Monthly Archives: február 2018

A szülői tanácsok fontosak a karrierünket tekintve. De nem mindig ezek a legjobbak!

Szerző: | 2018-02-23

Az első karriertanácsok általában mindig a szülőktől származnak. Alapvetően ezeknek az embereknek tartozik a leginkább az érdekeltségébe az, hogy milyen irányba állunk majd az életünk során. Azonban nem biztos, hogy az ő tanácsaik (vagy rosszabb esetben kényszerítő hatásaik) a legjobbak a mi szakmai utunk szempontjából. Kedves szülők! Sose akarjuk megmondani, hogy mi legyen a gyerekből. A legrosszabb, amit tehetünk, hogy “már pedig édes kisfiam te könyvelő leszel….” De ez egy másik téma.

Az első dolog, hogy a saját tapasztalataikat akarják ránk vetíteni. Ha már az említett könyvelő példánál vagyunk. Egy nő először tanított, majd később totál irányt váltott és elkezdett könyveléssel foglalkozni. Ez neki nagyon jó volt, sokkal boldogabb volt, sokkal többet keresett, stb. Emiatt a kisfiát is próbálta erre az útra terelni, mert hát ha anyucinak jó volt, akkor jó lesz az a gyereknek is. A gyerek meg utálta az egészet. Túl sokan akarják olyan tanáccsal ellátni a gyermekeiket, aminek az illető karriercéljaihoz semmi köze nincs. Tipikus példák:

  • Minek mennél vissza gyerekvállalás után dolgozni, ha nem muszáj?
  • Egy év után meg fogod unni kisfiam ezt a hülyeséget…
  • Semmire nem fogod vinni így.

És még sorolhatnánk. A lényeg, hogy az emberek nem egyformák. Lehet, hogy a szüleink utálni fogják a döntéseinket, illetve azt a szakmát, amit választunk, de mi nem. És ez számít. Persze ha tényleg nagy marhaságot akarunk csinálni, akkor azért jó ha ránk szólnak 🙂

A másik pedig, hogy mindig a legjobbat akarják nekünk, ami persze nem baj, de emiatt az uncsi és “biztonságos” karrierutakat javasolják. Ez önmagában nem is probléma, de ha sokra akarjuk vinni, és szeretnénk valami izgalmasat csinálni, akkor bizony kockázatokat kell vállalnunk.

Úgyhogy fogadjuk el és hallgassuk meg a szeretteink tanácsait, de ne hagyjuk, hogy lenyomják a torkunkon az akaratukat 🙂

3 tipikus jele annak, hogy túlgondoljuk a karrierrel kapcsolatos döntéseket.

Szerző: | 2018-02-21

Egész előző évben arra vártunk, hogy majd a következő év jobb lesz. Aztán realizáljuk, hogy semmi nem változott. Vannak ötleteink, hogy mit szeretnénk, meg hogyan tovább, de mindig visszatart valami. Jobb a biztos hely, vagy mindig megtalálunk valami ellenérvet. Emiatt lemaradunk valami jóról sokszor, mert túlgondoljuk ezeket a döntéseket. Persze kell, hogy megalapozott döntést hozzunk, de az se jó, ha túlkomplikáljuk. Itt van három jele ennek:

  • Minden egyes alkalommal, amikor valami jó ötletünk támad a karrierünkkel kapcsolatban, eszünkbe jut, hogy lehet inkább mégse kéne… Ugye mi is éreztünk már így? Jött valami jó lehetőség, de aztán lebeszéltük magunkat róla, mert mi van, ha mégsem… De ahogy a csajozásról is szokták mondani, sosem fog sikerülni, ha meg sem próbálod 🙂 Szóval néha érdemes rizikót vállalni, és nem azon rágódni, hogy “de mi lesz, ha…”

 

  • Ha az ismerősök/barátok/családtagok a karrierről kérdeznek, akkor mindig eltereljük a témát. Ilyenkor előfordul, hogy kerüljük a témát. Nem azért, mert nem tudunk mit mondani, és nem törrténik semmi. Hanem mert félünk attól, hogy hülyeségnek tartják majd a terveinket, kinevetnek minket, stb. Ha nyíltan beszélünk a terveinkről, lehetőségekről, akkor még lehet, hogy túlgondoljuk a dolgokat, de legalább beszélünk róla, és ezzel halad a folyamat a fejünkben 🙂

 

  • HA folyamatosan keresünk és böngészünk, de nem nyomjuk meg a “jelentkezés” gombot. Ez annak a jele, hogy tudjuk, váltanunk kell. De mégsem tesszük meg konkrétan, csak nézelődünk. Ha valamit nagyon akarunk, azért úgyis tenni fogunk. Szóval vagy nem akarjuk eléggé, vagy túlgondoljuk 🙂

Ha más szektorba mennénk

Szerző: | 2018-02-20

Attól hogy új iparágba kerülsz, nem azt jelenti, hogy elölről kell kezdeni mindent.

