Milyen hatással van agyunkra a teljes munkaidő? A legújabb kutatások szerint 40 év fölött már nem kellene heti 40 órát dolgoznunk!
Ha 40 év fölöttiek vagyunk, akkor egy végigdolgozott hét után ne töltsünk ki IQ-tesztet, mert kiábrándulhatunk! A Melbourne-i Egyetem gazdaság- és társadalomtudományokkal foglalkozó intézete által végzett kutatás eredményei szerint. A kutatást több mint 6000, 40 éves kor fölötti dolgozó segítségével végezték el. A vizsgálat során olvasási, mintázat-felismerési és memória feladatokat kellett elvégezni. Azt próbálták megfigyelni, hogy a heti ledolgozott óraszámok változtatása hogyan befolyásolja a résztvevők kognitív képességeit.
Az eredmények a következők voltak. A legideálisabb az agy hatékonyságának és a kognitív funkciók szempontjából, a heti 25 óra munkavégzés, ami három munkanap. Az ettől több és kevesebb munkavégzés is negatívan befolyásolta az eredményeket a nők és a férfiak esetében is.
A munkavégzés egyértelműen szükséges az agy állapotának karbantartásához idősebb korban. Azonban a túl sok munkával töltött óra figyelemcsökkenéssel, fáradással, stresszel járhat, ami nyilvánvalóan csökkenti kognitív képességeink hatékonyságát.
Miért pont a 40 éves kor a fordulópont?
Kutatások szerint a fluid intelligencia, vagyis annak a képessége, hogy milyen hatékonyan tudunk információkat feldolgozni, 20 éves korunkban már elkezd csökkenni. A kikristályosodott intelligencia, azaz a tapasztalatok, jártasságok, egyéb tudások felhasználásának képessége 30 éves kor körül kezdek gyengülni. 40 éves korára már valószínűleg mindenki gyengébben fog teljesíteni a memóriát, mintázat-felismerést, és a mentális gyorsaságot vizsgáló feladatok során.
Sok országban meglehetősen magas a nyugdíjkorhatár, az emberek csak később jogosultak nyugdíjellátásra. Ezért kifejezetten fontos kérdés, hogy hogyan lassítható a mentális öregedés, szellemi fáradás üteme. Nyilvánvalóan, ha tovább akarjuk a munkaerő-piacon tartani az embereket, akkor azt úgy akarjuk tenni, hogy karrierük végén is hatékony, hasznos munkaerő legyenek.
A gazdasági, társadalmi és politikai berendezkedés azonban folyamatosan hajt minket. Biológiailag és érzelmileg sem vagyunk arra beállítva, hogy 40 éves korunk után is akkora munkamennyiséget végezzünk, mint 25 évesen. Egyszerűen a világ sokkal gyorsabban fejlődik, mint ahogy az emberiség ehhez alkalmazkodni tudna.
A túlóra hatása is negatív a mentális egészség szempontjából. Ez nem szorul különösebb magyarázatra, hiszen nagyjából senki sem szeret túlórázni.
Korábban azt feltételezték, hogy sokkal később jelennek meg ezek a problémák. Csak azok esetében, akik 40 éves kor felettiek, és nagyon sokat voltak kitéve túlórának életük során. A kutatásból kiderül, hogy aki nem túlórázik, csak simán heti 40 órázik, az is produkálja a tüneteket az esetek nagy részében.
A neurológiai kutatásokban a stressz hatásai már jól vannak dokumentálva. A stressz a kognitív funkciókat leginkább hormonok segítségével tudja befolyásolni.
Egyéb faktorok is szerepet játszanak abban, hogy miért pont a 40 éves kor a fordulópont. A „szendvics-éveknek” nevezett állapot is ezek közé tartozik. EZ azt jelenti, hogy 40 éves kor körül általában az emberek „szendvicsbe” kerülnek, olyan tekintetben, hogy a munkájuk mellett a gyermekükkel is foglalkozniuk kell, valamint adott esetben az idős szüleikről is már nekik kell gondoskodni valamilyen szinten. Ezek plusz terheket jelentenek (persze ezek természetes és normális dolgok) számukra. Így nehéz kipihenni a munka fáradalmait, regenerálódni mentálisan stb. A munkahelyi dolgok mellett a szülők egészsége, a gyermek iskolai problémái mind-mind plusz terhelést adnak az agyunknak. Erről a kérdéskörről az USA-ban végeztek egy kutatást, aminek eredményei a következők lettek. Az idősebb szüleikről, vagy gyermekeikről gondoskodó 40 év felettiek átlagosan hetente több mint 20 órát töltenek gondozással a munkájukon kívül. Ha ezt hozzáadjuk a munkával töltött órákhoz, eredményül heti 60 órát kapunk… Érzékelhető a probléma súlya.
Az alvás szerepe
Az alvásnak természetesen nagyon nagy szerepe van abban, hogy hatékonyan végig tudjunk dolgozni egy hetet. Azok az emberek, akik sikeresek gyakran kérkednek azzal, hogy nekik elég a kevés alvás is, és azért sikeresek mert nem sokat pihennek, hanem sokat dolgoznak. Margaret Tatcher egyszer azt nyilatkozta, hogy ő napi négy óra alvással tud hatékonyan dolgozni. Igaz, néhány felvétel bizonyítja, hogy munka közben bóbiskol…
Napi legalább 7 óra alvásra van szüksége egy átlagos 25 év feletti embernek. A tanulási képesség és a memória is összefüggésben van az alvás mennyiségével. A nyugodt, zavartalan, és elegendő mennyiségű alvás elengedhetetlen a megfelelő munkateljesítményhez, és az egészség megőrzéséhez is.
Egyéb
Ez mind szép, és jól hangzik, hogy kevesebbet kellene dolgozni, mint 40 óra, de nyilvánvalóan a legtöbbünk nem engedheti meg, hogy kevesebbet dolgozzunk. A gazdaság nem erre van berendezkedve. Viszont már Magyarországon is kezd megjelenni az 5-ször 8 órás munkahét helyett a 4-szer 10 órás. Bár ez nem jelent kevesebb munkaórát, mégis kedvező hatása lehet a tárgyalt képességeinkre, vagy mentális, lelki, testi egészségünkre.
Érdekes az is, hogy sokan nem örülnének, ha nem lenne meg a napi elfoglaltságuk. Az lehet, hogy kognitív képességeink hatékonyabban működnek kevesebb munkaórával, de sokak azt állítják, hogy haszontalannak éreznék magukat így.
