Monthly Archives: szeptember 2017

Mitől lesz béna a LinkedIn profilunk ?

Szerző: | 2017-09-22

Egy toborzónak természetesen az a feladata, hogy akár több ezer jelölt közül szűrje ki azokat, akik potenciálisak lehetnek. Keresi a megfelelő skilleket, végzettségeket, tapasztalatokat, amik relevánssá teszik a jelöltet a nyitott pozícióra. Már egy kezdő toborzónak is hamar rááll a szeme azokra a bizonyos “piros zászlókra”, amik miatt azonnal feketelistára tesz valakit. Vagy ha nem is fekete listára, de a “stóc aljára” Tekinthetjük ezeket erős szűrési kritériumoknak. Mik ezek a tipikus piros zászlók a LinkedIn esetében? Hármat szeretnénk felsorolni nektek, amik a leggyakoribbak.

Felfújt beosztások, munkakör-megnevezések. 

Valljuk, be, két év tapasztalattal nehéz egy osztályvezetőnek, vagy ilyen-olyan menedzsernek lenni. A beosztások hellyel közzel azért konzekvensen következnek a karrierünkben, (néhány esettől eltekintve persze) Nem túl jó ötlet eltúlozni, vagy túlságosan szép és menő színben feltüntetni azt, amit valójában csináltunk. Kifejezetten a menedzser szóval szoktak úgymond “visszaélni” az emberek. Sokan abban a tévhitben vannak, hogy egy menedzser feltétlenül vezető pozíciót jelent. Nem minden menedzsernek van beosztottja, hanem csak egy feladat menedzselése van rábízva. De a nagyon körmönfont, félig érthető, de mégis nagyon hangzatos pozíciók mögött is sejthetünk némi mellébeszélést. Különösen sokan próbálkoznak azzal, hogy a LinkedIn-en már természetes angol nyelv szépségeivel trükközzenek. Itt aztán olvashatunk mindenféle fordítást, amiből nem derül ki, hogy mi is volt a feladatunk valójában, de cserébe nagyon trenidn néz ki 🙂

Job-hopping, avagy a gyakori munkahelyváltás

Ez nyilván vonatkozik az önéletrajzra is, de maradjunk most a LinkedIn-nél. Még mindig van nagyon sok ember, aki azt hiszi, hogy nagyon tapasztalt és sokat látott szakembernek fog tűnni, ha halmozza a munkahelyeket egymás után. Nem. Ettől csak megbízhatatlannak, professzionalitástól megfosztottnak, és hiteltelennek fog tűnni. Nyilván mindenkinek megvan az az 1-2 rossz munkahely, amiből muszáj volt elmenni egy év után. Szerintem mindenkinek volt már ilyen. De ha 10 év alatt 10 munkahelyünk volt, az nem fog jó fényt vetni ránk. Ezért ezt igyekezzünk elkerülni azzal, hogy eleve a megfelelő helyre próbálunk bekerülni 🙂

Nem megfelelő nyelvezet használata

Minden LinkedIn-es megnyilvánulásunkban legyünk professzionálisak. Még a kommentekben se írjunk flegma/káromkodó/igénytelen stílusban. Különösen igaz ez az angol nyelvre. Ha már használjuk írásban, akkor vegyük a fáradságot, hogy helyesen használjuk, mert nagyon gáz, ha bénán írunk. Szóban megbocsátható, de amikor van időnk ellenőrizni és átgondolni, akkor ne legyen benne hiba, mert visszatetszést kelt, és még ki is nevetnek érte 🙂 De még az sem mindegy, hogy miket lájkolunk!

 

Érdemes tehát ezekre az apróságokra odafigyelni. Mert szemet szúrnak. Az előző napi bejegyzésünket jól kiegészíti a mai cikk, olvassátok el tehát azt is, ha még nem tettétek volna meg 🙂

Jelek, amiből következtethetünk, hogy nem mi leszünk a befutók

Szerző: | 2017-09-21

Ha akarjuk, ha nem, néha az a válasz, hogy “nem”. Ennyi. az viszont más kérdés, hogy miként tálalják ezt felénk. Ezeknek egymillió oka lehet. A recruiter nem gondolja, hogy elég jó fit-ek lennénk az állásra. A menedzsernek nem tetszik az önéletrajzunk. A tapasztalataink miatt azt hiszik, hogy túl sokat fogunk kérni. Tapasztalatból mondom, hogy nagyon nehéz kimondani azt a “nem”-et, főleg ha nagyon lelkes volt a jelölt, és még jó is lehetne akár, de volt egy jobb… Nem is sikerül mindig mindenkinek kimondani ezt. Lássunk most öt jelét annak, hogy számíthatunk a “nem”-re.

