Egy állásinterjú után gyakran a várakozás a legnehezebb rész. A beszélgetés jól sikerült, úgy érezzük, hogy megfelelő jelöltek lehetünk, mégsem érkezik azonnal visszajelzés.
Ilyenkor felmerül a kérdés: mikor érdemes érdeklődni, mit írjunk a follow-up e-mailben, és mikor fogadjuk el, hogy valószínűleg nem minket választottak?
A jó utánkövetés nem tolakodó. Inkább azt mutatja, hogy továbbra is érdekel bennünket a pozíció, figyelünk a folyamatra, és professzionálisan kommunikálunk.
Mit jelent az állásinterjú utáni follow-up?
A follow-up lényegében egy rövid, udvarias utánkövető üzenet.
Célja lehet:
- megköszönni az interjút;
- megerősíteni, hogy továbbra is érdekel bennünket a pozíció;
- rákérdezni a kiválasztási folyamat következő lépésére;
- vagy érdeklődni, ha az ígért visszajelzési határidő már lejárt.
Nem szükséges hosszú levelet írni. A legtöbb esetben néhány jól megfogalmazott mondat elegendő.
Érdemes közvetlenül az interjú után írni?
Igen, egy rövid köszönő e-mail sok esetben jó ötlet lehet.
Ezt akár még aznap vagy a következő munkanapon elküldhetjük.
Például:
Kedves [Név]!
Köszönöm a mai beszélgetést és a lehetőséget, hogy részletesebben is megismerhettem a pozíciót és a csapatot.
A beszélgetés alapján továbbra is nagyon érdekel a munkakör, és örülnék a lehetőségnek, hogy együtt dolgozhassunk.
Üdvözlettel:
[Név]
Ez még nem érdeklődés a döntésről, csak rövid visszajelzés az interjú után.
Mikor írjunk először, ha nincs válasz?
Ha az interjú végén mondtak konkrét határidőt, azt mindenképpen várjuk meg.
Ha például azt mondták, hogy péntekig visszajeleznek, akkor ne írjunk már szerdán.
Ha nem mondtak pontos időpontot, általában érdemes néhány munkanapot várni.
Gyakorlati szempontból sok esetben megfelelő lehet:
- 3–5 munkanap után érdeklődni, ha nem kaptunk semmilyen tájékoztatást;
- vagy az ígért visszajelzési határidő után 1–2 munkanappal írni.
A pontos időzítés természetesen függ a pozíciótól és a cégtől is.
Egy egyszerűbb kiválasztás gyors lehet, míg többkörös vagy vezetői pozíciónál hosszabb várakozás is teljesen normális.
Erről részletesebben a kiválasztási folyamat hosszáról szóló cikkünkben írtunk.
Első follow-up e-mail minta
Ha eltelt a vállalt határidő, vagy már néhány munkanapja nincs visszajelzés, írhatunk röviden.
Tárgy: Érdeklődés a [pozíció neve] kiválasztási folyamatáról
Kedves [Név]!
Köszönöm még egyszer a lehetőséget és a [dátum]-i beszélgetést a [pozíció neve] munkakörrel kapcsolatban.
Szeretnék érdeklődni, hogy van-e már információ a kiválasztási folyamat következő lépéséről.
A pozíció továbbra is nagyon érdekel.
Köszönöm előre is a visszajelzést!
Üdvözlettel:
[Név]
Ez elég udvarias és rövid ahhoz, hogy ne hasson sürgetésnek.
Mi legyen, ha az első follow-upra sem válaszolnak?
Ebben az esetben érdemes még egyszer várni.
Általában nem jó ötlet naponta új e-mailt küldeni.
Ha az első érdeklődésre sem érkezik válasz, egy második, utolsó follow-up néhány nappal később még indokolt lehet.
Például:
Kedves [Név]!
Szeretnék még egyszer röviden érdeklődni a [pozíció neve] kiválasztásának aktuális állásáról.
Továbbra is érdekel a lehetőség, ugyanakkor teljesen megértem, ha a folyamat még tart vagy már lezárult.
Köszönöm, ha tud rövid visszajelzést adni.
Üdvözlettel:
[Név]
Ezzel kulturáltan jelezzük az érdeklődésünket, de teret is hagyunk a másik félnek.
Mikor érdemes elengedni?
Ha két udvarias megkeresés után sem kapunk választ, általában nincs értelme tovább erőltetni.
Ez különösen igaz akkor, ha:
- az ígért határidő már régen lejárt;
- a második follow-upra sem érkezik válasz;
- a pozíciót újra meghirdették;
- vagy egyértelműen azt látjuk, hogy a folyamat lezárult.
Ilyenkor érdemes továbblépni.
Ez nem jelenti azt, hogy a cég biztosan végleg elutasított bennünket, de álláskeresési szempontból nem célszerű minden energiát egyetlen bizonytalan folyamatra tenni.
Mi az a ghosting az álláskeresésben?
Ghostingról akkor beszélhetünk, amikor a munkáltató vagy recruiter a folyamat egy pontján egyszerűen megszakítja a kommunikációt.