Unatkoztál mostanság, vagy frusztrált voltál a munkahelyeden? Esetleg olyan iparágban dolgozol, ahol egyre kevesebb álláslehetőség van ? Ha egy közép-karrierdolgozó vagy, és karrierváltáson gondolkozol akármilyen okból is, itt van pár jó hír: Egy új karrieriparágba való átváltás nem azt jelenti, hogy a legaljáról kell kezdened. Még ha nem is ugyanazon a területen van, a tapasztalatod így is számít, és segíthet a kezdőszintek átugrásában. Ha azon gondolkodsz, hogy karrierutat váltassz, kezd azzal, hogy kiértékeled mit is akarsz csinálni, és milyen munka tenne boldoggá. Tégy egy pillantást erre a javaslatra, honnan tudhatod, szükséged van-e állásváltoztatásra – vagy karrierváltoztatásra. Majd nézd meg hogy kell  átmenettervet készíteni  , hogy sikeres karrierváltást biztosíts.

Miért akarsz átváltozást ?

Ha már elértél egy közép-karrier szintet, és 10 évig dolgoztál, ha nem tovább. Nem ésszerűtlen, ha késztetést érzel a változásra. A kérdés az, mi a jó váltoás számodra? Itt egy pár lehetőség, amit megfontolhatsz: Új állás ugyanazon a területen : Ha alapvetően élvezted a munkád, és kötődsz az iparágadhoz, csak egy új állást akarsz. Ebben az esetben, csak az adott munkád lehet – a munkatársak, az órák, a kultúra, stb. – ami nem tetszik, nem kifejezetten a munkafajtával, vagy ezzel a karrierrel van gond általánosságban. Gyakran, a közép-karrier profikat előléptetik menedzsmenti pozícióra, ami kevésbé kielégítő, mint mikor a terveken dolgoztak. Ha ez az eset nálad, akkor lefelé akarsz a ranglétrán lépni, a területeden belül.

Új karrier más iparágban, hasonló készségekkel: Ha az iparágad szerződéskötése elavult/régimódi, vagy úgy érzed kész vagy egy jelentős változásra, egy olyan állásra ami ugyanazokat a készségeket hasznosítja, de egy csavarral, ez lehet a legjobb választásod. Például, egy újságíró lehet, hogy váltani akar kapcsolatszervezésre, így is használná a történetmesélést, és a kommunikációs készségeket, de egy másik területen. Az egész támpont: Néha szükséges a teljes változtatás. Közép-karriernél sok ember teljesen újraakarja kezdeni a munkaéletét ( és magukat!). Képzelj el egy vállalati munkást, aki arra vágyik, hogy elhagyja a várost, és egy farmon dolgozzon. Ez elég nagy változás – de megoldható. Egy erős, sikeres átmenethez szükséged lesz arra, hogy meghatározd mi tesz jelenleg boldogtalanná, és mi fog boldoggá tenni a jövőben.  Beszélj munkatársakkal, és barátokkal, és kérd ki véleményüket. Ezek a beszélgetések segíthetnek abban, hogy letisztuljon mennyire nagy lépést kellene tenned.

Gondolj az összes előző munkádra, egészen az iskola utáni munkától, a nyári munkáig, hogy több rálátásod legyen mit is csinálsz jól, és mit élvezel a legjobban. Ha például az első munkád kiskereskedésaben volt, például vásárlóknak kellett segítened, hogy mit is akarnak, vagy sorbarakni a polcokat a nap végén. Ha küszködsz azzal, hogy kitaláld mit is akarsz, vagy túl sok lehetőség van, nézz meg pár egy pár ingyenes karrierkvízt,  alkalmassági vizsgát, és önértékelési eszközt.

Készíts tervet

Ha már egyszer felismerted az ideális állást, a következő lépésed az, hogy előállj egy tervel, miként szerezheted meg. Valós életi dolgokat is bele kell számolnod pl.:( havi számlák, a gyerekeid, iskolák;stb. ), hogy biztosítsd az álomkarriered reális legyen, és a jelenlegi felelősségeidhez igazodik. Meg kell majd ítélned milyen készségekkel rendelkezel, és milyen készségeket kell még elsajátítanod. Nevezd meg jelenlegi készségeid: Milyen készségekkel, és tehetségekkel rendelkezel, amit az új területen felhasználhatnál? Emlékezz, mint tapasztalt dolgozó, szerencséd van : a sok készség közül a munkáltatók azokat keresik, akik a legmozgathatóbbak. Nem mint egy kezdő szintű alkalmazott, nem kell az elejéről kezdened. Ha a televíziónál dolgoztál például, de az emberi erőforrásokhoz akarsz kereülni, a  személyes problémamegoldó készségeid, és a személyiségekkel való bánás nagyban segíthetnek. Minden tudásod, és készséged sorold fel. Ismerd fel a készségeket, amikre szükséged van: Következőleg, nézd meg az álláshirdetéseket, a pozícióra, amit szeretnél megkapni. Milyen követelmények vannak felsorolva?

Ne felejtsd el, nem szükséges minden készséggel rendelkezned egy álláshoz, hogy jelentkezz – de van egy pár vízválasztó. Lehet, hogy egy osztálybra kell járnod, vagy diplomát szerezni. Lehet, hogy alacsonyabb poszton kell kezdened, rosszabb fietéssel, mint ahol most vagy. Esetleg kreatív módokat kell kieszelned, hogy add hozzá tapasztalataidat az önéletrajzodhoz , például önkéntes pozíció elvállalása, ami segít az új készségek elsajátításában. Használd az összes információt, hogy idővonalat készíts arról a dolgokról mit kell tenned az új munkába való átmenethez – ehez lehet tanulás szükséges.