  1. Egy nagyon kedves és kommunikatív toborzó hirtelen elérhetetlenné válik. Ez olyan, mint az a barátnő, akit nem érdekelnek a külsősége, állítólag. De hirtelen mégis elkezd futni, vesz egy kondibérletet, és elkezd járni a műkörmöshöz. Ilyenkor valami gyanús lesz. Hirtelen nem úgy viselkedik, mint eddig, és ez fura. He egy toborzó mindig azonnal válaszolt, készségesen a rendelkezésünkre állt, és utána hirtelen csak úgy felszívódik, nem veszi fel a telefont, és nem válaszol, akkor valószínűleg ő már elengedett minket…
  2. Azt mondják, hogy meetingen vannak. Mindig… Ez hasonló az előző esethez, de talán még rosszabb. Mellébeszélnek, kifogásokat keresnek amikor felhívjuk őket, hogy felvilágosítást kérjünk a pályázatunk helyzetéről. Az is lehet, hogy több próbálkozás után egyből a rögzítőre küldik a hívásainkat. Ez jelentheti azt, hogy bunkó, hogy tényleg ennyire elfoglalt (igen, van ilyen is), vagy mindkettő keveréke. Ami biztos, hogy ilyen esetben már elvesztette az érdeklődést felőlünk.
  3. A “rossz-a-vonal-mesterek” Gyakori trükk…. Mindig arra akarnak hivatkozni, hogy rosszul hallanak, rossz a vonal, nem értik amit mondunk, meg jaj bocsánat megszakadt. Persze van, hogy tényleg a technika ördöge szórakozik velünk. De azért sejthetjük, hogy ez csak egy béna leterelő taktika… Azonban a toborzókat is óva intem ettől. Van, hogy kamu jelöltnek kiadja magát egy cégvezető, és leteszteli a HR-eseket vagy recruitereket. Különösen jellemző ez fejvadász cégeknél.
  4. Ellentmond saját magának a közösségi médián. Itt is szerezhetünk bizonyítékot arról, hogy valaki már nem akar beszélni velünk (ugyanúgy, mint a magánéletben). Szerintem mindenkinek bukott már le úgy kollégája (vagy saját maga), hogy beteget jelentett, majd a Facebookon feltűntek a party-fotók, a képek a kirándulásról, stb. Ha a toborzó részéről ellentmondásos, vagy mesterkélt kommunikációt érzünk, nézzünk szét a közösségi oldalain. Érdekes dolgokra derülhet fény így.

 

Ezek a jelek még idegesítőbbé teszik az álláskeresést. Nem még több pánikot szeretnék kelteni, hanem könnyebbé tenni a jelek felismerését. Ha ilyeneket érzékelünk, nem érdemes tovább energiát fektetni abba a pozícióba, hanem menni kell tovább, nem szabad leragadni.

2 tényező, ami miatt nem biztos, hogy a családtagok karriertanácsai a legjobbak

Szerző: | 2017-09-20

Az első karriertanácsok általában mindig a szülőktől származnak. Alapvetően ezeknek az embereknek tartozik a leginkább az érdekeltségébe az, hogy milyen irányba állunk majd az életünk során. Azonban nem biztos, hogy az ő tanácsaik (vagy rosszabb esetben kényszerítő hatásaik) a legjobbak a mi szakmai utunk szempontjából. Kedves szülők! Sose akarjuk megmondani, hogy mi legyen a gyerekből. A legrosszabb, amit tehetünk, hogy “már pedig édes kisfiam te könyvelő leszel….” De ez egy másik téma.

Az első dolog, hogy a saját tapasztalataikat akarják ránk vetíteni. Ha már az említett könyvelő példánál vagyunk. Egy nő először tanított, majd később totál irányt váltott és elkezdett könyveléssel foglalkozni. Ez neki nagyon jó volt, sokkal boldogabb volt, sokkal többet keresett, stb. Emiatt a kisfiát is próbálta erre az útra terelni, mert hát ha anyucinak jó volt, akkor jó lesz az a gyereknek is. A gyerek meg utálta az egészet. Túl sokan akarják olyan tanáccsal ellátni a gyermekeiket, aminek az illető karriercéljaihoz semmi köze nincs. Tipikus példák:

  • Minek mennél vissza gyerekvállalás után dolgozni, ha nem muszáj?
  • Egy év után meg fogod unni kisfiam ezt a hülyeséget…
  • Semmire nem fogod vinni így.

