Év elején gyakran válik aktuálissá ez a dolog. Bértárgyalás, bérigény, nettó, bruttó, sokat, keveset? Mindig nehéz ez a kérdés. És mindenki lehet érezte már úgy, hogy lehet azért nem kapta meg a melót, mert túl sokat mondott. Járjuk körbe kicsit ezt a témát.
Mi van, ha „túlárazzuk” magunkat? Nem vesznek fel, mert nem érjük meg nekik. Mi van ha alálövünk? Akkor lehet, hogy felvesznek, de ott marad egy csomó pénz az asztalon… Nem egyszerű ez a kérdés. De elő fog jönni, ha szerencsénk van.
Az elsődleges, hogy legyünk tisztában azzal, hogy mi az átlagos bértrend a szakmánkban. Nyilván nem beszélget mindenki a fizetéséről, de azért elég sokféleképpen meg lehet határozni, hogy ki mennyit keres. Hallunk ezt-azt, lehet következtetni, olvassunk erre vonatkozó cikkeket, stb. Ez nagyon fontos, mert ha nagyon mellélövünk akkor azt a benyomást kelthetjük, hogy lövésünk nincs arról, hogy mi folyik a szektorban. Pályakezdőként ez egy kicsit nehezebb, de érdeklődjünk minél több platformon a bérekről, van elég sok adat az interneten ahhoz, hogy nagyjából össze tudjuk rakni a képet.
A lényeg, hogy a realitás talaján álljunk. Vegyük figyelembe a piaci helyzetet, a lakhatási költségeinket, egyéb faktorokat.
Ilyen faktor például a munka/magánélet egyensúlya. Én mindig azt mondom (és nyugodtan lehet nem egyetérteni velem), hogy ha valahol 30 ezerrel kevesebbet fizetnek, de több időnk és energiánk marad a családra, akkor nem biztos, hogy megéri az a 30 ezer az időnket és egészségünket. De ezt döntse el mindenki magának. Ne csak az legyen a mérvadó, hogy nettóban mennyit kapunk. Persze pénzből él az ember, tudom. De más egyéb dolgokra is lehet alkudni. Cafetéria, szabadság, home-office, rugalmas munkavégzés, autó, stb. Mennyi a bejárás, mennyi időnk marad reggel és nap végén? Jól gondoljuk meg, hogy mi éri meg nekünk és mi nem.
A cég érdekeit is meg kell érteni. A cégnek az az érdeke, hogy mindenki 150%-on dolgozzon, ingyen. Viccet félretéve, sok mindenen múlik, hogy mennyi pénz van egy pozícióra. Ha sürgős, és nincs ember, akkor fognak adni többet. Ha sok emberből válogathatnak akkor nem adják meg. Nem mindegy, hogy kit kell pótolni, kinek a helyére vesznek fel, mennyi budget van a csapatban, mennyire profitábilis a cég. Nem okozhatnak bérfeszültséget a vezetők, valaki ugyanazért a munkáért nem kereshet sokkal többet, mint mást. Nagyon sok minden függvénye az, hogy mennyit ajánlanak.
Minden felkészültség kérdése.
Mennyivel korrektebb és egyszerűbb lenne eleve beleírni a fizetés összegét a hirdetésbe!
Ha már szinte mindenben az USA-t majmoljuk, nem értem ez miért kivétel ez alól?!?
Francnak sincsen kedve barkóbázni, másrészt hamis képet kap a HR-es is, ha olyanok jelentkeznek egy hirdetésre akik amúgy ha ki lenne írva az összeg, akkor nem jelentkeznének! Mert ugye ha valaki el is vállalja kevés pénzért, előbb utóbb úgyis kiderül, hogy mondjuk körülötte mindenki többet keres nála, és akkor rövid úton le is lép az illető!
Tehát hosszútávra így keresni embert teljességgel felesleges!
Ja, vagy ha kiírják, és a jelenlegi kollégák látják meg, akkor meg lehet hogy ők lépnek le a bérfeszültség miatt, mert pont hogy a kintről behozott ember fog többet keresni. Értem én a felháborodást, de az érmének mindig két oldala van 😉
Maradjunk annyiban, hogy van olyan helyzet, amikor ki lehet írni, és van, amikor nem célszerű. Nem mindig egyszerűbb…