Elküldtük az önéletrajzunkat, behívtak állásinterjúra, talán már a második körön is túl vagyunk – aztán várunk. Ilyenkor szinte minden álláskeresőben felmerül a kérdés: mennyi ideig tart egy kiválasztási folyamat, és mikor számíthatunk végleges válaszra?
Erre nincs minden vállalatra és pozícióra érvényes válasz. Van, ahol néhány nap alatt megszületik a döntés, máshol több interjúkör és akár többhetes várakozás következik.
A hosszabb kiválasztás ráadásul önmagában még nem jelenti azt, hogy nem minket választottak. Érdemes ezért megérteni, mi történik a jelentkezés elküldése és az állásajánlat között.
Milyen lépésekből állhat egy kiválasztási folyamat?
Egy egyszerűbb pozíciónál előfordulhat, hogy a munkáltató az önéletrajzok átnézése után egyetlen személyes beszélgetés alapján dönt. Összetettebb vagy nagyobb felelősséggel járó munkaköröknél azonban több lépcsőből állhat a kiválasztás.
Egy tipikus folyamat például így nézhet ki:
- jelentkezés és önéletrajz elküldése;
- jelentkezések előszűrése;
- telefonos vagy online egyeztetés;
- első állásinterjú;
- második vagy további interjúkör;
- szakmai feladat vagy teszt;
- vezetői interjú;
- referenciák ellenőrzése, ha szükséges;
- végső döntés;
- állásajánlat és a munkába állás részleteinek egyeztetése.
Természetesen nem minden munkahely alkalmazza az összes lépést.
Egy betanított vagy egyszerűbb fizikai munkakörnél akár egyetlen beszélgetést követően is megszülethet a döntés, míg egy szakértői vagy vezetői pozíciónál több interjúkörre és szakmai feladatra is számíthatunk.
Mennyi idő telhet el a jelentkezéstől az első megkeresésig?
A jelentkezés elküldése után sokan már néhány napon belül választ várnak, pedig a munkáltató gyakran még gyűjti a pályázatokat.
Ha egy álláshirdetésre sok jelentkezés érkezik, az önéletrajzok átnézése önmagában is időigényes lehet.
A folyamat hosszát befolyásolhatja például:
- hány jelentkező van;
- mennyire sürgős a pozíció betöltése;
- van-e külön HR-es vagy recruiter;
- hány vezető vesz részt a döntésben;
- megvárják-e a jelentkezési határidő végét;
- szabadságon vagy üzleti úton van-e valamelyik döntéshozó;
- szükséges-e szakmai teszt vagy próbamunka;
- hány interjúkört tervezett a vállalat.
Ezért néhány napos csendből még nem érdemes messzemenő következtetést levonni.
Egy, két vagy három interjúkör – mire számítsunk?
A kiválasztás hossza jelentősen függ attól is, hány interjúkört tart a munkáltató.
Egykörös kiválasztás
Egyszerűbb folyamatnál egyetlen interjú során találkozhatunk a közvetlen vezetővel vagy a munkáltató képviselőjével.
Ha gyorsan szeretnék betölteni a pozíciót, akár néhány napon belül megszülethet a döntés.
Kétkörös kiválasztás
Az első beszélgetés lehet HR-interjú vagy általános ismerkedés, a második pedig szakmai beszélgetés a leendő vezetővel.
Ilyenkor az első és a második kör között is eltelhet néhány nap vagy akár több mint egy hét, különösen akkor, ha sok jelölttel szeretnének találkozni.
Három vagy több interjúkör
Szakértői, nagyobb felelősséggel járó vagy vezetői pozícióknál ennél hosszabb folyamat is előfordulhat.
Lehet például:
- HR-interjú;
- szakmai interjú;
- vezetői interjú;
- szakmai feladat;
- prezentáció;
- személyiség- vagy képességteszt;
- találkozó a leendő csapattal.
Minél több embernek kell részt vennie a döntésben, annál könnyebben elhúzódhat a kiválasztás.
Ha szeretnénk előre felkészülni a beszélgetésekre, érdemes átnézni azt is, milyen állásinterjú-kérdések fordulhatnak elő a kiválasztás során.
Mitől húzódhat el a kiválasztási folyamat?
