Nagyon sok tényező játszik közre abban, hogy kit hívnak állásinterjúra, és kit nem. A világ egyszerűbb lenne, ha azt mondhatnánk, hogy „tedd ezt, meg ezt és ezt, és eljutsz egy interjúra.” Azonban, mint tudjuk, az álláskeresés ennél sokkal komplexebb folyamat. De van négy olyan dolog, amiben a sikeresek és kevésbé sikeresek különböznek egymástól.
- A sikeresek nem bízzák magukat kizárólag az online álláskeresésre
Sokan kizárólag egy stratégiát követnek. Ez pedig az internetes hirdetésekre történő folyamatos jelentkezés. Egymás után küldik a pályázatokat mindenre, ami szóba jöhet. Lehet, hogy a hirdetett pozícióhoz igazítják a pályázatot, lehet, hogy kiváló önéletrajzot csináltak, ami persze jó, de ez mégsem a legjobb megoldás.
Mit tesz ezzel szemben az, aki sikeresnek tekinthető? (siker alatt most értsük azt, hogy több állásinterjúra is hívják) Nyilván ő is jelentkezik online sok hirdetésre. Azonban használja a LinkedInt, és utánajár, hogy van-e ismerőse a cégnél! Megpróbál minél több információt szerezni. Nagyon sokat segíthet, ha egy ismerősünk a toborzó kezébe adja a pályázatunkat, és megkerüljük a „bürökráciát”. Azonban vigyázzunk! Csak akkor kérjünk így segítséget, ha tényleg kompetensek vagyunk a munka elvégzésében. Az ismerősünknek is kellemetlen lehet egy „kontár” önéletrajzát erőltetni saját munkahelyén.
- Megértik, hogy mekkora versenyhelyzetben vannak.
Örülünk-e neki vagy sem, szinte bármilyen állásra jelentkezünk, valószínűleg nem mi leszünk az egyetlenek… Ha nem vagyunk teljesen, minden tekintetben megegyezőek a hirdetésben leírt álom-munkavállalóval, akkor még inkább fontos, hogy versenyelőnyünket más, alternatív módokon növeljük. Ők milyen emberek lehetnek? Milyen képességekkel rendelkeznek? Mi az, amiben hasonlítanak ránk? Ezek mind nagyon fontos kérdések annak megválaszolásához, hogy mi miben vagyunk másak, vagy jobbak, többek, mint ők? Mik azok a pontok a múltunkban, személyiségünkben, hátterünkben, amik érdekessé tesznek minket? Ezekre érdemes fókuszálni.
Hogyan tegyük ezt egyből nyilvánvalóvá? Ha van belső kontaktunk, akkor rajta keresztül is, ha nincs, akkor természetesen az önéletrajzunkkal és motivációs levelünkkel tehetjük meg. Ma már nem nehéz annyira a versenytársakról információkat szerezni (igen, ismét a LinkedIn-re gondolok). Keressünk hasonló szakembereket, és próbáljunk nem teljesen ugyanolyanok lenni, mint ők, hiszen nem ez a cél. A cég arra lesz a leginkább kíváncsi, hogy mit tudunk adni nekik, amit mások nem.
- Megértik az első benyomás fontosságát!
Minden sikeres álláskereső egy marketinges is egyben. El tudnak adni egy terméket, ez a termék pedig saját maguk. Akár személyesen, akár egy online jelentkezéssel következik be az első kontaktus, az mindig döntő lesz. Javasoljuk erre vonatkozó bejegyzéseink megtekintését itt az ÁllásÓriás blogon. A lényeg, hogy ha félvállról vesszük ezt a kérdést, akkor ne is számítsunk kimagasló eredményekre…
Egy pályázaton nagyon érződik, ha elmélyülünk benne, ezért érdemes időt és energiát fordítani a helyes megírásába. Ez a leggyakoribb módja az első benyomás közlésének, de természetesen nagyon fontos, hogy fel legyünk készülve váratlan helyzetekre is, amikor egy szakmai lehetőség csak úgy az ölünkbe hullik, egy személyes találkozás során.
- Nem azok a tipikus „miért jó ez nekem” emberek
A sikeres emberek arról érdeklődnek, hogy mik a cég szükségletei, nem pedig arról, hogy mit ad nekik a cég. Ez sokkal megnyerőbb hozzáállás tud lenni egy állásinterjún. A cégek nem azért kínálnak állást, hogy nekünk legyen pénzünk nyaralásra vagy autóra, vagy a presztízsünket segítsenek növelni. Nekik vannak problémáik, amiket meg akarnak oldani, és erre kell nekik valaki. Igen, kimondhatjuk, hogy megvesznek minket. Bár ez csúnyán hangzik, de manapság már sok cég realizálja, hogy ha meg akarják tartani a munkaerőt, és a jó szakembereket akarják felvenni, akkor erre is gondot kell majd fordítaniuk. De a lényeg, hogy mi is akarjunk adni a cégnek, mert anélkül nem várhatjuk el, hogy ő is adni akarjon.
