Ha megszűnik a munkaviszonyunk, akkor sok minden történik, sok mindent érzünk, meg nyilván kellemetlen helyzet, de ezekkel a lépésekkel kezdjük a megoldási folyamatot, és akkor nem lesz baj.
- Fogadjuk el a kellemetlen érzéseket. Persze tök rossz, hogy megszűnik egy időre a jól megszokott fizetés, a napi rutin, meg amúgy is bosszant, hogy egy csomó energiát öltünk a pozícióba, most pedig megszűnik… Düh, pánik, idegesség, szomorúság, stb. A lényeg, hogy fogadjuk el, hogy ezek normális érzések. Természetes reakciók, és rendjén is vannak. Lépjünk túl ezen, és haladjunk előre.
- Mondjuk el mindenkinek. Igen, az idegeneknek is. Ez biztos hülyén hangzik, de gondoljunk bele, ha nem mondjuk el senkinek, akkor nem is tudják, hogy nyitottak vagyunk új lehetőségekre, és nem is tudnak így segíteni ajánlásokkal.
- Figyeljünk oda az anyagiakra. Igen, nehéz időszak jön, de tapasztalatból mondom, hogy ha nagyon megszorítja a nadrágszíjat az ember, akkor meglepően kevés pénzből is meg lehet oldani a nem éhenhalást. Le lehet tenni a cigit, 1-2 hónapig elvagyunk bulizás meg nagybevásárlás nélkül, olcsó kajába se haltunk még bele. A lényeg, hogy ilyenkor nagyon tervezzük meg a büdzsét.
- Öljünk erőforrást a fejlesztésünkbe. Kicsit ellentmondásos lehet, hogy amikor nem csurran-cseppen olyan sok pénz, akkor vállaljunk be egy fizetős tanfolyamot, vagy valamit, de ha több időre esünk ki, akkor sem jó elvesztegetni az időt feltétlenül, egy tanfolyam, továbbképzés, vagy bármi tök jól jöhet, de akár egy internetes tanfolyam, vagy egy angol nyelvtankönyv is csodákra képes az üresjáratban…
- Gyakoroljuk be a narratívát. A következő interjún biztos fel fog jönni a téma, úgyhogy legyen egy jól begyakorolt, őszinte, de profi magyarázatunk a történtekre.
