Előfordulhat, hogy több év munka után úgy érezzük: nem egyszerűen új munkahelyre, hanem teljesen új szakmai irányra van szükségünk. Más iparág érdekel, megváltoztak a céljaink, vagy olyan tudást szereztünk, amelyet egy másik területen szeretnénk hasznosítani.
A szektorváltás elsőre nehéznek tűnhet. Ha éveket töltöttünk például a kereskedelemben, gyártásban, vendéglátásban vagy pénzügyben, könnyű azt gondolni, hogy máshol ismét nulláról kell kezdenünk.
Pedig korábbi tapasztalataink jelentős része velünk marad. A sikeres karrierváltás egyik kulcsa éppen annak felismerése, mely meglévő készségeink használhatók az új területen is, és mit kell még megtanulnunk ahhoz, hogy versenyképes jelöltek legyünk.
Először tisztázzuk: munkahelyet vagy szakmát szeretnénk váltani?
Mielőtt új képzésbe kezdünk vagy teljesen átírjuk az önéletrajzunkat, érdemes meghatározni, pontosan mit szeretnénk megváltoztatni.
Nem ugyanaz:
- másik cégnél ugyanazt a munkát végezni;
- ugyanabban a munkakörben más iparágba kerülni;
- kapcsolódó munkakörre váltani;
- teljesen új szakmát választani.
Lehet például, hogy valaki értékesítőként dolgozik egy telekommunikációs vállalatnál, de később informatikai szolgáltatások értékesítésével szeretne foglalkozni. Ebben az esetben a szektor változik, de az értékesítői tapasztalat jelentős része továbbra is releváns.
Nagyobb váltás, ha valaki értékesítőből például adatelemző szeretne lenni. Itt már több új szakmai tudás megszerzésére lehet szükség.
Ezért elsőként ne azt kérdezzük magunktól, hogy „Hogyan kezdhetnék mindent elölről?”, hanem azt, hogy „Pontosan mi az, amit meg szeretnék változtatni?”
Miért szeretnénk másik szektorba menni?
A karrierváltás előtt az okokat is érdemes végiggondolni.
Például:
- már nem érdekel a jelenlegi terület;
- kevés fejlődési lehetőséget látunk;
- más munkakörnyezetre vágyunk;
- magasabb fizetést szeretnénk;
- megváltoztak az életkörülményeink;
- más munkarendet keresünk;
- új szakmai érdeklődési területünk alakult ki;
- a jelenlegi szakmánkban kevés lehetőséget találunk;
- olyan tudást szereztünk, amelyet máshol szeretnénk használni.
Fontos különbség van aközött, hogy egy konkrét munkahellyel vagyunk elégedetlenek, vagy magával a szakmával.
Ha például a problémát elsősorban a vezető, a munkarend vagy a vállalati kultúra jelenti, lehet, hogy nincs szükség teljes karrierváltásra. Egy másik munkahely is megoldást jelenthet.
Határozzuk meg az új célterületet
A „valami mást szeretnék csinálni” még nem elég pontos karriercél.
Érdemes 2–3 lehetséges irányt meghatározni, majd utánanézni:
- milyen munkakörök vannak az adott területen;
- milyen feladatokat kell ellátni;
- milyen végzettséget várnak;
- milyen szakmai tudás szükséges;
- mennyi tapasztalatot kérnek;
- milyen digitális készségek kellenek;
- milyen munkarend jellemző;
- milyen belépőszintű pozíciók léteznek.
Ebben sokat segíthetnek maguk az álláshirdetések.
Nemcsak akkor érdemes őket olvasni, amikor már jelentkezni szeretnénk. Piackutatásként is használhatjuk őket.
Nézzünk meg 15–20 álláshirdetést a célterületen, és írjuk össze az ismétlődő elvárásokat.
Így sokkal pontosabb képet kapunk arról, mi választ el bennünket az új munkakörtől.
Keressük meg az átvihető készségeinket
Karrierváltáskor az egyik legfontosabb fogalom az átvihető, vagy angolul transferable skill.
Ezek olyan készségek, amelyeket egy másik munkakörben vagy iparágban is használhatunk.
Ilyen lehet például:
- ügyfélkezelés;
- értékesítés;
- kommunikáció;
- tárgyalás;
- problémamegoldás;
- projektkoordináció;
- csapatvezetés;
- adminisztráció;
- Excel-ismeret;
- adatelemzés;
- prezentáció;
- idegen nyelv;
- szervezőkészség;
- folyamatfejlesztés;
- minőségellenőrzés;
- dokumentáció;
- időgazdálkodás.
