Mit tanulhatunk abból, ha elmondjuk a vezetőnknek, hogy nem vagyunk benne biztosak, hogy azt a munkát szeretnénk végezni, amit csinálunk? Előfordulhat ilyen helyzet. Van úgy, hogy csak idővel jövünk rá,
Mit tanulhatunk abból, ha elmondjuk a vezetőnknek, hogy nem vagyunk benne biztosak, hogy azt a munkát szeretnénk végezni, amit csinálunk? Előfordulhat ilyen helyzet. Van úgy, hogy csak idővel jövünk rá,
Igen, több cikket is írtunk már arról, hogy mikor érdemes kicsit „kikozmetikázva” írni önéletrajzot, milyen esetekben kell másképp fogalmazni, és mikor megengedhetők apróbb „füllentések” A kiválasztási folyamatok során azonban vannak
1. Az interjúztató olyan, mint egy beprogramozott robot. Ez a klasszikus személytelen interjú. A beszélgetés nem tart semerre, mert akivel beszélünk, olyan, mint egy unott érzelmektől mentes
Sokan hisznek a hagyományos önéletrajzban. Nyilván nem véletlenül alakult ki egy pár klasszikus forma. De amikor már a sokadik tök egyformát nézik át a toborzók, az uncsi nekik, ezért írunk
Hozz egy kávét a kollégádnak. Nem kell ezt magyarázni. Simán jó arcok leszünk ettől, és más formában jöhet a hála majd 🙂 Írjunk valakinek a Linkedin-en. Tartsuk melegen a kapcsolatainkat.
Több pozitív visszajelzést kapunk, mint építő jellegű kritikát. Ez olyan alap dolognak tűnik, ám hajlamosak vagyunk a napi pörgésben ezekről megfeledkezni. Az elején persze sokszor mondták (nem rosszindulatból), hogy ezt
Mesélek egy sztorit. Egy ember a karrierje elején elkövetett egy hibát, ami életre szóló leckét nyújtott számára. Egy fontos értekezletre hívták, ahol kiemelt, kulcsfontosságú ügyfelekkel kellett találkozni, és prezentációt tartani
Bizonytalanság. Mindenkiben van néha, vagy több, vagy kevesebb. Még a nagymenő sztárok is érzik, de a legsikeresebb vezetők is. Maximum nem látjuk 🙂 Van azonban négy olyan helyzet, amikor a
Mi történik akkor, ha egy igai munkamániás workaholic ember helyére kerülünk be? Aki mindig túlhajszolta magát, nem volt élete, csak a munka számított neki. Jogos a kérdés, hogy ilyenkor hogyan
A nemek közti egyenlőtlenség a munkaerő-piacion is érezhető. Manapság gyakori téma, és láthatjuk, hogy bizonyos országokban már konkrét törvényeket is hoznak a témában. Az általánosan elfogadott hozzáállás az az, hogy
Egy toborzónak természetesen az a feladata, hogy akár több ezer jelölt közül szűrje ki azokat, akik potenciálisak lehetnek. Keresi a megfelelő skill-eket, végzettségeket, tapasztalatokat, amik relevánssá teszik a jelöltet a
Mindenki érdekében kívánom, hogy ne legyenek érzelmileg zsaroló, agresszív vezetők a világon. Sokszor lehet hallani agresszív vezetőkről, akik üvöltenek, akik miatt a kolléganők sírva mennek haza, akik miatt gyomorgörccsel megyünk
Vezetőként kemény dolog kritikát és visszajelzést adni, de csak akkor lehetünk jó vezetők, ha ezekben az esetekben is megálljuk a helyünket. Ha a beosztott nem teljesít határidőre egy feladatot. Persze
Egy csomó olyan dolog lehet, ami miatt pozitívabb elbírálásban részesülhetünk az álláskeresésünk során. Ezekkel nem is vagyunk mindig tisztában teljes mértékben. Illetve fenntartásokkal kell kezelni a listát, mert ez inkább
Vannak olyan dolgok, amikkel gyakran hátráltatjuk a saját eredményes munkánkat. Teljesen indokolatlanul, és néha teljesen tudat alatt nehezítjük a dolgunkat. Túlságosan ragaszkodunk a megszokott folyamatokhoz. Persze, értem, a változás néha nehéz