Átvezető taktikák közép-karrierr jelölteknek

Már azonosítoddat a mozgatható készségeket, amiket az új karrierednél felhasználhatsz, és azokat is, amiket még el kell sajátítanod. Most, itt van pár stratégia, hogyan legyen az új iparágban való álláskeresésed sikeres.Frissítsd az önéletrajzod. Támaszkodj az összesített kimutatásra, vagy a tárgyilagossákra, hogy kifejezd a történeted, és megmutast a jelenlegi készségeid, és tulajdonságaid, amiket át tudsz vinni. Ezen kívül, nézd meg ezeket a tippeket, hogyan vegyél el valamit egy közép-karrier önéletrajzból.

Használd a létező hálózatod: Ne érezd úgy, egy teljesen új hálózatot kell kiépítened, csak azért mert váltassz. Informáld a közeli barátokat, és akikben bízol, hogy változást fontolgatsz, és oszd meg a részteleket amiket keresel. Sosem tudhatod milyen állásajánlatok jönnek az emberek bejövő emailjeibe. Itt van pár információ, hogyan használd a hálózatokat az álláskeresésedben.

Nézelődj az aktuális cégeden belül : Ki ismer jobban, mint a saját céged ?   Még ha nagy váltáson is mész át –  HR-ből az eladáshoz például – a jelenlegi munkahelyed képes veled dolgozni, és véghezvinni ezt az áthelyezést. Mivel a menedzsment ismeri a készségeid, és eredményeid, talán bevállalják a rizikót, és egy új pozíciót kapsz.

Bővítsd hálózatod

Kezdj el hálózatos eseményekre járna a területen belül, ahol dolgozol. Mondd el mindenkinek milyen fajta pozícióra vágysz, és hogyan kapcsolódik logikusan az állástörténelmedhez, még ha nagy ugrásnak is tűnik. Készíts információs interjúkat: Az egyik egyszerű módja, hogy bővítsd hálózatod, és megtanuld az új területed, ha információs interjúkat készítessz.

Egy utolsó tipp

Lassan haladj, kifejezetten a drasztikus változásokkal. Ha egy marketinges pozíciód van, de ha valami kreatívat szeretnél csinálni, például fontold meg, hogy elkezdessz dolgozni az Etsy boltban, vagy honlapod készítessz, és eladsz pár dolgot. Dolgozz ezen esténként, és hétvégenként, amíg nem érzed egészen teljesnek. A karrierváltozásod utolsó lépéseként, gondolj vissza az előző évek tapasztalatára, mint előnyre, és ne hátrányra. A tapasztalatod még mindig értékteljes, és segíthet a jövőbéli karrieredben, még akkor is ha eltérés ahoz képest, amiért dolgoztál.

Miért kiemelkedően fontos az, hogy ne ugyanazt a motivációs levelet küldjük mindenhova?

Szerző: | 2018-02-19

Minden évben milliókat költenek el a cégek a vállalati brand-re, image-re. A tulajdonosok azt akarják, hogy az emberek gondolkodás és erőfeszítés nélkül felismerjék cégüket, már egyetlen pillantásból is. Ez a gyakorlatban mindenféle média és sajtóanyag elkészítését, marketing folyamatokat, designer munkát, és hasonlókat jelent. Időben és pénzben is jelentős kiadások, és komoly szakmai hátteret igényelnek. Az álláskeresőknek ehhez hasonló módon kell önmagukat „brandelni” ahhoz, hogy sikeresek legyenek a munkaerő-piacon.

A motivációs levél, vagy kísérő levél az egyik legfontosabb ebben a folyamatban. Ez nyitja ki az ajtót, ez indítja el a társalgást, és ez adja az alapját a rólunk kialakult első benyomásnak. Ezért szerepének fontossága vitathatatlan, még annak ellenére is, hogy sok helyen már nem kérnek ilyet. Véleményem szerint az e-mail rövid üzenete – amiben elküldjük az önéletrajzunkat és leírjuk, hogy melyik állás érdekel minket – is tekinthető motivációs levélnek.

A legtöbb álláskereső tisztában van azzal, hogy mennyire fontos a jól megírt motivációs levél. Biztosan mindenki görnyedt már órákat a számítógépe fölött, hogy valami nagyon kreatív és szépen, érdekesen megfogalmazott szöveggel rukkoljon elő. Azonban jóval kevesebben fektetnek energiát abba, hogy a motivációs leveleket egyesével, részletesen az álláshoz igazítsák. A nyájas, minden álláshirdetésnek célzott szövegek nem fognak előrébb juttatni minket. Azonban ha minden apró részletet megpróbálunk összekapcsolni a hirdetésben talált információkkal, a cég hátterével, és igyekszünk saját életutunk és az elvégzendő munka között párhuzamokat találni, az már sokkal célravezetőbb!

Kezdjük a releváns dolgokkal!