És még sorolhatnánk. A lényeg, hogy az emberek nem egyformák. Lehet, hogy a szüleink utálni fogják a döntéseinket, illetve azt a szakmát, amit választunk, de mi nem. És ez számít. Persze ha tényleg nagy marhaságot akarunk csinálni, akkor azért jó ha ránk szólnak 🙂

A másik pedig, hogy mindig a legjobbat akarják nekünk, ami persze nem baj, de emiatt az uncsi és “biztonságos” karrierutakat javasolják. Ez önmagában nem is probléma, de ha sokra akarjuk vinni, és szeretnénk valami izgalmasat csinálni, akkor bizony kockázatokat kell vállalnunk.

Úgyhogy fogadjuk el és hallgassuk meg a szeretteink tanácsait, de ne hagyjuk, hogy lenyomják a torkunkon az akaratukat 🙂

5 mondat, amit mindenki szeret hallani a munkahelyén

Szerző: | 2017-09-19

Hányszor éreztük már úgy, hogy jól esne, ha megdicsérnének a kollégák valamiért, vagy eszükbe jutna a születésnapunk, vagy egyszerűen csak megkérdezik, hogy hogy érezzük magunkat? Ezek a dolgok fontosak a munkahelyi kapcsolatok kialakítása során.

  1. Szép munka!: Befejeztünk egy javaslatot vagy jelentést, amit 10 hosszú napig (és éjszakáig) tartott összerakni. Vért izzadtunk, hogy megfelelő legyen, szívünket lelkünket beletettük, és nagyon izgulunk, hogy jó legyen. Mégsem tűnik fel ez senkinek. Az egyetlen, amit kapunk, az egy e-mail a főnökünktől, hogy “köszi”. Azért az embernek jól esik, ha elismeri a főnöke, megdicséri, megköszöni a munkáját, stb. De néha még nagyobb elismerés tud lenni, ha a kollégáktól kapjuk ugyanezt. Megértik, hogy nem volt egyszerű, és sok munka volt vele. Ez vitathatatlanul pozitív, és segít a munkahelyi morál építésében.
  2. Segíthetek?: Szintén a vért izzadás állapotában vagyunk. Megszakadunk, de akkor se haladunk, egyszerűen nem megy. És közben még mást is kéne csinálni… Ja meg van egy meeting is mindjárt. Sose lesz vége a napnak. Bezzeg a Bélának semmi dolga, csak papírgolyókat dobál a kukába kínjában, annyira unja magát… Nem vagyunk inkompetensek a munkákban, és más sem gondolja rólunk. De valljuk be, jól esne ha valaki odajönne és felajánlaná a segítségét nem? Még ha vissza is utasítjuk, nem fogadjuk el, akkor is jól esne…
  3. Köszönöm a segítséged!: Nem csak, hogy mi végezzük el a munka nagy részét, de még a másét is mi csináljuk néha, mert annyira de annyira jó fejek vagyunk. Nem bánjuk, mert bírjuk a kollégát, és tudjuk, hogy neki mennyire fontos, hogy kész legyen. Bent maradunk fél 5 helyett fél 7-ig, csak hogy meglegyen. Aztán meg is dicsérték érte, hogy milyen jó lett. Ugye egy “köszönöm, hogy segítettél” jól esett volna nem?
  4. Minden rendben? Alvás-megvonásban szenvedünk, állandóan túlórázunk, magánéleti problémáink vannak, és még a főnökünk is piszkál minket. Lehet, hogy nem is akarunk beszélni róla, de lehet, hogy nagyon ki kéne adni magunkból. Tök jó lenne, ha valaki odajönne és megkérdezné, hogy mi a helyzet, hogy érezzük magunkat…
  5. Van kedved velem ebédelni/inni egy kávét?: Még a leginkább introvertált embereknek is jól esik, ha megkérdezik ezt tőlük. Elvégre napi 8 órát együtt vagyunk a többiekkel. Néha belefér egy kávé, vagy meló után egy sör a srácokkal, vagy egy koktél a csajokkal nem? Maga a gesztus, hogy az ember szívesen tölt egy kis időt munka közben velünk, jó érzés. és kell is néha.

