Amikor önéletrajzot szerkesztünk, akkor általában a legutolsó gondunk a betűtípus megválasztása. Pedig igen is nagyon sokat számít. Egy rosszul megválasztott betűtípus simán eredményezheti azt, hogy egyből kikukázzák a recruiterek a CV-t.
De miért ilyen fontos ez a téma? Vegyük figyelembe az olvashatóság faktorát. Ha egy igénytelen, túl csicsás, vagy egyszerűen csak nehezn olvasható betűtípust választunk, akkor lehet hogy nem fogja a vezető vagy a HR-es venni a fáradságot, hogy egyáltalán elolvassa. De ha ugyanazt a sablon típust használjuk, mint mindenki, és semmi feltűnő nincs benne, az sem biztos, hogy megfelelő.
Ezek nagyon fontosak, mert az ember először nem olvassa el a CV-t, hanem egyszerűen csak ránéz az egészre, hogy hogy néz ki általánosságban. Ha ezen a szűrőn átmegy, akkor utána fogja csak a tartalmát nézni bárki is. Ebben pedig óriási a szerepe a betűtípusnak.
Mivel jóformán másodpercekről beszélünk, ezért tényleg „font”-os, hogy milyen az összkép.
Nem kell egyféle betűmérethez sem ragaszkodni, nagyon ügyesen lehet használni a betűméretet kiemelésre. Ne akarjunk kis betűkkel túl sok infót belezsúfolni a CV-be mert úgysem olvassák végig. De ami lényeges, (pl munkahely nevek, pozíciók, eredmények, stb) az lehet nagyobb betűvel szedve. Szerintem a 11-12-es betűméret a tartlamakhoz, és a 14-16-os a címsorokhoz tökéletesen megfelel.
A klasszikus Times New Roman típussal nincs baj, csak az az alapértelmezett, ergo uncsi. Esetleg helyette próbáljátok meg az Ubuntu, Roboto, vagy Overpass betűtípusokat, ezek modernek, ízlésesek, stílusosak, és könnyen olvashatók.
A betűtípussal szorosan összefüggenek a margók, a sorközök, térközök, felsorolások, stb, ezekkel is érdemes okosan játszani, hogy kellően tömör de mégis szellős legyen a CV. Nyugodtan használjuk ki a lapok szélét is, nem kell óriási margókat hagyni mindenhol. A fejléc is működhet, simán írhatjuk oda az adatainkat például.