Ha az interjú jól sikerült, de napok óta nem kapunk választ, könnyű arra gondolni, hogy biztosan más jelöltet választottak. Pedig számos más oka lehet a késlekedésnek.
Még más jelölteket is meghallgatnak
Lehetséges, hogy mi voltunk az elsők között, akiket behívtak, a vállalat azonban minden előre kiválasztott jelentkezővel szeretne találkozni a döntés előtt.
Több embernek kell jóváhagynia a döntést
Nagyobb cégeknél előfordulhat, hogy a közvetlen vezető mellett a HR-nek vagy egy magasabb szintű vezetőnek is jóvá kell hagynia a kiválasztást.
Megváltoztak a vállalat tervei
Előfordulhat, hogy időközben módosul a létszámigény, a költségkeret vagy maga a pozíció.
Nehéz összeegyeztetni az időpontokat
Egy következő interjúkör megszervezése is elhúzódhat, ha több vezetőnek kell egyszerre részt vennie rajta.
Az első számú jelölt válaszára várnak
Olyan helyzet is előfordulhat, hogy a vállalat már tett ajánlatot egy másik jelöltnek, de a többi pályázót még nem utasította el, amíg nem kap végleges választ.
Ez álláskeresőként kellemetlen helyzet, de éppen ezért nem célszerű egyetlen folyamat eredményére várva leállítani a többi jelentkezésünket.
Amíg egy kiválasztási folyamat eredményére várunk, érdemes továbbra is figyelni az AllasOrias.hu aktuális álláslehetőségeit, és több releváns pozícióra párhuzamosan jelentkezni.
Mennyi várakozási idő számít normálisnak?
Nincs olyan általános szabály, amely szerint egy állásinterjú után pontosan három, öt vagy tíz napon belül választ kell kapnunk.
A legjobb támpontot az adja, amit az interjún mondtak.
Ha például azt ígérték, hogy péntekig visszajeleznek, érdemes legalább addig várni. Ha konkrét határidőt nem mondtak, már az interjú végén nyugodtan megkérdezhetjük:
„Mikorra várható döntés, illetve mikor számíthatok visszajelzésre?”
Ez teljesen természetes kérdés, ráadásul később azt is könnyebb eldönteni, mikor indokolt érdeklődni.
Mikor érdemes érdeklődni az interjú után?
Ha a munkáltató konkrét időpontot mondott, először várjuk meg azt.
Ha például azt ígérték, hogy egy héten belül jelentkeznek, nem célszerű már két nappal az interjú után érdeklődni.
Ha viszont a vállalt határidő eltelt, és még mindig nincs válasz, egy rövid, udvarias érdeklődő e-mail teljesen elfogadható.
Ha nem mondtak határidőt, általában érdemes néhány munkanapot hagyni a döntésre, és csak ezután érdeklődni.
Az interjú utáni utánkövetés során a cél nem az, hogy sürgessük a munkáltatót, hanem hogy udvariasan jelezzük: továbbra is érdekel bennünket a lehetőség.
Mit írjunk a follow-up e-mailben?
Nem szükséges hosszú levelet küldeni.
Egy rövid üzenetben:
- köszönjük meg ismét a beszélgetést;
- nevezzük meg a pozíciót;
- jelezzük, hogy továbbra is érdekel bennünket;
- érdeklődjünk a kiválasztás várható következő lépéséről.
Például:
Tárgy: Érdeklődés a [pozíció neve] kiválasztási folyamatáról
Kedves [Név]!
Köszönöm még egyszer a lehetőséget és a [dátum]-i beszélgetést a [pozíció neve] munkakörrel kapcsolatban.
Szeretnék érdeklődni, hogy várható-e már döntés a kiválasztási folyamat következő lépéséről. A beszélgetés alapján továbbra is nagyon érdekel a pozíció és a csapathoz való csatlakozás lehetősége.
Köszönöm előre is a visszajelzést!
Üdvözlettel:
[Név]
Mi van akkor, ha az érdeklődésre sem válaszolnak?
Előfordul, hogy egy munkáltató a kiválasztási folyamat során egyszerűen megszakítja a kommunikációt. Ezt gyakran „ghostingnak” nevezik.
Különösen kellemetlen, ha már egy vagy több interjún is részt vettünk.
