A munkaügyi kapcsolatokról (2. rész)

A szakszervezetek jogai:

  • A munkaszervezeten belül szerveket működtessen, és ezek működésébe tagjait bevonja.
  • A munkavállalókat anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa.
  • Munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő körben tagjait a munkáltatóval szemben, illetőleg az állami szervek előtt képviselje.
  • A tagját – meghatalmazás alapján – annak élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben bíróság, más hatóság, illetve egyéb szervek előtt képviselje.

Az állami szervek, a helyi önkormányzatok és a munkáltatók kötelesek minden esetben együttműködni a szakszervezetekkel. Ez azt jelenti, hogy minden információt kötelesek rendelkezésre bocsátani, ami a szakszervezet tevékenységéhez szükséges. A szervezetek észrevételeihez, javaslataihoz 30 napon belül hozzá kell fűzniük az álláspontjukat, és részletesen meg is kell indokolni azokat.

Ezen kívül a munkáltatónak kötelező jelleggel véleményeztetni kell a szakszervezetekkel:

  • a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét.
  • a munkáltató átszervezésére, átalakítására.
  • a szervezeti egység önálló szervezetté alakulására.
  • a privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket.

A munkaadói érdekképviselet:

A klasszikus berendezkedés szerint a munkáltatók szövetségei alkotják. Szintén ágazati elven szerveződnek. létezik közöttük olyan, amelyik inkább koordináló, egyeztető vagy tanácsadó szerepkört lát el, és van, amelyik jóval centralizáltabb, erőteljesebb, és inkább a döntéshozás a feladata. A vállalkozások érdekképviseletéért a gazdasági kamarák felelnek.

Országos érdekegyeztetés:

A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő országos jelentőségű kérdésekben a kormány a munkavállalók és munkáltatók országos érdekképviseleti szervezeteivel az Országos Munkaügyi Tanácsban egyeztet.

A kormány az Országos Munkaügyi tanács egyetértésével:

  • Meghatározza a foglalkoztatás érdekében a munkavállalók nagyobb csoportját érintő gazdasági okból történő munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatban az Munka törvénykönyvétől eltérő szabályokat.
  • Dönt a kötelező legkisebb munkabér és a munkaügyi ellenőrzés tekintetében.
  • Javaslatot tesz a napi munkaidő leghosszabb mértékének, illetve a munkaszüneti napok meghatározására.

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

További cikkek

Sokszor kedvezőtlen, kellemetlen körülmények között hagyjuk el a munkahelyünket. Kirúgtak, mert hibáztunk?  Nézeteltérésünk volt a főnökünkkel?  Borzalmasak voltak a munkahelyi körülmények? Egyszerűen csak kiégtünk? Hogyan nyilatkozzunk egy állásinterjún, ha előző