A cégeknek van egy bizonyos igénye, az álláskeresőnek pedig kvalitásai. Olyan embereket keresnek, akiknek a kvalitásai megfelelnek az igényeknek. Ez tiszta sor. Levelünk tükrözze azokat a készségeket, amikre (kimondva, vagy kimondatlanul, leírva, vagy leíratlanul) a munkáltatónak szüksége van. De kerüljük az önéletrajzunk átmásolását, az ottani információk ismételgetését, valamint az üres, sablonos tartalmakat. Az említésre méltó, releváns dolgokat emeljük ki, ne azt hogy jó csapatjátékosok vagyunk, és kiváló a kommunikációs képességünk.

A nevek számítanak!

Az emberek szeretik a nevüket nyomtatva olvasni. Főleg ha a beosztásuk is szerepel mellette. Ha a hirdetésben van megadva név illetve beosztás, akkor neki címezzük a levelet! Nem tisztelt hölgyem vagy uram, hanem tisztelt XY osztályvezető úr! Járjunk utána a dolgoknak. Nézzünk szét a LinkedIn-en, hívjuk fel a céget, keresgéljünk a weboldalán. Sokkal jobb, ha személyre szólóan címezzük, nem pedig csak általánosságban szólítjuk meg a munkáltatót! Ha többen is foglalkoznak a toborzással, vagy nem tudjuk sehogy sem kideríteni, hogy kinek címezzük, akkor inkább címezzük a cégnek, vagy személyzeti, vagy HR osztálynak.

Mondjuk el, hogy akarjuk a munkát, és azt is, hogy miért!

Legtöbbünk a saját eredményeinkre és kvalitásainkra fókuszálunk, de gyakran megfeledkezünk róla, hogy a kiválasztási folyamat nem rólunk szól! A munkáltató nem nekünk akar szívességet tenni, nem az érdekli, hogy egy idegennek megadhassa álmai munkáját. Csak az érdekli, hogy a problémája meg legyen oldva. Olyan embert keresnek, akinek az alkalmazása megéri a cégnek. Nézzük meg a weboldalakon a „Rólunk” menüpontokat, és saját céljainkat állítsuk párhuzamba a cég céljaival, küldetésével, stb.

Beszéljünk a nyelvükön

Használjunk megfelelő nyelvezetet. Nagyon nem mindegy, hogy milyen céghez jelentkezünk, és az sem, hogy milyen munkakörbe. Az alapvető illemtani szabályokat tartsuk be nyilván, de igyekezzünk az adott munkakörben általánosan elfogadott, mégis professzionális nyelvezetet használni. Ez nem jelenti azt, hogy egy gépkezelőnek akadémiai szinten kellene fogalmazni. Ha az segít, mondjuk fel diktafonra először amit szeretnénk leírni, majd ezt javítgassuk.

A bemutatkozó rész

Az elején röviden és tömören tisztázzuk, hogy hova szeretnénk jelentkezni. Ezzel ne húzzunk sok időt, inkább koncentráljunk arra, hogy egy rövid, tömör, frappáns bemutatkozást írjunk magunkról, ami megmarad az olvasó emlékezetében. Ha ezen a ponton megragadjuk a figyelmét, akkor a további részekre is nagyobb eséllyel fog odafigyelni a HR-es.

Legyen egy sablonunk

A motivációs levél pozíciókhoz igazítása nem jelenti azt, hogy mindig teljesen újat kellene gyártanunk. Legyen egy alap sablonunk, és ezt formálgassuk. Így időt takarítunk meg. Készítsünk egy átfogó alap design-t. A fejléc szinte mindenhol azonos lesz, illetve az első pár sor is. Megírhatjuk a vázát is a levélnek, és csak tartalommal kell majd feltölteni.

Mikor és hogyan kérjünk visszajelzéseket az új munkahelyünkön?

Szerző: | 2018-02-16

Az első három hónap nagyon fontos egy új munkahelyen. Nem csak azért, mert ez az időszak jelenti általában a próbaidőt, de meghatározza a hosszabb távon rólunk kialakult, és az általunk a munkahelyről is kialakított véleményt. Ehhez azonban elengedhetetlen az, hogy kérjünk, és adjunk is visszajelzéseket, minden fontos kérdés tekintetében.

Mikor kérjünk?

Az első időszakban fontos, hogy adjunk kellő időt a vezetőnek és a kollégáknak arra, hogy valamilyen képet, véleményt tudjanak formálni rólunk. De közben azt is erősíteni kell bennük, hogy a hatékony visszajelzés adás segíteni fog minket a beilleszkedésben, és végső soron úgy hamarabb válunk hatékonyabb/produktívabb munkavállalóvá. Az első héten még ne erőltessük, de azért 2-3-4 hét elteltével érdemes lehet leülni a vezetővel, és átbeszélni a dolgokat.

Hogyan kérjünk?

Ne szólítsuk le a vezetőt a mosdóban vagy ebéd közben ezzel a dologgal. Írjunk neki egy e-mailt, vagy egy műszak végi megbeszélés után menjünk oda hozzá, és egyeztessünk vele diszkréten, hogy mikor lenne 10 perce erre a dologra. Jelezzük neki, hogy miért fontos ez, mit szeretnénk pontosan megbeszélni. Készítsük fel, így ő is át tudja gondolni a mondanivalóját előre.

