Elküldted a jelentkezésedet, talán már interjún is voltál, aztán semmi. Nincs e-mail, nincs telefon, nincs információ arról, hogy mi történik a kiválasztással.
Ez frusztráló, de nem ritka helyzet. Fontos azonban különválasztani azt, amikor a folyamat egyszerűen még tart, attól, amikor a munkáltató már valószínűleg nem fog visszajelezni.
A legjobb stratégia általában az, hogy udvariasan utánkövetünk, közben viszont nem állítjuk le az álláskeresést.
Először nézd meg, mit ígértek
Ha az interjún vagy e-mailben mondtak konkrét visszajelzési határidőt, azt mindenképpen érdemes megvárni.
Például ha azt mondták:
„Péntekig mindenképpen visszajelzünk.”
akkor nem érdemes már szerdán érdeklődni.
Ha viszont a megadott határidő lejárt, teljesen rendben van egy rövid, kulturált follow-up.
Ha nem mondtak határidőt
Ha semmilyen konkrét időpontot nem mondtak, általában érdemes néhány munkanapot várni.
Sok esetben a kiválasztás azért húzódik, mert:
- több jelöltet is meghallgatnak;
- több vezető vesz részt a döntésben;
- szabadságon van valamelyik döntéshozó;
- változik a pozíció;
- szakmai feladatot is értékelni kell;
- még nem született végleges jóváhagyás.
Ezért néhány nap csendből még nem érdemes automatikusan elutasításra következtetni.
Ha szeretnéd jobban érteni, miért húzódhat el egy folyamat, érdemes átnézni a kiválasztási folyamat hosszáról szóló útmutatónkat is.
Mikor érdemes follow-upot küldeni?
Ha nincs megadott határidő, általában 3–5 munkanap után már indokolt lehet egy rövid érdeklődés.
Ha volt ígért határidő, akkor annak lejárta után 1–2 munkanappal érdemes írni.
A lényeg, hogy ne naponta érdeklődj.
Egy udvarias megkeresés sokkal jobb benyomást kelt, mint több egymást követő sürgető üzenet.
Első follow-up e-mail minta
Tárgy: Érdeklődés a [pozíció neve] kiválasztási folyamatáról
Kedves [Név]!
Köszönöm még egyszer a lehetőséget és a [dátum]-i beszélgetést a [pozíció neve] munkakörrel kapcsolatban.
Szeretnék érdeklődni, hogy van-e már információ a kiválasztási folyamat következő lépéséről.
A pozíció továbbra is nagyon érdekel.
Köszönöm előre is a visszajelzést!
Üdvözlettel:
[Név]
Ez rövid, udvarias és nem számonkérő.
Mi legyen, ha erre sem válaszolnak?
Ha az első follow-up után sem érkezik semmi, érdemes még néhány napot várni.
Ezután egy második, utolsó megkeresés még beleférhet.
Például:
Kedves [Név]!
Szeretnék még egyszer röviden érdeklődni a [pozíció neve] kiválasztásának aktuális állásáról.
Továbbra is érdekel a lehetőség, ugyanakkor teljesen megértem, ha a folyamat még tart vagy már lezárult.
Köszönöm, ha tud rövid visszajelzést adni.
Üdvözlettel:
[Név]
Ha erre sem jön válasz, általában már nincs sok értelme újabb leveleket küldeni.
Mi az a ghosting?
Ghostingról akkor beszélhetünk, amikor a munkáltató vagy recruiter a kiválasztás egy pontján egyszerűen megszakítja a kommunikációt.
Ez történhet:
- a jelentkezés után;
- telefonos előszűrés után;
- első interjú után;
- többkörös interjú után;
- akár ígért visszajelzés mellett is.
Különösen kellemetlen, ha már időt és energiát fektettünk a folyamatba.
Ilyenkor az a legjobb, ha egyszer vagy kétszer kulturáltan utánkövetünk, majd továbblépünk.
Telefonáljunk is?
Általában először e-mailben érdemes érdeklődni.
Telefon akkor lehet indokolt, ha:
- korábban is telefonon kommunikáltatok;
- a recruiter kifejezetten mondta, hogy nyugodtan hívhatod;
- sürgős időzítési kérdés van;
- vagy hosszabb ideje semmilyen válasz nincs.
A telefonos érdeklődés is legyen rövid és tárgyilagos.
Mit ne csináljunk?
Kerüld az ilyen üzeneteket:
„Miért nem válaszolnak?”
„Mikor lesz már döntés?”
„Legalább annyit írhatnának, hogy nem.”
Még ha érthető is a frusztráció, ezek számonkérőnek hatnak.
Ugyanígy nem érdemes:
- naponta írni;
- több csatornán egyszerre bombázni a recruitert;
- nyilvánosan panaszkodni a folyamatról;
- indulatos üzenetet küldeni.