Ti mivel egészítenétek ki a listát? Mit szeretnétek hallani a kollégáktól gyakrabban? Írjátok meg nekünk!

Ha vezetői ambícióink lennének

Szerző: | 2017-09-15

Néhány karrierszakértő azt mondja, hogy a napot, amikor az új munkahelyen kezdesz, a következő beosztásod tervezésével kellene kezdened. És tudod mit? Kellene is! Csak győződj meg arról, hogy eléggé koncentrálsz az állásra, amire felvettek, azért hogy sikerrel járj és kitűnj abban a pozícióban, mielőtt egy másikat keresel.

Az előléptetések nem automatikusan adottak. Korábban mégy úgy volt, hogy a munkások haladtak előre a speciális karrierút mentén a karrierjük alatt, de a technológia hatása, a globalizáció, és a hízelgő szervezeti struktúrák megváltoztatták ezt a paradigmát.  Ma a munkavállalóknak a saját karrierjük útját kell létrehozni és irányítani, egy vagy több szervezeten keresztül. És ne feledd, hogy az előléptetés nem mindig egy emelkedő utat jelent. Néha – különösen a mai üzleti környezetben – szükséged lehet horizontális mozgásra is, hogy később emelkedő pályára állítsd magad.

Hogyan fejleszd az előléptetési terved? Foglald bele ezt a 10 stratégiát.

  1. Fejleszd a mentori kapcsolatokat

Az egyik friss tanulmány kimutatta, hogy ötből négy esetben azokat léptették elő, akiknek mentori kapcsolata volt egy magasabb pozíciójú személlyel a vállalton belül. Néhány vállalatnak hivatalos mentoring programja van, de ha nincs is ilyen, mindig vannak utak, hogy kapcsolatokat építs ki a vállalaton belül. A mentorok nagyszerű információ- és karriervezetési források lehetnek.

  1. Számszerűen meghatározott eredmények

Amíg az előléptetés nem mindig szükségszerűen alapszik a korábbi teljesítményeden, részletezett információk bemutatásával az elmúlt sikereidről nagyot nőhetsz a vezetőid szemében. Azok, akik eredményt érnek el, előbbre jutnak.

Jegyezz fel mindent, amit csináltál, ami vállalatot vagy a részlegedet jó megvilágításba helyezi, ami kreatív és innovatív, és ami a hűségedet és a szervezethez való elkötelezettséged mutatja.

  1. Alkalmazd az önreklámozást

A szerénység előny, általában. Az álláskeresésnél viszont, ha senki sem tudja, hogy milyen nagyszerű vagy, egyszerűen nem fogsz előbbre jutni. Légy ismert és elismert személyiség. Ha voltak nagyobb eredményeid, győződj meg arról, hogy az emberek tudjanak róla – különösen azok az emberek, akik az előléptetéssel foglalkoznak.

Add el magad – és hagyd, hogy tudják, hogy előléptetésre törekszel. Egy példa: egy szakember havi rendszerességgel e-mailt küldött ki a főnökének és a főnöke főnökének, hogy naprakész hírekkel lássa el őket a különböző projektekkel kapcsolatban – és hogy megosszon bármilyen eredményt, amik az előző hónapban történtek.

  1. Alakíts ki köteléket a főnököddel

Használd ki az összes lehetőséget, hogy a főnöködet az előléptetésed fő támogatójává tedd. Nem kell, hogy a barátod legyen. Nem kell, hogy napi kapcsolatban legyetek. De az fontos, hogy tudja, számíthat rád!

Hangsúlyozd, hogy érdekedben és szándékodban áll a vállalatnál maradás. Használd ki a teljesítményértékelési rendszer adta lehetőségeket.

  1. Tegyél szert új tudásra és készségekre

Mondanunk sem kell, hogy az egyik legjobb módszer a sikeres előléptetéshez az az, hogy bővíted a tudásod és a készségeidet olyan területeken, amik kritikusak a szervezet számára. A technológia és más környezeti tényezők gyorsan változnak, ezért szükséged van egy mindig növekvő tudáskészletre nem csak a munka elvégzéséhez, de a vállalat piacképesnek maradásához is.