Ez előfordulhat:
- jelentkezés után;
- első interjú után;
- többkörös kiválasztás közben;
- akár ígért visszajelzés után is.
Kellemetlen, de sajnos megtörténhet.
Ilyenkor a legjobb, amit tehetünk:
- egyszer vagy kétszer kulturáltan érdeklődünk;
- dokumentáljuk, mikor írtunk;
- nem küldünk újabb és újabb leveleket;
- folytatjuk az álláskeresést.
Telefonáljunk is?
Általában először e-mailben érdemes érdeklődni, különösen akkor, ha addig is ezen a csatornán zajlott a kommunikáció.
Telefonálni inkább akkor lehet indokolt, ha:
- korábban telefonon egyeztettünk;
- a recruiter külön jelezte, hogy nyugodtan hívhatjuk;
- sürgős időzítési kérdés merült fel;
- vagy e-mailben hosszabb ideje nem érjük el a kapcsolattartót.
A telefonos megkeresés se legyen sürgető.
Mit ne írjunk?
Kerüljük az ilyen üzeneteket:
„Mikor lesz már döntés?”
vagy:
„Miért nem válaszoltak még?”
Ezek könnyen számonkérőnek hathatnak.
Ugyanígy ne írjunk hosszú érzelmi magyarázatot arról, mennyire fontos nekünk az állás.
A follow-up legyen:
- rövid;
- tárgyszerű;
- udvarias;
- professzionális.
Mit tegyünk közben?
A legfontosabb, hogy ne állítsuk le az álláskeresést.
Egy interjú után könnyű abba a hibába esni, hogy várjuk a választ, és közben nem jelentkezünk máshová.
Ez kockázatos.
Miközben visszajelzésre vársz, érdemes továbbra is figyelni a friss álláslehetőségeket, és nem egyetlen kiválasztási folyamatra építeni az álláskeresést.
Így akkor sem veszítünk időt, ha az adott pozíció végül nem sikerül.
Mi van, ha már régóta tart az álláskeresés?
Ha több kiválasztásban is részt vettünk, de egyikből sem lett ajánlat, érdemes mintázatokat keresni.
Vizsgáljuk meg:
- eljutunk-e interjúig;
- melyik körben esünk ki;
- milyen kérdések okoznak nehézséget;
- milyen visszajelzéseket kaptunk;
- mennyire célzottan jelentkezünk.
Ha a sikertelen folyamatok hosszabb ideje ismétlődnek, hasznos lehet átnézni a hosszabb álláskeresés kezelésére vonatkozó tanácsainkat is.
Mit jegyezzünk fel minden interjú után?
Egy egyszerű jegyzet sokat segíthet.
Érdemes felírni:
- cég neve;
- pozíció;
- interjú dátuma;
- kapcsolattartó neve;
- milyen kérdéseket kaptunk;
- milyen válaszokat adtunk;
- milyen fizetési igényt mondtunk;
- milyen következő lépést ígértek;
- mikorra várható visszajelzés;
- mikor érdemes follow-upot küldeni.
Ha egyszerre több kiválasztásban veszünk részt, ez különösen hasznos.
Mi van, ha közben másik ajánlatot kapunk?
Ez gyakori helyzet.
Ha egy másik cégtől már kaptunk konkrét ajánlatot, de egy számunkra érdekesebb folyamat még tart, ezt nyugodtan jelezhetjük.
Például:
Kedves [Név]!
Szeretném jelezni, hogy időközben egy másik kiválasztási folyamatban ajánlatot kaptam, amelyre rövid időn belül válaszolnom kell.
Az Önök pozíciója továbbra is kiemelten érdekel, ezért szeretnék érdeklődni, hogy várható-e nálatok döntés a következő napokban.
Köszönöm szépen!
Ez nem zsarolás, ha valóban van másik ajánlatunk és kulturáltan fogalmazunk.
Kérjünk visszajelzést elutasítás után?
Igen, meg lehet próbálni.
Például:
Köszönöm a visszajelzést és a lehetőséget, hogy részt vehettem a kiválasztási folyamatban. Ha van rá lehetőség, örömmel fogadnék rövid visszajelzést arról, mely területen érdemes fejlődnöm a jövőbeni jelentkezéseimhez.
Nem biztos, hogy kapunk választ, de ha igen, hasznos információ lehet.
Összegzés
Az állásinterjú utáni follow-up akkor működik jól, ha rövid, udvarias és megfelelően időzített.
Ha kaptunk konkrét visszajelzési határidőt, várjuk meg. Ha nem, néhány munkanap után lehet kulturáltan érdeklődni. Ha az első levélre sem érkezik válasz, egy második, utolsó follow-up még belefér.
Ezután viszont érdemes továbblépni és folytatni az álláskeresést.
A cél nem az, hogy mindenáron választ csikarjunk ki, hanem hogy professzionálisan kezeljük a kommunikációt, miközben más lehetőségeket is nyitva tartunk.