Egy vendéglátásban dolgozó ember például jelentős ügyfélkezelési, konfliktuskezelési és szervezési tapasztalattal rendelkezhet.
Egy gyártási környezetből érkező munkavállaló pedig folyamatok, minőségbiztosítás, munkabiztonság vagy csapatmunka területén hozhat értékes tapasztalatot.
A kérdés tehát nem csak az, hogy „Dolgoztam-e már ebben a szektorban?”, hanem az is, hogy „Amit eddig megtanultam, abból mi használható itt?”
Készítsünk saját készségleltárt
Érdemes leírni az elmúlt néhány év fontosabb feladatait.
Minden feladat mellett tegyük fel a kérdést:
Milyen készség kellett ehhez?
Például:
„Hetente jelentést készítettem a vezetőségnek.”
Ebből lehet:
- Excel;
- adatok értelmezése;
- riportkészítés;
- prezentáció;
- precizitás.
Vagy:
„Reklamáló ügyfelekkel foglalkoztam.”
Ebből lehet:
- ügyfélkommunikáció;
- konfliktuskezelés;
- problémamegoldás;
- stressztűrés.
Ezzel a módszerrel olyan használható tudást is felismerhetünk, amelyet korábban természetesnek vettünk.
Nézzük meg a skill gapet
Ha már tudjuk, mit tudunk jelenleg és mit kérnek az új területen, meghatározhatjuk a kettő közötti különbséget.
Ezt nevezhetjük skill gapnek, vagyis készséghiánynak.
Készítsünk három csoportot:
1. Már rendelkezem vele
Ide kerüljenek azok a készségek, amelyek már most megfelelnek az új munkakör követelményeinek.
2. Részben rendelkezem vele
Ide kerüljenek azok, amelyekben van valamennyi tapasztalatunk, de tovább kell fejlődnünk.
3. Meg kell tanulnom
Ide kerüljenek az új szakmai ismeretek, programok, képesítések vagy technológiák.
Ez sokkal kezelhetőbbé teszi a karrierváltást. Nem egy teljesen új szakmát látunk magunk előtt, hanem konkrét hiányzó lépéseket.
Ha más szektorba váltanál, az új munkalehetőségek között ne csak a korábbi munkakörödre keress, hanem az átvihető készségeidhez illeszkedő pozíciókra is.
Valóban szükség van új végzettségre?
Nem minden karrierváltáshoz kell új diploma.
Először nézzük meg a valós álláshirdetéseket.
Lehet, hogy az új területen:
- rövid szakmai képzés;
- tanfolyam;
- bizonyítvány;
- online kurzus;
- gyakorlati projekt;
- szoftverismeret;
- nyelvtudás
is elegendő lehet a belépéshez.
Más munkakörök viszont szabályozottak lehetnek, és konkrét végzettséget vagy képesítést követelhetnek meg.
Ne azért kezdjünk tehát automatikusan egy hosszú képzésbe, mert úgy gondoljuk, hogy „biztosan kell”. Előbb derítsük ki, mit kérnek ténylegesen a munkáltatók.
Hogyan szerezzünk tapasztalatot az új területen?
Ez a karrierváltás egyik klasszikus problémája:
„Tapasztalatot kérnek, de hogyan szerezzek tapasztalatot, ha még senki nem vesz fel?”
Nem mindig csak teljes állású munkaviszonyból lehet releváns gyakorlatot szerezni.
Lehetőség lehet:
- saját projekt;
- gyakornoki munka;
- részmunkaidős pozíció;
- önkéntes projekt;
- freelance munka;
- szakmai képzés gyakorlati feladattal;
- cégen belüli másik projekt;
- ismerős vállalkozásának segítése.
A lényeg, hogy legyen valami konkrétum, amelyen keresztül megmutathatjuk: nemcsak érdeklődünk az új terület iránt, hanem már tettünk is lépéseket.
Ha az új szektorban még kevés közvetlen tapasztalatunk van, érdemes a tapasztalat nélküli álláskeresés módszereit is alkalmazni.
Hogyan írjuk át az önéletrajzunkat karrierváltáskor?
Az egyik legnagyobb hiba, ha ugyanazt az önéletrajzot használjuk, amellyel a régi szakmánkban jelentkeztünk.
