Melyik személyiséghez milyen munka passzol?

Van, aki egész nap szívesen dolgozik emberekkel, más inkább adatokban, rendszerekben vagy műszaki problémákban merül el. Egyesek a kiszámítható munkakörnyezetet szeretik, míg másokat éppen az motivál, ha folyamatosan új helyzeteket kell megoldaniuk.

De tényleg meg lehet mondani a személyiségünk alapján, milyen munka illik hozzánk?

Részben igen – de ennél összetettebb a kérdés.

A személyiség és az érdeklődés fontos támpont lehet a pályaválasztásban vagy karrierváltásban, de önmagában egy személyiségteszt alapján nem érdemes szakmát választani. A készségeink, értékeink, élethelyzetünk és az általunk kedvelt munkakörnyezet legalább ennyire fontos.

Miért számít a személyiség a munkában?

Ugyanaz a munkakör két ember számára teljesen eltérő élmény lehet.

Valakit motiválhat, ha:

• egész nap emberekkel kommunikálhat;
• gyors döntéseket kell hoznia;
• teljesítménycélokat kap;
• önállóan dolgozhat;
• problémákat oldhat meg.

Más számára ugyanezek a körülmények kimerítőek lehetnek.

Ezért pályaválasztásnál nemcsak azt érdemes megkérdezni:

„Milyen szakma érdekel?”

Hanem azt is:

„Milyen munkanapban érezném jól magam?”

A Holland-modell: hat érdeklődési irány

A pályaorientációban gyakran használt megközelítés a John Holland nevéhez kapcsolódó RIASEC-modell.

A modell hat érdeklődési területet különböztet meg:

• Realistic – gyakorlatias;
• Investigative – elemző;
• Artistic – alkotó;
• Social – társas;
• Enterprising – vállalkozó, kezdeményező;
• Conventional – rendszerező.

Fontos azonban, hogy ezekre ne merev személyiségtípusokként gondoljunk.

Egy emberben több irány is erős lehet, és éppen ezek kombinációja adhat érdekes támpontot a karrierhez.

1. Realistic – a gyakorlatias irány

Az ebbe az irányba erősebben húzó emberek gyakran szeretnek kézzelfogható eredménnyel járó feladatokon dolgozni.

Előnyben részesíthetik:

• a gyakorlati munkát;
• gépek és eszközök használatát;
• szerelést;
• építést;
• fizikai tevékenységet;
• műszaki problémák megoldását.

Lehetséges területek például:

• gépészet;
• villamosság;
• építőipar;
• karbantartás;
• gyártás;
• logisztika;
• műszaki szakmák.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden gyakorlatias embernek szakmunkát kell választania. Mérnöki és technológiai munkakörökben is erősen megjelenhet ez az érdeklődés.

2. Investigative – az elemző irány

Az elemző érdeklődésű emberek gyakran szeretnek:

• összetett problémákat megoldani;
• adatokat vizsgálni;
• kutatni;
• összefüggéseket keresni;
• logikusan gondolkodni;
• új dolgokat megérteni.

Lehetséges irány lehet:

• informatika;
• adatelemzés;
• kutatás;
• mérnöki munka;
• pénzügyi elemzés;
• laboratóriumi munka;
• bizonyos egészségügyi és tudományos területek.

Az ilyen munkákban gyakran fontosabb a probléma megfejtése, mint a folyamatos társas interakció.

3. Artistic – az alkotó irány

Az alkotó érdeklődésű emberek számára fontos lehet:

• kreativitás;
• önkifejezés;
• új ötletek létrehozása;
• vizuális vagy szöveges alkotás;
• kevésbé kötött feladatvégzés.

Ide kapcsolódhat például:

• grafika;
• design;
• szövegírás;
• tartalomkészítés;
• fotózás;
• videókészítés;
• kreatív marketing;
• művészeti területek.

A kreativitás ugyanakkor nem kizárólag „kreatív szakmákban” értékes. Egy marketingesnek, termékfejlesztőnek vagy akár szoftverfejlesztőnek is szüksége lehet rá.

4. Social – a társas, segítő irány

Akinek ez az érdeklődési terület erős, gyakran szeret:

• emberekkel foglalkozni;
• segíteni;
• tanítani;
• támogatni;
• együttműködni;
• kommunikálni.

Lehetséges területek:

• oktatás;
• egészségügy;
• HR;
• ügyfélszolgálat;
• szociális terület;
• tréning;
• tanácsadás.

Itt fontos különbség lehet az is, hogy valaki egyéni beszélgetéseket, kisebb csoportokat vagy nagyobb közösségeket szeret-e jobban.

5. Enterprising – a kezdeményező, üzleti irány

Az ilyen érdeklődésű ember gyakran élvezi:

• a meggyőzést;
• tárgyalást;
• döntéshozatalt;
• célok elérését;
• kezdeményezést;
• üzleti lehetőségek felismerését.

