Van az az érzés, amikor egyszer csak reggelre összeomlik a rendszer. Alig bírjuk kinyitni a szemünket, úgy érezzük, mintha agyon vertek volna minket, fáj a fejünk, izzadunk és fázunk egyszerre,
Van az az érzés, amikor egyszer csak reggelre összeomlik a rendszer. Alig bírjuk kinyitni a szemünket, úgy érezzük, mintha agyon vertek volna minket, fáj a fejünk, izzadunk és fázunk egyszerre,
Ó, milyen gyakran panaszkodunk, hogy kevés az időnk… Sosincs elég, ami van az is tiszta káosz, mindig közbejön valami. Olyan, mint amikor egyszer véletlenül elengedjük a kutyát a pórázról, elszabadul,
Hazudtátok azt gyerekkorotokban, hogy betegek vagyok? Odaraktátok a lázmérőt a radiátorhoz, hogy ne kelljen iskolába menni? Biztos ismerős az érzés. A munka világában ez elég gyenge duma, de valljuk be,
Ez a hozzáállás valahol dicséretes, mert szorgalmasságra utal. De ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül jó is. Sokszor halljuk, hogy fontos megtalálni a munka és a magánélet egyensúlyát. Nem véletlenül,
Ha nem vagyunk annyira elégedettek a munkahelyünkkel, akkor biztosan nyitva tartjuk a szemünket jobb lehetőségek után. Ezt mindenki tudja. A barátoknak és családtagoknak biztosan megemlítettük már. Még néhány kollégánknak is
Íme a tegnapi bejegyzés folytatása. Akkor azt beszéltük meg, hogy mikor rossz a türelmetlenség. Nézzük most azt, hogy mikor jó. Hasznos, amikor tudjuk, hogy gyorsabban kellene történnie a dolgoknak. Néha
Ebben a két részes cikkben arról a türelmetlenségről írok. Kezdjük inkább azzal, hogy mikor nem jó, ha türelmetlenek vagyunk. Alapvetően három általános eset jutott eszembe. Lássuk ezeket. Árt, ha egyből
Ha valami olyanra kérnek fel minket, amivel még nem, vagy nem úgy foglalkoztunk, akkor könnyen kétségbe esthetünk. Persze ez mindig izgalmas, és nagyon sokat lehet belőle tanulni, de könnyű nagy
Képzeljük el azt a helyzetet, amikor már 2-3 éve együtt dolgozunk egy kollégánkkal, és nagyon jó kapcsolatot ápolunk. Aztán egyszer csak kinevezik és ő lesz a főnökünk. Ilyenkor gyakran jut
Bizony eljön az az idő, amikor már annyira rutinból csináljuk a munkánkat, hogy teljesen unalmasnak érezzük. Ebbe bele lehet fásulni, és kiégéshez vezethet. Felsorolunk most hét jelet, ami erre utal.
Nagyon sokszor halljuk, hogy ne méregessük , ne akarjuk mindig másokhoz hasonlítani magunkat. A kollégánk mindig többet teljesít, mint mi? Valaki szerencsésebb, mert őt léptették elő? Nem mindig célszerű másokhoz
Ez a cikk a sikeres emberekről szól. Olimpiai bajnokokról, nobel-díjasokról, Fortune 500-as cégvezetőkről. Van egy érdekes hasonlóság közöttük. Nem számít, hogy mennyire sikeresek és gazdagok, ettől függetlenül mindegyikük bizonytalan. Mindegyikünknek
Még a legjobb munkahelyen is ki lehet égni néha. A legboldogabb munkavállalók is besokallnak néha. Minden nap ugyanaz, bemegyünk, csináljuk a melót, már meguntuk egy kicsit. Jó lenne elmenni nyaralni…
Ha betegen megyünk dolgozni, a következőkre számíthatunk. Gyengébben teljesítünk, könnyebben vétünk hibát, és nem leszünk elég éberek. És persze a kollégákat is idegesítjük a folyamatos orrfújással és köhögéssel… De azért
Kezdjük azzal, hogy mit is jelent introvertáltnak és extrovertáltnak lenni. Nagyon sok pszichológiai definícióval dobálózhatnánk, de ettől most eltekintünk. A különbség a két típus között abban keresendő, hogy honnan merítik