Mindent az Onboardingról

Onboarding

Az onboarding, magyarosan a fedélzetre lépés, nem más, mint maga a beillesztési protokoll. Ez az a folyamat, amikor az új kollégákat beillesztik a cégbe, csoportba és a posztra.

Kinek jó ez?

Mindenkinek. Ez a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad este. A cégek szeretnék, hogy az újonnan felvett alkalmazott, minél előbb kialakítsa a kapcsolatait a cégen belül, beilleszkedjen az új szerepébe és elsajátítsa magának az új folyamatokat és tudást és teljesítsen jól. Illetve ez employer brandingnek sem utolsó.

A munkavállalónak jó, mert úgy érzi foglalkoznak vele, motiválhatja a tudat, hogy őt várták.
Hamarabb felszabadul a munkahelyen és beilleszkedik, és így a teljesítménye is nőni fog. Mert a boldog alkalmazott a jó alkalmazott.

Mire lehet számítani?

A beillesztési folyamatnak több változata van. Természetesen, mindegyik eltérő, és megvan a maga előnye és hátránya.

Mikor az idősebb kolléga tanít be.

Talán ez, ami a leginkább elterjedt és a cégek méretétől eltekintve mindenki használja ezt a technikát. Ilyenkor egy idősebb kolléga, aki jártas a betöltendő pozícióban mutatja meg a fogásokat a betanuló kolléga számára. Sok esetben ez a személy az, aki helyére kérték az új munkaerőt. Itt véleményem szerint egy probléma van, ugyanis a betanító kolléga nem tanár. Lehet, hogy megvannak a skillek nála és valóban át tudja adni a tudását. De sok esetben ez hiányzik és ilyenkor az a sok tudás, ami nála van, vele együtt távozik is. És az új kollégának ugyan van bizonyos tudása, hiszen valamennyit átvett, de nem elegendőt. Ilyen esetekben érdemes lehet később egyeztetni egy feletteseddel az átvett tudásról és meggyőződni, maradt-e valami, amit nem érintettetek.

Mikor kivan gyűjtve a tudás.

Ilyenkor csak odaadják a meglévő tudást, hogy minél előbb tanuld meg. Ez az, amikor egy nagy pakk papírt kapsz vagy egy linket, ahol eléred az oktató videókat. Talán a gyakorlatias
személetű embereknek ez okozza a legnagyobb kihívást. Hiszen másképp tanulnak, ha olvassák vagy, ha csinálják a feladatokat.

Amikor előadnak.

Kicsit itt hasonló a helyzet, mint az utóbbinál, annyi változással, hogy itt egy személy adja elő a diasort vagy az oktatószöveget. Ilyenkor viszont van lehetőség kérdezni. Ezek az előadások nem szoktak tovább tartani egy két napnál.

Kombók.

Talán akkor járunk jól, ha ezeknek a tudásátadási módszereknek mindegyikét alkalmazzák, sajnos ritka, viszont van ilyen. Ilyenkor nagyon sok lehetőségünk van magunkba szívni a tudást,
illetve a cégről is sokat elmond. Hiszen felkészültek és valóban arra törekednek, hogy beilleszkedj közéjük.

Amikor nincs onboarding.

Az előző írásomban írtam, azokról a kérdésekről, amit érdemes feltenni egy interjú végén. Az egyik az volt, hogy megkérdezzük, milyen beillesztési technikátok, protokollotok van?
Nos én már kaptam olyan választ erre, hogy nincsen, mi csak úszunk az árral. De mielőtt még kedves olvasó azt mondanád, hogy,, jajj ez biztos komolytalan cég ide nem is jössz vissza”, ne
szaladjunk annyira előre. Nem vagyunk egyformák. Vannak olyan munkavállalók, akik akkor tudnak igazán jól teljesíteni, ha közben tanulják meg mi is a feladat. Ez sem egy rossz beléptetési folyamat, hiába is tűnik annak.

Gyakorlat

Viszont van a beléptetésnek egy olyan része, amit nagyon nehezen lehet megtanulni bármelyik folyamattal is találkozunk. Ez pedig az emberi kapcsolatok folyamata. Hogy ki kivel van. Kik
a felettesek, ki milyen poszton van és hogy te hol helyezkedsz el ebben a listában. Ezt csak is tapasztalat és megfigyelés útján tudod elsajátítani.

Beillesztési protokol

Hazai helyzet

Nagyon sok cég igyekszik egyéni beillesztési protokollt felállítani, mérettől és cégkultúrától függetlenül. Viszont nagyon sokszor tapasztalja az ember, hogy ezek a beillesztési tervek csak papíron vagy elméletben mutatnak jól és kevésbé emberre szabottak. Még a nagy cégeknél is előfordul, hogy a beléptetési folyamat nem sikeres és ilyenkor megválnak a munkavállalótól. Ilyenkor jogosan kérdezzük meg, hogy vajon abban a pár napban esetleg hétben ezek mennyire jogos döntések.

Mennyi idő van rá

Nos a három hónap próbaidő elvileg a betanulási időszak is. Tehát ez az időintervallum lenne az, amikor van időd mindent megtanulni és elsajátítani. Gyakorlatilag viszont ennyi időt szinte sosem adnak sajnos, csupán a töredékét.

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

További cikkek