Mit kérdezzünk?

Van néhány elég konkrét kérdés, amit nyugodt szívvel feltehetünk. A teljesség igénye nélkül:

  • Hogyan látja a beilleszkedésünket a csapatba?
  • Elégedett-e a munkánk minőségével?
  • Megfelelően vettük-e fel a munkatempót?
  • Szükséges lenne-e valamin változtatni?
  • Mit gondol, miben kellene még fejlődnie, mire érdemes fókuszálni?

De egész nyugodtan megfogalmazhatjuk mi is azt, hogy mik lennének az elvárásaink.

  • Szükségünk lenne egy kicsit több mentorálásra.
  • Szükségünk lenne a munkánk hatékonyabb elvégzéséhez XY eszközre/infóra/adatra.
  • Szeretnénk, ha az első pár hétben többször beszélhetnénk a vezetővel a haladásunkról.
  • Szeretnénk elmondani, hogy XY dolog nehezen megy számunkra, és ehhez támogatást kérnénk.

 

Közelednek a választások. De az álláskeresés meg a politika necces téma

Szerző: | 2018-02-15

Elképzelhető a munkakeresésben a politikáról szóló beszélgetés? Mit kell tenned, ha az interjúztató, a főnököd, vagy akár a kollégád politikai témájú beszélgetést kezdeményez?

Négyévente a választás mindig kiemelt szerepet kap a sajtóban, médiában, az ebédlőasztalnál, és jóformán mindenhol. Egyszerűen elkerülhetetlen, hogy ne ez legyen a téma a hétköznapokban. Mire érdemes odafigyelni, ha ez a munkahelyen, vagy a munkakeresés során történik meg velünk? Mi van, ha véletlenül, (vagy szándékosan) megkérdezi az interjúztató, hogy kire fogunk szavazni? Vagy a főnökünk érdeklődik politikai beállítottságunk felől? Itt van néhány megfontolandó gondolat!

A politika mindig kényes téma

Amennyiben szóba jön egy ilyen téma, kétszer is gondoljuk meg, hogy mit mondunk, illetve, hogy egyáltalán megszólalunk-e. Bár politikai véleményünk miatt ugyan nem rúghatnak ki minket, azonban munkahelyi kapcsolatainkat meggyengítheti, vagy feszültté teheti. Ha beszélünk is erről, próbáljuk meg nem megbántani a másik embert, fogadjuk el a véleményét, és ne bíráljuk.  És ne feledjük, hogy amit egyszer kimondtunk azt már nem vonhatjuk vissza!

Közösségi oldalak

Amennyiben szoktál politikai tartalmakat megosztani a Facebook-on, Twitteren, a blogodon, stb, akkor tartsd észben, hogy ezeket a főnököd, vagy az interjúztatód is megtalálhatja. Ügyelj a láthatósági beállításokra. Egy interjúztató akár tudat alatt is figyelembe veheti a politikai beállítottságodat a döntése során. Még akkor is, ha esetleg pont az ő kedvenc pártjának a bejegyzéseit szoktad megosztani. Attól, hogy egyeztek ebben, nem biztos, hogy egy politikai indulatoktól túlfűtött munkavállalót szeretne alkalmazni a cégénél.

Önéletrajz

Amennyiben az önéletrajzod bizonyos részei olyan információkat hordoznak, amik felfedhetik politikai beállítottságodat (például egy politikailag aktív szervezet), azzal önmagában nincsen gond. Nem kell kitörölnöd a múltadat azért, mert egy ilyen helyen dolgoztál. Szakmailag hibás lenne egy HR-es részéről azt a következtetést levonni, hogy ami az önéletrajzodban van, az a szívügyed is. A titkolózás, magyarázkodás a legrosszabb, amit ilyen esetben tehetsz.

Beszélgetések

Ha az interjúztató rákérdez, hogy kire fogsz szavazni, az törvénytelen. Azonban emiatt nem kell elviharzanunk az interjúról. Igyekezzünk diszkréten leterelni a témát, és haladjunk tovább a beszélgetéssel.

Ha a munkahelyen kérdezik meg, hogy mi a véleményünk egy bizonyos politikai témáról, és nem szeretnénk rá válaszolni, akkor ne tegyük. Nyugodtan mondjuk meg, hogy nem szeretnénk ebben állást foglalni. Nem vagyunk kötelesek. Ha mégis belemegyünk a beszélgetésbe, tegyük azt tisztelettudóan és civilizáltan. De alapvetően a legjobb, ha teljesen elkerüljük ezt a témát, amennyiben lehetséges.

Mindig legyünk tisztában a dolgokkal

A legtöbb interjúztató tisztában van azzal, hogy mire kérdezhet rá és mire nem. Azonban ha mindenképpen szeretné kideríteni politikai beállítottságunkat, akkor meg fogják találni a módját. Néhány trükkös keresztkérdéssel egyszerűen juthatnak a kellő információhoz.

  • „Hogyan befolyásolja az XY kormányrendelet az iparágunkat?”
  • „Ön politikailag aktívnak gondolja magát?”
  • „Mi itt a cégnél ilyen és olyan elveket vallunk, és….”