A szakértők azt is javasolják, hogy azoknak a munkavállalóknak, akik szeretnének előre jutni, nem csak a naprakész ipari hírekkel és eseményekkel kell, hogy tisztában legyenek, de szintén figyelniük kell a trendeket és eseményeket a szakterületeiken kívül is!

  1. Építsd ki a hálózatodat

Minél több ember ismer téged, az erősségeidet és képességeidet, a szervezeten belüli értékedet, és ismeri (legalább néhány) ambícióidat, annál valószínűbb, hogy a nevedet tárgyalják, amikor lehetőségek merülnek fel. A hálózatépítés előnye az, hogy sokkal többet fogsz megtudni a vállalatról, ha kapcsolatot teremtesz a szervezet más területein lévő emberekkel.

  1. Kérj több felelősséget

Önkénteskedj, hogy kisegíts más részlegeket vagy csapatokat – vagy egyszerűen kérj több felelősséget, feladatot – növeli az értékedet a szervezeten belül. Több munka kérése megmutatja az érdeklődésedet és a vágyadat arra, hogy segíthess a részlegednek vagy a vállalat céljait elérni.

  1. Mindig viselkedj professzionálisan

Tegyél szert hírnévre és megbecsülésre azzal, hogy megbízható, szakmaias és együttműködő vagy. Viselkedj professzionálisan és mindig tudd a feladatod!

Öltözz hivatásszerűen és elegánsan – akár még üzleti hétköznapi napokon is. Kérdezz, amikor nem vagy biztos abban, hogy hogyan kellene csinálnod valamit. Merj más lenni – emelkedj ki a többiek közül. Maradj pozitív még a nehéz helyzetekben is. Ne nyafogj vagy panaszkodj – vagy okolj másokat – amikor nem úgy mennek a dolgok, ahogy szeretnéd. Szerezz nevet magadnak az iparban a konferenciák, projektek, és egyéb megjelenések által. Ne figyeld folyton az időt.

Végül, legyél problémamegoldó. Ne fordulj egyből a főnöködhöz problémákkal. Ha egy nehéz helyzetbe kerülsz, legalább egy megoldást találj ki (még ha az nem is a legjobb), mielőtt a főnöködhöz rohansz. A problémamegoldókat előléptetik. A panaszkodókat, akik elvárják, hogy a főnökük megoldja az összes problémájukat, nem fogják.

  1. Légy csapatjátékos

Mivel az esetek túlnyomó többségében munkát csapatban végeznek – ágazati vagy több területet átfogó szinten – Fontos megosztani a sikereket a csapattal, és elkerülni az ujjal mutogatást másokra, amikor kudarc történik. Azzal, hogy csapatjátékos vagy, hírnevet tudsz szerezni és növelni tudod az értékedet a szervezetnél. Ez teljesen egyértelmű. Itt sem arról van szó, hogy mindenki legyen a barátod. Csupán annyi, hogy a munkát tudjátok elvégezni közösen, a fölösleges konfliktusok elkerülésével.

  1. Hozd létre a saját lehetőségeidet

Vizsgálódj a szervezetek szükségleteit és kihívásait tekintve. Ha észreveszel egy területet vagy feladatkört, ami el van hanyagolva – és rendelkezel a kulcskészségekkel a területen – írj egy javaslatot az új pozícióra.

Még ha a vállalat nem is tart igényt az új pozícióra, így újra megmutathatod a kezdeményező képességed, a kreativitásod, és a vállalati értékedet – és ezek a dolgok segítenek, hogy legközelebb előléptetést kapj.

Hogyan töltődjünk fel a munkahelyen, ha nem tudunk elmenni nyaralni?

Szerző: | 2017-09-14

Még a legjobb munkahelyen is ki lehet égni néha. A legboldogabb munkavállalók is besokallnak néha. Minden nap ugyanaz, bemegyünk, csináljuk a melót, már meguntuk egy kicsit. Jó lenne elmenni nyaralni… De hát nem lehet, mert épp projekt van, vagy már elfogyott a szabadságunk… Mit tehetünk ilyen esetben? Muszáj néha felfrissülni kicsit. Itt van három tipp ilyen esetre.