Gyakori területek lehetnek:

• értékesítés;
• üzletfejlesztés;
• vezetés;
• vállalkozás;
• kereskedelem;
• bizonyos marketingterületek;
• account management.

Ezekben a munkakörökben sokszor a kommunikáció mellett a teljesítményorientáció is fontos.

6. Conventional – a rendszerező irány

A rendszerező érdeklődésű emberek általában jól érzik magukat olyan környezetben, ahol fontos:

• a pontosság;
• az átlátható folyamat;
• a struktúra;
• az adminisztráció;
• az adatok kezelése;
• a szabályok követése.

Lehetséges területek:

• könyvelés;
• pénzügyi adminisztráció;
• bérszámfejtés;
• back office;
• ügyintézés;
• kontrolling;
• bizonyos logisztikai és operációs munkakörök.

Ez sem jelenti azt, hogy valaki ne lehetne közben kreatív vagy társasági ember.

A legtöbb ember nem egyetlen típus

Ez a modell egyik legfontosabb része.

Elképzelhető például, hogy valakinél az Investigative + Conventional területek erősek. Számára vonzó lehet egy adat- vagy pénzügyi elemzői irány.

Egy Artistic + Enterprising kombináció jól működhet marketingben.

A Social + Enterprising érdeklődés pedig értékesítésben, HR-ben vagy vezetői munkakörökben is megjelenhet.

Ezért nem érdemes azt keresni:

„Mi az én egyetlen típusom?”

Hasznosabb kérdés:

„Milyen feladatok és munkakörnyezetek adnak nekem energiát?”

Ne csak a szakmát, a munkakörnyezetet is vizsgáld

Ugyanaz a szakma egészen más lehet két különböző munkahelyen.

Egy marketinges dolgozhat:

• nagyvállalatnál;
• kis cégnél;
• ügynökségnél;
• startupnál;
• egyedüli marketingesként;
• nagy marketingcsapatban.

A munkakör neve hasonló lehet, a mindennapi működés viszont teljesen más.

Ezért gondold végig azt is, hogy:

• kis vagy nagy csapatot szeretnél;
• önállóságot vagy részletes iránymutatást igényelsz;
• szereted-e a gyors tempót;
• mennyire viseled jól a bizonytalanságot;
• szeretsz-e ügyfelekkel dolgozni;
• fontos-e a home office;
• szereted-e a rutint;
• szeretnél-e vezetővé válni.

Az értékeid legalább olyan fontosak, mint a személyiséged

Egy munkakör szakmailag illeszkedhet hozzád, mégsem biztos, hogy elégedett leszel vele.

Ennek oka lehet, hogy mást tartasz fontosnak.

Munkahelyi érték lehet például:

• magasabb fizetés;
• stabilitás;
• szakmai fejlődés;
• társadalmi hasznosság;
• önállóság;
• rugalmasság;
• presztízs;
• kreativitás;
• vezetői lehetőség;
• munka és magánélet egyensúlya.

Válassz ki ezek közül ötöt, majd állíts fel közöttük sorrendet.

Ez már önmagában sokat segíthet a döntésben.

A készségeidet is vedd figyelembe

Az, hogy valami érdekel, és az, hogy jelenleg jó vagy benne, két külön kérdés.

Érdemes három listát készíteni:

1. Amit szeretek csinálni

2. Amiben jó vagyok

3. Amit hajlandó vagyok megtanulni

A legígéretesebb karrierirányok gyakran ott vannak, ahol ezek részben átfedik egymást.

Ha például szeretsz emberekkel kommunikálni, jól elemzel adatokat, és szívesen tanulnál CRM-rendszereket, több olyan üzleti munkakör is szóba jöhet, amelyre elsőre talán nem gondoltál volna.

Konkrét gyakorlat: milyen munkanapot szeretnél?

Képzeld el, hogy nem munkakört választasz, hanem egy átlagos munkanapot.

Válaszolj ezekre:

• Inkább emberekkel vagy adatokkal dolgoznál?
• Egyedül vagy csapatban?
• Irodában, otthon vagy változó helyszíneken?
• Inkább rutinfeladatokat vagy új problémákat oldanál meg?
• Szeretnél ügyfelekkel kommunikálni?
• Szívesen tárgyalnál?
• Szeretnél vezető lenni?
• Fontos a kreativitás?
• Szereted a mérhető teljesítménycélokat?
• Mennyire fontos a kiszámítható munkaidő?
• Mennyire viseled jól a stresszt és a gyors változásokat?

A válaszokból gyakran többet megtudhatsz arról, milyen munka illik hozzád, mint egyetlen szakmanévből.

Ha már jobban látod, milyen munkakörnyezet és feladattípus illik hozzád, az álláslehetőségek között érdemes többféle pozíciót összehasonlítani.

Ne csak a pozíció nevét nézd. Olvasd el a feladatokat és az elvárásokat is.

Hasznosak a személyiség- és karriertesztek?