Ne vegyük be a csalit ezekben az esetekben.

Hogyan ne hagyjuk magunkat becsapni egy álláshirdetés esetében?

Szerző: | 2018-02-14

Tegyük fel magunknak a kérdést, hogy mitől lesz megbízható egy álláshirdetés számunkra? Ha ezt a kérdést komolyan vesszük, sok fejfájástól óvhatjuk meg magunkat. A következő sorokban néhány témát tárgyalunk, amikre érdemes odafigyelni.

Mit kell, és mit nem kell tartalmaznia egy jó álláshirdetésnek?

Mi kelti fel az álláskeresők érdeklődését, és mi az, amit egyből elutasítanak? A megbízható hirdetésnek természetesen tartalmaznia kell a cég vagy munkáltató nevét, a munkavégzés helyét, a munkakört, az elvégzendő feladatokat. Fontos, hogy egy elérhetőség, kapcsolattartó neve is szerepeljen. Amennyiben ezek hiányoznak, akkor már megkérdőjelezhető a hirdetés hitelessége.

Fontos szempont, hogy esztétikailag és tartalmilag is legyen professzionális a hirdetés. Egy igénytelenül szerkesztett, pongyolán fogalmazott hirdetést a legtöbb ember elutasít, és nem jelentkezik rá, de ha mégis jelentkezik rá valaki, akkor a munkáltató se számítson egy munkájára igényes alkalmazottra…

Alapvetően, amikor már a cég beazonosítása sem megoldható, vagy maga a hirdetés szövege többféleképpen értelmezhető, nem teljesen nyilvánvaló benne minden, és fent áll a „belemagyarázás” lehetősége, akkor inkább engedjük el ezt a lehetőséget…

Kerüljük az olyan hirdetésekre történő jelentkezést is, amik gyanúsan túl szépek, túl sokat ígérnek. Különösen igaz ez a külföldre közvetített munkákra. Ha mégis jelentkezünk, alaposan járjunk utána minden részletnek. Érdeklődjünk telefonon vagy személyesen, győződjünk meg arról, hogy véletlenül sem keveredünk illegális nemzetközi foglalkoztatásba!

Sokan esnek abba a hibába, hogy elfogadnak egy nagyon kecsegtetőnek tűnő ajánlatot, munkába is állnak, és hatalmas csalódás éri őket, mert szinte egyáltalán nem azt kapják, mint amit ígértek nekik. A munkáltatók hajlamosak ilyen csalogató módszerekkel csábítani az álláskeresőket. Mielőtt aláírunk egy szerződést, győződjünk meg arról, hogy tényleg azt kell majd csinálnunk (és olyan feltételek mellett) mint amiket ígértek a hirdetésben!

Ne várjuk el, hogy a munkabért megjelöljék a hirdetésben!

Sok helyen nincs konkrét munkabér megállapítva, itt béralkura számíthatunk a munkáltatóval. Ahol meghatározott az összeg, és nincs mód „alkudozásra” ott valószínűleg meg is fogják ezt jelölni a hirdetésben.

A hirdetésben feltüntetett elvárások

Ne rémüljünk meg, ha 50 sornyi feltételt, elvárást szabnak meg a hirdetésben. Tudnunk kell, hogy a munkáltatók egy „genetikailag kitenyésztett szuper-munkavállalót” akarnak, aki mindenben tökéletes, de természetesen ők is tudják, hogy nem, vagy csak nagyon kicsi eséllyel találnak ilyen embert. Úgyhogy amennyiben a munka elvégzésére alkalmasnak tartjuk magunkat, akkor nyugodtan jelentkezzünk, mert nincs veszíteni valónk. Elvárják a nyelvtudást, de neked nincs? Nem baj. Lehet, hogy a cég egyből beírat egy angol tanfolyamra. Nem tudhatod.

És az állandó kérdés: „hogyan szerezzek öt év szakmai tapasztalatot pályakezdőként, ha mindenhova elvárnak annyit?” Akkor is jelentkezzünk! Fiatalon egy menedzseri pozícióra nem célszerű persze jelentkezni gyakorlat nélkül, de sok pozícióban fiatal pályakezdőként is hamar be tudunk tanulni. Nem tudhatjuk, hogy a munkáltató mennyire van ránk szorulva, és sokszor eltekintenek a több év tapasztalattól, ha megnyerő a pályázatunk! Úgyhogy ne tántorítson el bennünket ez (még ha tudjuk, hogy nyilvánvalóan alacsonyabb az esély a pozíció betöltésére!)

Év eleji aktualitás. Már megint a bér.

Szerző: | 2018-02-13

Év elején gyakran válik aktuálissá ez a dolog. Bértárgyalás, bérigény, nettó, bruttó, sokat, keveset? Mindig nehéz ez a kérdés. És mindenki lehet érezte már úgy, hogy lehet azért nem kapta meg a melót, mert túl sokat mondott. Járjuk körbe kicsit ezt a témát.

Mi van, ha “túlárazzuk” magunkat? Nem vesznek fel, mert nem érjük meg nekik. Mi van ha alálövünk? Akkor lehet, hogy felvesznek, de ott marad egy csomó pénz az asztalon… Nem egyszerű ez a kérdés. De elő fog jönni, ha szerencsénk van.