  1. Rendezzük át a környezetünket. Ha nincs meg az a luxus, hogy egy tengerparton sütkérezzünk, akkor megpróbálhatjuk azt, hogy kicsit átrendezzük a munkakörnyezetünket, már amennyire a lehetőségek engedik. Az íróasztalt át lehet rendezni, helyet cserélhetünk a kollégákkal (mi ezt szoktuk csinálni mindig) Ezek az apró módosítások pozitív hatással lehetnek ránk. Hogy miért? Mert ha nem érezzük jól magunkat egy megszokott környezetben, akkor kézenfekvő, hogy egy megváltozott környezetben valószínűleg jobban fogjuk. Nem biztos, hogy sokkal, de a kicsi is több mint a semmi. Én ezért szoktam a saját szobámat is átrendezni sokszor 🙂
  2. Cseréljük fel a napi rutinokat. A napi rutn jó dolog. Kiszámíthatóvá teszi a munkavégzést, és mindig tudjuk megszokásból, hogy mikor mit kell tenni majd. Ez azonban visszafelé is elsülhet. Ha túlságosan hozzászokunk, nyilván unalmassá és monotonná válik. Ezért a felcserélés kicsit felpezsdítheti a szürke hétköznapokat. Ennek neurológiai magyarázata is van. Az agyunk/figyelmünk mindig az új/feltűnő/fényes dolgokra fókuszál. Ha délelőtt 10-kor nem a megszokott inger éri, hanem valami más, akkor jobban fog rá összpontosítani. A másik tényező pedig a neuro-flexibilitás. Ez annyit jelent, hogy magasabb figyelemszinten az agyunk több kapcsolatot tud teremteni bizonyos dolgok és gondolatok között, ami által kreatívabbak és találékonyabbak leszünk.
  3. Mindig csatlakozzunk le a munkáról, amikor lehet. Sokan hazaviszik a munkát, ha más nem akkor érzelmi szinten. Nem dolgoznak otthon, de sokat pörög az agyuk rajta. Meg hát a munkahelyen ezt nehezen tehetjük meg. De azért próbáljunk időt szakítani arra, hogy ne vegyük fel a telefont és ne olvassuk el az e-maileket. Legalább ebédidőben nem. Ebédidőben ne is beszéljünk munkáról. Meg otthon se mindig. Teljesen nem lehet kikapcsolni, úgyis eszünkbe fog jutni ez meg az. De adjunk időt magunknak arra, hogy visszalépjünk egy pár percre, és ne ezen pörögjünk 🙂

Hogyan akklimatizálódjunk egy új munkahelyen?

Szerző: | 2017-09-13

A legnagyobb profiknak is meg kell szokni egy új munkahelyet. A szokásokat, a folyamatokat, a munkamegosztást, stb. Lássunk most négy tippet arra, hogy felgyorsítsuk ezt a folyamatot.

  1. Figyeljünk oda a vállalati kultúra apró részleteire. Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy ez mennyire fontos. Ezek lehetnek akár magas szintű vállalati értékek, de akár nagyon aprólékos munkafolyamat-megosztások is. Általában ezek íratlan szabályokként jelentkeznek: néhány példa:
    1. A szeniorabb vezetők simán megközelíthetők, vagy valamilyen formális módon kell velük felvenni a kapcsolatot?
    2. A kollégák az asztaluknál szoktak enni, vagy együtt járnak le a kantinba?
    3. Mikor mennek haza a többiek? Pontosan betartják a munkaidőt, vagy rugalmasak?
    4. Mindenki egyből válaszol a levelekre?

És még sorolhatnánk a többi hasonlót. A lényeg, hogy figyeljünk oda az apró részletekre, és próbáljunk minél jobban beilleszkedni ezekbe. Persze csak akkor, ha tudunk vele azonosulni.

2. Legyünk nyitottak az új tapasztalatokra. Mindegy mi az új pozíciónk, ha céget váltunk akkor minden más lesz nagyjából. Jobb elfogadni ezt, és nyitottan állni hozzá, mint hogy erősködni azon, hogy régen hogy csináltuk….A lényeg, hogy ne vágjuk rá semmire, hogy ez hülyeség, hanem mindent próbáljunk meg először. Így lesz összehasonlítási alapunk. Próbáljuk megérteni mindenkinek az érdekeit/indokait/gondolatait.

