Mindig sok lesz az önjelölt karrertanácsadó, álláskeresési coach, meg hasonló. Kontároktól gyakran kaphatunk hangzatos, ám de annál károsabb tanácsokat, ezek közül válogattunk most nektek össze négyet.
- „Zaklassuk” a toborzót, hogy tovább gördüljön a folyamat. Igen, jó dolog a follow-up, de van, amikor önhibájukon kívül lassul be a folyamat. Ha mindenképp ezt akarjuk csinálni, akkor ne gyakran tegyük meg, és ne azt írjuk, hogy „na hogy áll a folyamat”, hanem keressünk valami más témát, amivel kapcsolatban felvehetjük a kapcsolatot. Például valamit, amiről beszéltünk az interjún.
- Ha kevesebb mint egy évet vagyunk egy poziban, akkor ne is írjuk be a CV-be. Én minden egyes alkalommal csak összezavarodni tudok, amikor ilyen-olyan okból kifolyólag az emberek kihiagynak valamit az önéletrajzukból. „Nem akartam beleírni mert olyan rövid volt”. vagy „nem igazán releváns az a pár hónap”. Oké, de akkor honnan is tudja egy cég, hogy mi volt a szakmai múltad?
- Mindig öltözzünk fel szépen az interjúra. Igen, professzionálisnak kell tűnni, és igényesnek, de nagyon bénán veszi ki magát, ha egy gyári munkás pozícióra öltönyben megyünk, vagy egy telefonos munkára nagyestélyiben. Nem szabad túltolni 🙂
- Aki először mond számot bér tekintetben, az veszít. Van egy ilyen mondás, de ez hülyeség. Itthon bevett szokás, hogy a cég kérdezi meg, de ha előre jelezzük az igényünket, akkor nekik is jobban át kell gondolni, hogy hova áraznak minket.
