ha mindig ugyanarra a pozícióra keresünk, könnyen túl szűkre szabhatjuk a lehetőségeket.
Például egy adminisztrátor kereshet:
- irodai asszisztens;
- back office munkatárs;
- ügyintéző;
- recepciós;
- koordinátor
pozíciókat is.
A pozíció neve nem mindig ugyanaz, miközben a szükséges készségek jelentős része átfed.
14. Használjunk készségalapú keresést
Ne csak munkakörre keressünk.
Próbáljuk meg azokat a készségeket is, amelyekkel rendelkezünk:
- Excel;
- SAP;
- ügyfélkezelés;
- angol;
- AutoCAD;
- SQL;
- CRM;
- targoncavezetői jogosultság.
Így olyan állásokat is találhatunk, amelyek címére elsőre nem gondoltunk volna.
15. Az alternatív módszerek ne helyettesítsék teljesen a klasszikus keresést
A networking, LinkedIn, közvetlen megkeresés vagy szakmai közösségek mind hasznosak lehetnek, de nem érdemes emiatt teljesen leállni az álláshirdetések követésével.
Az alternatív módszerek mellett az állásajánlatokat is érdemes rendszeresen átnézni, mert a legtöbb konkrét munkáltatói igény továbbra is meghirdetett pozíció formájában jelenik meg.
A leghatékonyabb stratégia általában több módszer kombinációja.
Építsünk heti álláskeresési rendszert
Ahelyett, hogy rendszertelenül keresünk, alakítsunk ki rutint.
Például:
Hétfő: új álláshirdetések átnézése
Kedd: 2–3 célzott jelentkezés
Szerda: LinkedIn és kapcsolatépítés
Csütörtök: vállalati karrieroldalak ellenőrzése
Péntek: follow-upok és jelentkezések értékelése
Ez csak példa, de segít abban, hogy ne egyetlen csatornára koncentráljunk.
Mérjük, mi működik
Néhány hét után érdemes visszanézni:
- hány jelentkezést küldtünk;
- hány interjú lett belőle;
- melyik csatornáról jött a legtöbb válasz;
- melyik típusú pozíció működött;
- hol nem kaptunk visszajelzést.
Ha például 30 hagyományos jelentkezésből egyetlen interjú sem lesz, de három recruiter-megkeresésből kettő igen, abból érdemes tanulni.
A további módszerekhez érdemes átnézni az álláskeresési technikákat is.
Összegzés
Ha a klasszikus álláskeresés hosszabb ideje nem hoz eredményt, nem feltétlenül több ugyanolyan jelentkezésre van szükség, hanem többféle csatornára.
Érdemes kombinálni:
- állásportálokat;
- állásértesítőket;
- vállalati karrieroldalakat;
- LinkedInt;
- networkinget;
- közvetlen jelentkezést;
- recruitereket;
- talent poolokat;
- szakmai közösségeket;
- saját projekteket.
A cél nem az, hogy minden lehetőséget egyszerre használjunk, hanem hogy kialakítsunk egy olyan álláskeresési rendszert, amely több irányból is esélyt ad a megfelelő munkára.