Tegyük fel, hogy tíz éve dolgozunk egy területen.
A régi önéletrajzunk valószínűleg arra van optimalizálva, hogy megmutassa, mennyire tapasztaltak vagyunk abban a szakmában.
Karrierváltáskor viszont azt kell megmutatnunk, miért lehetünk alkalmasak az új munkakörre.
Ez nem azt jelenti, hogy el kell rejteni a korábbi pályánkat.
Inkább át kell helyezni a hangsúlyt.
Az új pozíció szempontjából mutassuk be a régi tapasztalatot
Például egy korábbi üzletvezető szeretne irodai projektkoordináció felé váltani.
Ahelyett, hogy kizárólag ilyeneket emelne ki:
- üzlet nyitása és zárása;
- árukészlet kezelése;
- értékesítés;
kiemelheti azt is, hogy:
- 10 fős csapat munkáját koordinálta;
- műszakbeosztást készített;
- beszállítókkal egyeztetett;
- riportokat készített;
- határidőket kezelt;
- új munkatársakat tanított be.
Ugyanaz a szakmai múlt, csak az új munkakör szempontjából releváns készségeket tesszük láthatóvá.
Kell-e beleírni az önéletrajzba, hogy karrierváltók vagyunk?
Nem feltétlenül kell külön címkét ragasztanunk magunkra, de a váltás logikájának érthetőnek kell lennie.
Egy rövid szakmai összefoglaló segíthet.
Például:
„Többéves ügyfélkezelési és értékesítési tapasztalattal rendelkező szakember, aki megszerzett kommunikációs, szervezési és CRM-ismereteit ügyfélkapcsolati projektkoordinátori munkakörben szeretné tovább hasznosítani.”
Ez sokkal erősebb, mint annyit írni:
„Új kihívásokat keresek.”
LinkedIn-profil karrierváltáskor
A LinkedIn-profilunkat is érdemes az új irányhoz igazítani.
Frissíthetjük:
- a bemutatkozást;
- a szakmai címsort;
- a készségeket;
- a tanfolyamokat;
- a projekteket;
- a portfóliót;
- az új területhez kapcsolódó szakmai aktivitásokat.
A korábbi munkatapasztalatokat természetesen nem kell eltüntetni.
A cél az, hogy aki megnézi a profilunkat, megértse, milyen irányba tartunk és milyen tudást viszünk magunkkal.
Készüljünk fel a legfontosabb interjúkérdésre
Karrierváltóként szinte biztosan előkerül:
„Miért szeretne másik területre váltani?”
Erre legyen világos és pozitív válaszunk.
Nem szerencsés kizárólag arról beszélni, hogy:
- utáljuk a jelenlegi munkánkat;
- elegünk van a főnökünkből;
- unjuk a szakmánkat;
- csak több pénzt szeretnénk.
A válasz inkább mutassa meg:
- mit tanultunk a korábbi pályán;
- miért érdekel az új terület;
- mit tettünk már a váltásért;
- mely korábbi készségeink használhatók az új munkakörben.
Például:
„Az elmúlt hat évben ügyfélkapcsolati területen dolgoztam, ahol sok tapasztalatot szereztem problémamegoldásban, folyamatok koordinálásában és ügyfélkommunikációban. Az utóbbi időben egyre inkább a projektkoordináció kezdett érdekelni, ezért ezen a területen képzem magam, és olyan pozíciót keresek, ahol a meglévő tapasztalataimat is hasznosítani tudom.”
El kell fogadnunk alacsonyabb pozíciót?
Nem feltétlenül, de erre is fel kell készülni.
Ha valaki tíz éve senior egy szakmában, attól még nem lesz automatikusan senior egy teljesen másik területen.
Ugyanakkor nem biztos, hogy teljesen kezdőként kell indulnia.
Az átvihető készségek miatt elképzelhető, hogy egy köztes szintű pozíció is megfelelő.
Ez függ:
- az új szakma hasonlóságától;
- a korábbi vezetői tapasztalattól;
- a szakmai tudástól;
- az iparági ismeretektől;
- a szükséges technikai készségektől.
Érdemes tehát nem kizárólag a pozíció megnevezését nézni, hanem a tényleges feladatokat és elvárásokat.
A fizetés is változhat
A karrierváltásnak lehet rövid távú pénzügyi következménye.