Az elsődleges, hogy legyünk tisztában azzal, hogy mi az átlagos bértrend a szakmánkban. Nyilván nem beszélget mindenki a fizetéséről, de azért elég sokféleképpen meg lehet határozni, hogy ki mennyit keres. Hallunk ezt-azt, lehet következtetni, olvassunk erre vonatkozó cikkeket, stb.  Ez nagyon fontos, mert ha nagyon mellélövünk akkor azt a benyomást kelthetjük, hogy lövésünk nincs arról, hogy mi folyik a szektorban. Pályakezdőként ez egy kicsit nehezebb, de érdeklődjünk minél több platformon a bérekről, van elég sok adat az interneten ahhoz, hogy nagyjából össze tudjuk rakni a képet.

A lényeg, hogy a realitás talaján álljunk. Vegyük figyelembe a piaci helyzetet, a lakhatási költségeinket, egyéb faktorokat.

Ilyen faktor például a munka/magánélet egyensúlya. Én mindig azt mondom (és nyugodtan lehet nem egyetérteni velem), hogy ha valahol 30 ezerrel kevesebbet fizetnek, de több időnk és energiánk marad a családra, akkor nem biztos, hogy megéri az a 30 ezer az időnket és egészségünket. De ezt döntse el mindenki magának. Ne csak az legyen a mérvadó, hogy nettóban mennyit kapunk. Persze pénzből él az ember, tudom. De más egyéb dolgokra is lehet alkudni. Cafetéria, szabadság, home-office, rugalmas munkavégzés, autó, stb. Mennyi a bejárás, mennyi időnk marad reggel és nap végén? Jól gondoljuk meg, hogy mi éri meg nekünk és mi nem.

A cég érdekeit is meg kell érteni. A cégnek az az érdeke, hogy mindenki 150%-on dolgozzon, ingyen. Viccet félretéve, sok mindenen múlik, hogy mennyi pénz van egy pozícióra. Ha sürgős, és nincs ember, akkor fognak adni többet. Ha sok emberből válogathatnak akkor nem adják meg. Nem mindegy, hogy kit kell pótolni, kinek a helyére vesznek fel, mennyi budget van a csapatban, mennyire profitábilis a cég. Nem okozhatnak bérfeszültséget a vezetők, valaki ugyanazért a munkáért nem kereshet sokkal többet, mint mást. Nagyon sok minden függvénye az, hogy mennyit ajánlanak.

Minden felkészültség kérdése.

Hogyan magyarázzuk meg, ha lyuk van az önéletrajzunkban

Szerző: | 2018-02-12

Itt van öt eset, amikor valami lyuk vagy változás van az önéletrajzunkban. Adnék pár tippet nektek (csak úgy általánosságban), hogy melyiket hogy érdemes és hogy nem érdemes megmagyarázni.

Elküldtek minket. Sokaknak nagyon kellemetlen arról beszélni, hogy elbocsátották őket. Nagyon sok oka lehet ennek, de természetesen ha a saját hibánk miatt kellett megválni tőlünk, az a legnehezebb dió. De semmiképpen se hazudjunk, mert mindenki ismer mindenkit, könnyen kiderülnek a dolgok. De lehet, hogy csak simán leépítettek minket. A lényeg, hogy ne savazzuk az előző céget, ne álljunk negatívan a dologhoz. Inkább emeljük ki azt, hogy ott mit értünk el, mi volt a jó, és meséljük el őszintén a dolgot, szerintem azt többre fogják értékelni, mintha ködösítenénk.

Felmondtunk, és pl. elmentünk világot látni. Ilyen is van. Valakinek erre van szüksége. Nincs is ezzel gond. Itt érdemes inkább azzal kampányolni, hogy hogyan szolgálta az épülésünket mondjuk egy évnyi utazás. Ne arról meséljünk, hogy milyen nagyokat buliztunk, meg mennyit lustálkodtunk a tengerparton, hanem arról, hogy milyen kulturális értékeket ismertünk meg, milyen egyéb skillekkel gazdagodtunk, stb.

Ha visszamentünk tanulni. Van amikor úgy érezzük, hogy jó lenne még egy sulit megcsinálni, akár a már meglévő szakmai ismereteinket bővíteni, akár kicsit más irányba orientálódni. Ebbe könnyű belevinni egy pozitív csavart, mert ez összességében tudásvágyra, elhivatottságra utal. De az sem jó, ha az a kép alakul ki rólunk, hogy mondjuk a 30-as éveinkre sem tudtuk még kitalálni, hogy mit akarunk kezdeni magunkkal. Szóval ezt is a helyén kell kezelni.

Egészségi okok. Részletekbe nem bocsátkoznék most, mert egy és egy millióféle oka lehet, hogy miért kellett kisebb vagy nagyobb időt kihagynunk. Nem kell itt sem a mellébeszélés. Készüljünk fel egy tömör, egyértelmű magyarázattal, amit komfortosnak érzünk, és megosztunk akár egy HR-essel is.