Hasznosak lehetnek – ha megfelelően kezeljük őket.

Egy teszt segíthet:

• új szempontokat felismerni;
• megfogalmazni a preferenciáidat;
• lehetséges karrierirányokat találni;
• beszélgetést indítani saját céljaidról.

De egy online teszt eredménye ne legyen végleges ítélet.

Ha azt írja, hogy bizonyos szakmák illenek hozzád, az nem jelenti azt, hogy kizárólag ezekben lehetsz sikeres.

A teszt inkább kiindulópont, nem döntés.

Nézd meg a valóságban is a kiszemelt munkát

Mielőtt hosszú képzésbe kezdenél vagy felmondanál, próbálj minél több valós információt gyűjteni.

Például:

• olvass el 15–20 álláshirdetést;
• beszélj az adott területen dolgozó emberrel;
• nézz meg szakmai közösségeket;
• próbálj ki egy rövid képzést;
• vállalj kisebb saját projektet;
• figyeld meg a szükséges készségeket.

Ezzel gyorsan kiderülhet, hogy a szakma hétköznapi valósága is tetszik-e, nemcsak az elképzelés róla.

Ha megtaláltad az irányt, készíts fejlődési tervet

Tegyük fel, hogy rájössz: adatelemzéssel szeretnél foglalkozni.

A következő kérdés már nem az, hogy:

„Illik-e hozzám?”

Hanem:

„Mi kell ahhoz, hogy el tudjak helyezkedni benne?”

Vizsgáld meg:

• milyen készségek hiányoznak;
• milyen programokat kell megtanulnod;
• szükséges-e képzés;
• milyen saját projektet készíthetsz;
• hogyan szerezhetsz első tapasztalatot.

Egy konkrét karrierfejlesztési terv segítségével az önismereti felismeréseket gyakorlati lépésekre fordíthatod.

Mi van, ha a jelenlegi szakmád nem illik hozzád?

Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy azonnal teljesen új szakmát kell választanod.

Először próbáld meghatározni, pontosan mi nem működik.

Lehet, hogy nem a szakmával van problémád, hanem:

• a munkahellyel;
• a vezetővel;
• a munkarenddel;
• a vállalati kultúrával;
• az iparággal;
• a feladatok arányával;
• a fejlődési lehetőségek hiányával.

Egy könyvelő például nem feltétlenül a könyvelést unta meg csak azért, mert nem érzi jól magát egy adott vállalatnál.

Ez fontos különbség, mert teljes pályaváltás helyett néha egy másik munkahely is megoldhatja a problémát.

Ha valóban más irány érdekel

Ha az önismereti munka után arra jutsz, hogy más terület illene hozzád, akkor érdemes fokozatosan felépíteni a váltást.

A karrierváltás előtt térképezd fel az átvihető készségeidet, a hiányzó tudást és azokat a belépő pozíciókat, amelyek reális átmenetet jelenthetnek.

Nem szükséges minden esetben nulláról újrakezdeni.

Egy korábbi munkakörből sok értékes készséget vihetsz magaddal.

Egy egyszerű döntési mátrix

Ha több irány között vacillálsz, készíts táblázatot.

Adj minden szempontnak 1–5 pontot.

Ez nem fogja automatikusan eldönteni, melyik szakmát válaszd, de segít összehasonlítani az alternatívákat.

Ne a „tökéletes munkát” keresd

Valószínűleg nincs olyan munka, amely személyiségünk minden részéhez tökéletesen illeszkedik.

Szinte minden pozíciónak vannak:

• érdekes;
• monoton;
• könnyű;
• nehéz;
• motiváló;
• kevésbé szerethető

részei.

A cél inkább az, hogy olyan irányt találj, ahol a munka jelentős része összhangban van az érdeklődéseddel, készségeiddel, értékeiddel és az általad kedvelt munkakörnyezettel.

Összegzés

A személyiség hasznos kiindulópont lehet annak megértéséhez, milyen munka passzolhat hozzád, de önmagában nem határozza meg a karrieredet.

A Holland-féle RIASEC-modell hat érdeklődési iránya – gyakorlatias, elemző, alkotó, társas, kezdeményező és rendszerező – segíthet felismerni bizonyos preferenciákat. A legtöbb ember azonban több terület kombinációja.

Ezért pályaválasztásnál vagy karrierváltásnál négy dolgot érdemes együtt vizsgálni:

• Mi érdekel?
• Miben vagyok jó?
• Milyen munkakörnyezetben érzem jól magam?
• Mi fontos számomra hosszú távon?

Ezután ne csak gondolkodj a lehetséges szakmákon: nézz meg valódi álláshirdetéseket, beszélj az adott területen dolgozókkal, próbálj ki kisebb projekteket, és hasonlítsd össze a lehetőségeket.

Így egy személyiségteszt eredménye helyett valódi tapasztalatokra építheted a következő karrierdöntésedet.