Ha teljesen új területre lépünk, előfordulhat, hogy kezdetben alacsonyabb fizetési szintről indulunk.
Ezért még a váltás előtt érdemes utánanézni:
- milyen fizetések jellemzők a célterületen;
- milyen belépőszintű bérek vannak;
- mennyi idő alatt lehet továbblépni;
- milyen juttatásokat kínálnak;
- milyen fejlődési lehetőségek vannak.
Így nem az első állásajánlatnál szembesülünk azzal, hogy az új szakmában mások a fizetési viszonyok.
Nem csak meghirdetett állásokban gondolkodhatunk
Karrierváltóként különösen hasznos lehet célzottan összeírni azokat a vállalatokat, amelyek az új területen érdekesek számunkra.
Kövessük:
- a karrieroldalukat;
- LinkedIn-oldalukat;
- álláshirdetéseiket;
- szakmai eseményeiket;
- nyílt napjaikat;
- gyakornoki vagy trainee programjaikat.
Ha pedig egy vállalat különösen érdekel bennünket, bizonyos esetekben a közvetlen jelentkezés cégekhez akkor is szóba jöhet, amikor éppen nincs meghirdetve a nekünk megfelelő munkakör.
Használjuk a kapcsolati hálónkat
Karrierváltáskor sokat segíthet, ha beszélünk olyan emberekkel, akik már a célterületen dolgoznak.
Nem feltétlenül állást kell kérnünk tőlük.
Sokkal hasznosabb kérdések lehetnek:
- Milyen egy átlagos munkanap?
- Milyen készségek a legfontosabbak?
- Milyen belépő pozíciók léteznek?
- Milyen képzést érdemes elvégezni?
- Melyik tudás számít valóban a gyakorlatban?
- Mit várnak egy pályakezdőtől vagy karrierváltótól?
Néhány ilyen beszélgetés sok téves elképzelést tisztázhat még azelőtt, hogy hónapokat és jelentős összeget fordítanánk egy új képzésre.
Ne mondjunk fel feltétlenül azonnal
A karrierváltást sok esetben biztonságosabb fokozatosan előkészíteni.
A jelenlegi munkánk mellett is:
- kutathatjuk az új területet;
- tanulhatunk;
- építhetünk portfóliót;
- végezhetünk saját projektet;
- kapcsolatokat építhetünk;
- jelentkezhetünk állásokra.
Így kiderülhet, hogy valóban reális-e a választott irány, mielőtt teljesen feladjuk a jelenlegi pozíciónkat.
Egyszerű karrierváltási terv
Ha nem tudjuk, hol kezdjük, haladjunk ezen a sorrenden:
1. Határozzuk meg, miért szeretnénk váltani.
2. Válasszunk ki 2–3 lehetséges célterületet.
3. Nézzünk meg legalább 15–20 releváns álláshirdetést.
4. Írjuk össze a leggyakoribb elvárásokat.
5. Készítsünk listát az átvihető készségeinkről.
6. Azonosítsuk a skill gapet.
7. Tanuljuk meg a valóban hiányzó ismereteket.
8. Szerezzünk valamilyen gyakorlati tapasztalatot vagy készítsünk projektet.
9. Pozicionáljuk újra az önéletrajzunkat és a LinkedIn-profilunkat.
10. Kezdjünk célzottan jelentkezni.
Ezután figyeljük az eredményeket.
Ha sok jelentkezés után sem hívnak interjúra, lehet, hogy az önéletrajz vagy a megcélzott pozíciók szintje nem megfelelő.
Ha interjúkra rendszeresen eljutunk, de ajánlatot nem kapunk, inkább az interjútechnikán vagy a karrierváltás indoklásán lehet érdemes javítani.
Összegzés
Másik szektorba váltani nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egész korábbi karrierünket magunk mögött kell hagynunk.
A korábbi évek alatt megszerzett kommunikációs, vezetői, szervezési, értékesítési, digitális vagy problémamegoldó készségek közül sok az új területen is értékes lehet.
A sikeres karrierváltás ezért három fő kérdésre épül:
Mit tudok már most?
Mit kell még megtanulnom?
Hogyan tudom megmutatni a munkáltatónak, hogy a korábbi tapasztalatom az új munkakörben is értéket jelent?
Ha ezekre konkrét válaszunk van, a szektorváltás már nem egy bizonytalan ugrás az ismeretlenbe, hanem lépésekre bontható karrierterv.
