Manapság aki úgy jön ki az iskolából, hogy nem volt még sehol gyakornok, az nem indul túl jó esélyekkel. Főleg azért, mert ma nagy a verseny, sok ember jön ki ugyanazokról a szakokról. Hogyan emelkedhetünk ki a tömegből?
A legtöbb iskolában be van építve a tantervbe a gyakorlat. Legyen ez szakiskola, egyetem, vagy bármi más. Azonban tudjuk, hogy a valóságban ez nem olyan fényes, mint ahogy gondoljuk. A legnagyobb probléma, hogy sokan ellazáskodják, aláíratják valakivel a gyakorlati időt és elmennek nyaralni, vagy elmennek valahova de teljesen haszontalan dolgot csinálnak ott.
Nézzünk meg néhány hasznos opciót:
- Tényleg keresünk valós gyakorlati helyet. Erre több lehetőségünk is van. Léteznek kifejezetten hirdetett gyakornoki programok, amik a nagy cégeknél nagyon divatosak mostanában (persze az is benne van, hogy így olcsóbb a munkaerő) de alapvetően szeretik kitermelni/kinevelni a saját munkaerejüket későbbre. Ehhez diákigazolványra (tanulói jogviszonyra) van szükségünk. Jelentkezhetünk ilyen meghirdetett pozíciókra, de készüljünk fel, hogy sok helyen akár egy fél évet is elvárnak tőlünk, és valahol az sem ritka hogy 30-40 heti óraszámot kérnek.
- A másik verzió, hogy önként jelentkezünk fizetési igény nélkül. Bár hivatalosan a gyakornokoknak fizetni kell, azonban megoldható egy néhány hetes, 1-2 hónapos szakmai gyakorlat önként ingyen. Én több helyen is voltam így gyakornok, és valahova vissza is hívtak már többször is. Ez sokaknak megosztó, sokat vitatkoznak velem, hogy ingyen milyen már dolgozni, de én nem bántam meg, és a cég felé is elkötelezettséget, megbízhatóságot sugall, ha képesek vagyunk teljesen ingyen is dolgozni nekik. Döntse el mindenki maga, hogy nyáron bevállal e négy hetet egy nagy cégnél ingyen, vagy büszkeségből nem, aztán meg frissdiplomásként a diploma mellé semmit nem tud felmutatni.Ez is egy lehetőség
- Erasmus. Illetve egyéb más EU mobilitási pályázatok. Sok lehetőség van hallgatóknak külföldön tapasztalatot szerezni úgy, hogy még támogatást is kapnak rá. Nagy sikere van az Erasmusnak például. Sokan a külföldi tanulással azonosítják, ám szakmai gyakorlat teljesítését is támogatja a program. Ennek nehézsége az, hogy olyan céget kell találni, aki szívesen fogad minket, és például nincsenek nyelvi akadályok, illetve tanulmányainkhoz kapcsolódik a tevékenység.
- Duális képzés. Ma már terjedőben van ez a módszer, de még van hova fejlődni. A nagy cégek partneri viszont alakítanak ki az egyetemekkel, és olyan programot kínálnak, ami egyszerre iskola és munkahely. Így a diploma megszerzése mellé 2-3 év valós, gyakorlati munkatapasztalatot is lehet szerzeni. Ez a kezdeményezés nagyon jó, de nehéz a bejutás. Egyelőre nem nagy létszámmal dolgozik a rendszer, emiatt a cégek nagyon megválogatják azt, hogy kivel kötnek ilyen szerződést. Az is kérdéses, hogy mennyire korlátozza az elméleti tudás megszerzését ez a módszer, és mennyire sikerül a tanulás és munka egyensúlyát megtanulni. Szintén probléma, hogy csak nagyon nagy cégek vannak a rendszerben egyelőre, legjobb tudomásom szerint. Egyelőre még KKV területen nem jellemző ez, pedig lokális szinten nagyon hasznos lehetne.
Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy ez ma mennyire fontos a fiatalok számára. Régen önmagában többet ért egy diploma, mert nem volt ennyi embernek lehetősége rá. Ma már nagyon sokan szereznek diplomát, amivel nincs is gond, de így nehéz kitűnni a középszerből. Ha pedig nem a felsőoktatásra gondolunk hanem a szakképzésre, akkor törekedjünk arra, hogy mi legyünk a legjobbak a gyakorlati órákon 🙂
