Ahogy munkákra pályázunk, sokszor gondolkodunk rajta, hogy hogyan és milyen formában adjuk meg a referenciaigazolásokat. Tegyük be egyből az első jelentkezési csomagunkba? Vagy írjuk bele az önéletrajzba? Mi a jó megoldás?
A válasz az, hogy ezeket nem kell. Az egy, maximum két oldalas önéletrajzban ez az értékes hely totális pazarlása. Egy HR-es vagy toborzó nem tud minden jelentkezéshez minden referenciát felhívni, de még azoknál sem, akiket interjúra hívnak, erre egyszerűen nincs kapacitás. Ne erre pazaroljuk a CV-ben a helyet.
Mi a helyzet azzal, hogy „Referenciát kérésre tudok megadni.” ?
Ezt is kerüljük. Azért nem, mert alapvetően ebből indulnak ki, hogy egy „normális” jelölt ezt amúgy is megteszi. Ne írjunk le olyat, amit amúgy is magától értetődőnek vesznek.
Viszont, ami nagyon fontos, hogy mindig legyen „kéznél”. Általában akkor kérnek rólunk referenciát, ha már amúgy ajánlatot szeretnének nekünk adni. Na ilyenkor viszont nem húzhatjuk az időt azzal, hogy előkeressük a régi főnökeinket.