Családi okok.  Van, hogy egy idős szülőről kell gondoskodnunk, vagy egy beteg gyermekről. Ezért egy cég, egy HR-es, egy főnök se kelthet rossz érzést bennünk azért, mert inkább a szeretteinkről gondoskodtunk, a karrierünk helyett. Szóval ebből nem érdemes ügyet csinálni ilyen szempontból. El kell mondani, hogy így jött ki a lépés, ez volt a fontosabb. Amennyiben nem dolgoztunk, de az iparági tudásunkat nagyjából szinten tartottuk alternatív úton, és nem estünk ki teljesen a realitásokból, akkor erre lehet hivatkozni. A végén még jól is jöhet ki, hogy mekkora szuperhősök vagyunk 🙂

 

Alternatív keresgélés munka után

Szerző: | 2018-02-09

Hiába csinálunk mindent jól és szabályszerűen az álláskeresés során, mégsem kapunk választ sehonnan? Minden bizonnyal nem mi vagyunk az egyetlenek, akik mindent jól csinálnak. Lehet, hogy a toborzók el vannak halmozva a jobbnál jobb (hozzánk hasonló) jelölttel. Ilyen esetben néha rendhagyó módszerekhez kell folyamodnunk. Lássunk erre hét példát, érdekes történetekkel szemléltetve.

  1. Ne hagyjuk figyelmen kívül az informális interjú lehetőségét! Egy fiatal álláskereső, amikor 21 évesen végzett az iskolában, elkezdett embereket interjúztatni. Olyanokat, akik pozíciója egybevágott az ő álmaival. Arról kérdezte őket, hogy hogyan jutottak oda, ahol most vannak. Ezek az informális beszélgetések nagyon jó szakmai hálózatot eredményeztek az illető esetében. Jó tanács hogy ilyenkor ne konkrétan álláslehetőségért kuncsorogjunk, ne vigyünk önéletrajzot, hanem csakis az adott szakember történetére helyezzük a hangsúlyt.
  2. Vessük be a hideg e-mailt! Én találtam már így állást. Egyszerűen megfogalmaztam egy szép levelet, ami optimista hangvételű és lelkesedéssel teli volt. Leírtam, hogy ki és mi vagyok, mit szeretnék, mit tudok az adott cégről, mit tudnék esetleg hozzátenni a működéshez. Akkor is ha nem konkrét állást hirdettek, hanem csak úgy… HA belegondolunk, a fejvadászok/recruiterek is hideghívással keresik a jelölteket. Miért ne működhetne fordítva?
  3. Jelezzük a hálózatunknak! Tudják meg az ismerősök, szakmai kapcsolatok, hogy nyitottak vagyunk új lehetőségekre. Ez persze kényes lehet a jelenlegi munkahelyünkön. Keressünk meg konkrét embereket, jelezzük nekik a szándékunkat, és kérjünk ajánlást, hogy ők tudnak-e valami relevánsát esetleg.
  4. Oldjunk meg valaki helyett egy problémát! Ez olyan esetben működhet jól például, ha mondjuk jelenlegi munkahelyünkön több más céggel is kapcsolatban állunk, és van valamilyen rálátásunk a működésükre. Egy jelölt egyszer felkeresett egy céget, ami akkor még nem tudta, hogy ezt az embert keresi. Az illető egy illedelmes levélben leírta, hogy milyen hiányosságokat, gyengeségeket lát a szervezet működésében, majd ehhez egy kész megoldási javaslattal állt elő, ami ráadásul a költségvetést tekintve is reális és kifizetődő volt. Így hát végül felvételt nyert. Ha ekkora energiát tudunk fektetni egy cég tanulmányozásába úgy, hogy még csak nem is vagyunk az alkalmazottai, akkor az mindenképpen jó pont lesz náluk.
  5. Menjünk oda! Ez egy eléggé retro megoldás. Szó szerint. Mint régen. De működik. Ha egy cég tudjuk, hogy meg fog jelenni valahol, akkor menjünk oda személyesen, mutatkozzunk be a képviselőknek, meséljünk kicsit magunkról, és győzzük meg őket, hogy jó fit lennénk hozzájuk. Így máris egyel előrébb járunk, mint a sok száz online jelentkező. Állásbörzék, karriernapok, nyílt napok, konferenciák, de még akár a cég központjában is próbálkozhatunk.
  6. Maradjunk a szociális média tetején! Sok cég hirdeti a saját Facebook vagy LinkedIn oldalán az álláslehetőségeit, azért, hogy a követőik közül potenciális jelölteket találjanak. Ezek az emberek nagy eséllyel könnyebben azonosulnak a cég értékeivel, jobban ismerik a brand-et, a működést, stb.
  7. Kérjünk segítséget, de ne munkáért! Ha sikerül egy jó kávé meghívást intéznünk egy szakmai vezetővel, team-leaderrel, vagy szakemberrel, az már jó kiindulópont. Kérjünk tanácsot, mentorálást, de sose kérjünk állásajánlatot! Egyszerűen csak beszélgessünk szakmai dolgokról. Nyűgözzük le a szakma iránti lelkesedésünkkel, kiváló attitűddel, és lehet, hogy a várva várt állásajánlat majd csak úgy előterjeszti magát 🙂