Ha az ígért visszajelzési határidő után küldtünk egy udvarias érdeklődést, de arra sem érkezik válasz, néhány nappal később még egy rövid megkeresés indokolt lehet.
Ha erre sem reagálnak, általában nincs értelme folyamatosan újabb leveleket küldeni.
Folytassuk inkább az álláskeresést.
Ha később mégis megkeres bennünket a vállalat, akkor az aktuális helyzetünk alapján eldönthetjük, szeretnénk-e folytatni a kiválasztási folyamatot.
Ne állítsuk le az álláskeresést egy jól sikerült interjú miatt
Ez az egyik legfontosabb szabály.
Egy pozitív hangulatú állásinterjú még nem jelent állásajánlatot.
Még akkor sem érdemes leállítani a jelentkezéseket, ha:
- az interjúztató nagyon pozitív volt;
- azt mondták, jó esélyünk van;
- behívtak a következő körre;
- fizetésről vagy kezdési időpontról beszéltünk;
- referenciát kértek.
Amíg nincs konkrét ajánlat és megállapodás, célszerű más lehetőségeket is nyitva hagyni.
Ennek nemcsak az az előnye, hogy növeli az elhelyezkedés esélyét. Ha egyszerre több kiválasztási folyamatban veszünk részt, kevésbé érezzük úgy, hogy minden egyetlen munkáltató döntésén múlik.
Mit tegyünk, ha több helyről is választ várunk?
Ez valójában kedvező helyzet.
Vezessük, hogy:
- melyik pozícióra mikor jelentkeztünk;
- mikor volt az interjú;
- kivel beszéltünk;
- milyen fizetési igényt mondtunk;
- milyen következő lépést ígértek;
- mikorra várható visszajelzés.
Egy egyszerű táblázat is elegendő lehet.
Ha az egyik vállalattól ajánlatot kapunk, miközben egy másik, számunkra érdekesebb kiválasztás még folyamatban van, nyugodtan jelezhetjük a másik munkáltatónak, hogy kaptunk egy ajánlatot, és szeretnénk tudni, mikorra várható náluk döntés.
A gyors kiválasztás mindig jó jel?
Nem feltétlenül.
Örülhetünk annak, ha egy vállalat gyorsan reagál, de önmagában a sebesség nem mondja meg, milyen lesz az adott munkahely.
Ugyanígy a hosszabb folyamat sem feltétlenül jelent rosszul működő céget.
Érdemes inkább azt figyelni, hogyan kommunikálnak velünk:
- betartják-e az ígért határidőket;
- tájékoztatnak-e a következő lépésekről;
- egyértelműek-e az elvárások;
- válaszolnak-e a kérdéseinkre;
- tisztelettel bánnak-e velünk;
- időben jelzik-e a változásokat.
A kiválasztási folyamat ugyanis nemcsak arra szolgál, hogy a munkáltató megismerjen bennünket. Mi is ekkor szerezzük az első benyomásainkat a vállalat működéséről.
Mennyi ideig tarthat tehát a teljes kiválasztás?
Egy egyszerűbb, sürgősen betöltendő pozíciónál a jelentkezéstől az ajánlatig akár viszonylag gyorsan lezárulhat a folyamat.
Más esetben több interjúkör, szakmai feladat és több döntéshozó miatt heteket is igénybe vehet.
Ezért önmagában abból, hogy eltelt néhány nap az interjú óta, még nem lehet biztos következtetést levonni.
Sokkal fontosabb, hogy:
- kérdezzünk rá a várható menetrendre;
- jegyezzük fel az ígért határidőt;
- szükség esetén kulturáltan érdeklődjünk;
- közben pedig folytassuk az álláskeresést.
Összegzés
A kiválasztási folyamat hossza cégenként és pozíciónként jelentősen eltérhet. Egyetlen interjú után gyorsan is megszülethet a döntés, míg egy többlépcsős kiválasztás több hétig is eltarthat.
A várakozás alatt ne próbáljunk minden napból következtetéseket levonni. Ha az ígért határidő lejárt, érdeklődjünk udvariasan, de közben ne állítsuk le a többi jelentkezésünket.
Így nem egyetlen munkáltató döntésétől tesszük függővé az álláskeresésünket, és nagyobb eséllyel találjuk meg a számunkra megfelelő következő lehetőséget.