A cél az, hogy a kommunikációnk akkor is professzionális maradjon, ha a másik oldal nem kezeli jól a helyzetet.
Ne állítsd le az álláskeresést
Ez az egyik legfontosabb pont.
Sokan egy jól sikerült interjú után úgy érzik, már szinte biztos az állás, ezért leállnak a további jelentkezésekkel.
Ez kockázatos.
Ha egy jelentkezés után nem érkezik válasz, érdemes kulturáltan utánkövetni, de közben tovább keresni és új álláslehetőségekre is jelentkezni.
Egy pozitív interjú még nem egyenlő állásajánlattal.
Mi van, ha több helyről vársz választ?
Ez teljesen normális.
Érdemes egy egyszerű listát vezetni:
- cég;
- pozíció;
- jelentkezés dátuma;
- interjú dátuma;
- kapcsolattartó;
- ígért visszajelzési idő;
- follow-up dátuma;
- aktuális státusz.
Így nem keverednek össze a folyamatok, és pontosabban tudod, mikor érdemes érdeklődni.
Mi legyen, ha időközben másik ajánlatot kapsz?
Ilyenkor nyugodtan jelezheted annak a cégnek, amelytől még választ vársz.
Például:
Kedves [Név]!
Szeretném jelezni, hogy időközben egy másik kiválasztási folyamatban ajánlatot kaptam, amelyre rövid időn belül választ kell adnom.
Az Önök pozíciója továbbra is nagyon érdekel, ezért szeretnék érdeklődni, hogy várható-e döntés a következő napokban.
Köszönöm szépen!
Ez akkor működik jól, ha valóban van másik ajánlatod.
Kérjünk visszajelzést elutasítás után?
Igen, meg lehet próbálni.
Például:
Köszönöm a visszajelzést és a lehetőséget, hogy részt vehettem a kiválasztási folyamatban. Ha van rá lehetőség, örömmel fogadnék rövid szakmai visszajelzést arról, mely területen érdemes fejlődnöm.
Nem biztos, hogy kapsz választ, de ha igen, sokat segíthet a következő interjúknál.
Mikor érdemes végleg elengedni?
Általában akkor, ha:
- lejárt az ígért határidő;
- elküldtél 1–2 udvarias follow-upot;
- ezekre sem jött válasz;
- több hét telt el;
- vagy a pozíciót már lezártnak látod.
Ilyenkor érdemes fejben is lezárni a folyamatot.
Ha később mégis megkeresnek, akkor majd az aktuális helyzet alapján eldöntheted, érdekel-e még a pozíció.
A visszajelzés hiánya nem mindig rólad szól
Sokféle szervezeti oka lehet annak, ha nem kommunikálnak megfelelően.
Például:
- túlterhelt a HR;
- megváltozott a létszámterv;
- átszervezés történt;
- belső jelöltet választottak;
- felfüggesztették a pozíciót;
- elhúzódott a döntés.
Ezek nem teszik kellemesebbé a helyzetet, de fontos, hogy ne próbáljunk minden egyes csendből saját szakmai értékünkre következtetni.
Mit tanulhatunk a folyamatból?
Ha rendszeresen ugyanott akadnak el a jelentkezéseink, érdemes mintát keresni.
Ha jelentkezés után nincs válasz
Nézd át:
- az önéletrajzot;
- a megcélzott állásokat;
- az elvárásokat;
- a jelentkezési anyagot.
Ha első interjú után nincs továbbjutás
Érdemes átgondolni:
- hogyan mutatod be magad;
- megfelelő példákat mondasz-e;
- reális-e a bérigény;
- felkészülsz-e a cégből.
Ha rendszeresen az utolsó körig jutsz
Ez már azt mutathatja, hogy alapvetően versenyképes a profilod, de néhány részleten még lehet javítani.
Miért érdemes follow-upot küldeni?
Egy megfelelő utánkövetés:
- jelzi az érdeklődésedet;
- segíthet információt kapni a folyamatról;
- professzionális benyomást kelthet;
- lezárást adhat egy bizonytalan helyzetben.
De a follow-up nem arra való, hogy nyomást gyakorolj a munkáltatóra.
Ha részletesebben is érdekel, mikor és hogyan érdemes írni, az interjú utáni utánkövetés témájáról külön útmutatót is találsz.
Összegzés
Ha nem jelez vissza a munkáltató, először nézd meg, ígértek-e konkrét határidőt.
Ha igen, várd meg. Ha nem, néhány munkanap után küldhetsz rövid, udvarias follow-upot.
Ha erre sem jön válasz, még egy utolsó érdeklődés beleférhet. Ezután azonban érdemes továbblépni.
A legfontosabb szabály: ne építsd az egész álláskeresést egyetlen folyamatra. Kövesd nyomon a jelentkezéseidet, kommunikálj kulturáltan, és közben folytasd az új lehetőségek keresését.
