Már két éve bankoknál dolgozok toborzóként. Az egyik legidegesítőbb jelenség, amivel nap, mint nap találkozom, az az, hogy ész nélkül mindenre bejelentkeznek emberek.
Ez egyaránt érvényes magasan kvalifikált szakemberekre, és alacsony iskolai végzettségű álláskeresőkre is. Ez a mi oldalunkról borzalmasan idegesítő és több ponton is rontja az esélyeinket. Az csak egy dolog, hogy így nekünk sok dolgunk van ezzel (ez ne érdekeljen senkit, ez a mi bajunk :), de a jelöltről kialakult első benyomást, és ezzel együtt a lehetőségek számát is borzalmas mértékben csökkentjük. Felsorolás szinten egy pár dolog, ami eszembe jut:
- A toborzónak fogalma nem lesz, hogy mit akarunk, és nem fogja tudni eldönteni, hogy melyik pozícióval keressen meg (már ha bármire is alkalmasnak talál minket)
- A toborzó egy kétségbeesett jelöltet fog látni, ami nem baj persze, de senki nem akar olyan emberrel együtt dolgozni, akinek minden mindegy. Főleg egy cégvezető vagy egy osztályvezető nem fog igent mondani erre.
- A toborzó arra fog következtetni, hogy a strukturáltság és a következetesség teljes mértékig hiányzik a személyiségünkből.
- Ha teljesen irreleváns vagy nem a mi szintünknke megfelelő pozíciókra is betoljuk a pályázatot ész nélkül, még hülyének is néz majd minket, és nem fogja érteni, hogy hova az istenbe tűnt az önkritikánk.
Ehelyett inkább gondoljuk át, hogy mire jelentkezzünk, olvassuk el normálisan az elvárásokat, és kérdezzünk! Nem kell mindennek megfelelnünk, nincs igazából tökéletes jelölt, de azért ha 10 év vezetői tapasztalatot kérnek, akkor gyakornokként ne jelentkezzünk már 🙂
Ennél az is jobb, ha felhívjuk a céget, és telefonon érdeklődünk a lehetőségekről, ha nem tudjuk, hogy mit akarunk pontosan, vagy milyen lehetőségek vannak.
