Amint elkezdünk munkát keresni, és erre vonatkozó terveinket megosztjuk a barátainkkal és családunkkal, valószínűleg el fognak árasztani tanácsokkal. Az emberek nagy része azt fogja mondani, hogy a sikeres álláskeresés kulcsa a kapcsolati tőkében rejlik. Sokan egyenesen azt állítják, hogy nem a képességink és a tudásunk számít, hanem az, hogy kit ismerünk. Ez bizonyos körökben akár így is lehet, azonban véleményünk szerint ez nagyon erős túlzás. Az viszont kétségtelen, hogy egy kiterjedt szakmai hálózattal rendelkező embernek jobbak az esélyei az elhelyezkedésre.
Valamiért ma Magyarországon sokak számára negatív kicsengése van annak, ha valaki úgy dolgozik egy cégnél, hogy előtte már ismert ott valakit. „Csak azért került be, mert jóban volt valakivel”, vagy „bejópofizta magát a haverján keresztül.” Azonban mi úgy gondoljuk, hogy semmi kivetnivaló, semmi etikátlan nincs abban, ha ismerőseink segítségét kérjük az álláskeresésben.
Tegyünk fel magunknak ezt a három kérdést.
- Mire van szükségem a hálózatomtól?
- Hogyan tudom felvenni és tartani a kapcsolatot ezekkel az emberekkel?
- Milyen konkrét lépéseket kell tennem a továbbhaladásom érdekében?
Vegyük sorra, hogy kiket ismerünk!
Bármelyik ember lehet egy értékes kapcsolat a karrierünk szempontjából. Akármelyik idegen, vagy nem idegen emberrel folytatott random beszélgetés fedhet fel olyan kapcsolódási pontokat, amelyek hozzásegíthetnek következő állásunkhoz. A valóság az, hogy folyamatosan ilyen lehetőségekkel vagyunk körül véve. Bármikor szembe jöhet egy ilyen eset. A még nem látható kapcsolatokkal viszont nem is tudunk mit kezdeni.
Tudunk azonban mit kezdeni a már meglevő kapcsolatainkkal! Írjunk egy listát a korábbi kollégáinkról, évfolyamtársainkról, tanárainkról, főnökeinkről és barátainkról, akik hasonló területen dolgoznak, mint mi. De a barátunk szüleit, vagy a szüleink barátait is ide sorolhatjuk. Egyelőre még ne arra fókuszáljunk, hogy hogyan tudnának segíteni. Most csak gyűjtsük össze az embereket.
Állítsunk fel célokat!
Készítsünk egy idővonalat. Jelöljünk be részcélokat ezen az idővonalon, amihez tartsuk is magunkat. Például ilyen lehet, hogy: „Ebben a hónapban találkoznom és beszélgetnem kell 3 olyan emberrel, aki az én szakterületemen dolgozik.” Ennél konkrétabb dolgokat is írhatunk, mondjuk azt, hogy: „A jövő hétig beszélnem kell Apa barátjával, mert az ő cégénél keresnek ilyen szakembert.” vagy: „Megjelenni a novemberi állásbörzén.”
Akár hosszabb távú, nagyobb célokat is kitűzhetünk, mint például szakmai hálózatunk megduplázása az év végéig.
Jelenjünk meg annyi szakmai eseményen, amennyin csak tudunk!
Szemináriumok, állásbörzék, meetingek, céges rendezvények, party-k, konferenciák, előadások, találkozók, és még sorolhatnánk. Ezeknek a rendezvényeknek egy a célja. Az, hogy segítsenek a szakmai hálózatok erősítésében. Jó lehetőségek tehát, így érdemes élni a lehetőségekkel!
Ha már vannak kontaktjaink, tartsuk is meg őket!
Igyekezzünk kapcsolatban maradni szakmai ismerőseinkkel. Persze nem tolakodó és zavaró módon. Ha megismerünk valakit, tegyünk erőfeszítéseket a kapcsolat ápolására. Nem kell kifaggatni az illetőt arról, hogy mit vásárolt előző nap, és mit csinált a múlt hétvégén. Nem erről van szó. De higgyük el, egy lájk a Facebookon is csodákra lehet képes!
Ha mi is segítséget várunk a hálózatunktól, akkor nekünk is segítséget kell nyújtanunk másoknak. Jó módja a kapcsolatok ápolásának, ha mondjuk információt szolgáltatunk az illetőnek, vagy rendelkezésre állunk, ha szívességet kérnek tőlünk stb.