3. Itt is építsünk hálózatokat. A kollégák lesznek a sikerünk zálogai. Minden szinten érdemes ismerni azokat, akik révén előrébb juthatunk. Ez nem az egymás hátán való felkapaszkodást jelenti, hanem a ranglétra hatékony megmászását.A hálózatépítésről már annyit írtunk, hogy itt több szót nem ejtenék róla 🙂

4. Tanuljunk meg mindent, amit csak lehet. Minél több hatásnak tesszük ki magunkat, annál tapasztaltabbak leszünk, és annál több irányból lesz rálátásunk a dolgokra. És egy jó szakember mindig komplexen gondolkodik, és másnak a szemszögéből is érti a helyzetet. Ezért érdemes olyan dolgokat is megtanulni, vagy legalábbis megérteni, ami amúgy nem a mi feladatunk

Ma már mindenki az interneten keres munkát. Mire érdemes vigyázni ?

Szerző: | 2017-09-12

Az internet akármilyen hasznos, és mindennapi életünk részévé vált. Ma már az ügyeink nagy részét itt intézzük, itt jelentkezünk az iskolákba, itt bankolunk, itt vásárolunk stb. Azonban közismert, hogy használata sok veszélyt is rejthet, ha nem vagyunk óvatosak, és nem tudjuk, mire kell odafigyelni. Sok a visszaélés, az adathalászat, és az egyéb internetes bűncselekmények. Ám ezek nagy része viszonylag könnyen kivédhető. Nincs ez másképp az internetes álláskereséssel sem. Felsorolunk néhány dolgot, amire érdemes odafigyelni ilyenkor!

Az adathalászat során személyes jellegű adatokat próbálnak megszerezni illetéktelenek oly módon, hogy egy legitim, állást hirdető cégnek tüntetik fel magukat. Ez kétségbeesett álláskeresőt könnyebb átverni, ha egy szépen formázott, professzionálisnak tűnő e-mailt kap, amiben érdeklődnek utána. Úgy tűnhet, hogy egy jó cég HR-ese keres minket, és szeretne rólunk többet megtudni. Az ilyen üzeneteket minden esetben kezeljük fenntartással! A látszat csalhat, ne dőljünk be egyből egy ilyen üzenetnek. Minden esetben nézzünk utána a cégnek! Ha van elérhetőség, telefonáljunk!

Az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem is keresünk állást, mégis valaki arra hivatkozik, hogy az interneten talált meg minket és szeretné, ha jelentkeznénk. Manapság már jellemző az is, főleg az MLM, pénzügyi tanácsadó és hasonló munkák esetében, hogy a Facebook profilunkra hivatkozva ajánlanak nekünk jobbnál jobb menedzseri pozíciókat…

Ezek általában spam jellegű üzenetek, egyszerre akár több ezer embernek is elküldik, hátha valaki bedől… A legtöbb levelező rendszer rendelkezik ugyan spam-szűrővel, de nem nagy erőfeszítés ezeket kijátszani egy jól felkészült csalónak.

Ha linket tartalmaz az e-mail (például egy álláshoz tartozó jelentkezési űrlapnak álcázva) eszünkbe ne jusson egyből rákattintani. Akár vírus is lehet, akár valami olyanhoz adjuk a hozzájárulásunkat, amihez nagyon nem szeretnénk.

Ne adjunk meg semmilyen személyes adatot. Ne adjuk ki senkinek ilyen esetben a TAJ, vagy bankszámlaszámunkat. Nem tudhatjuk, hogy mire akarják felhasználni az illetéktelenek. Olyan szövegekkel találkozhatunk, hogy „szükséges az adatbázisunk frissítéséhez ez meg az az adat, és így tudunk a leggyorsabban önnek megfelelő munkát biztosítani” vagy hasonló. Egy magára valamit is adó cég nem fog tőlünk ilyen információkat kérni, mert tudják, hogy a helytelen illetve illetéktelen adatkezelés komoly jogi következményekkel járhat.

Ha esetleg olyan fizetős szolgáltatást veszünk igénybe, ami önéletrajzot készít nekünk, vagy önéletrajzunkat továbbítja, győződjünk meg róla, hogy az adatainkat bizalmasan kezelik, és megbízható a szolgáltatás. Ezek általában bejelentett cégek, amik lekövethetők és ellenőrizhetők. (Bár mi inkább a saját önéletrajz készítését javasoljuk)

Akár álláskereséssel, akár bármilyen vásárlással vagy szolgáltatással foglalkozó weboldalt keresünk fel, mindig nézzük meg, hogy van-e adatvédelmi nyilatkozata (vagy hasonló), amiből megbizonyosodhatunk arról, hogy adataink biztonságban vannak, hogyan, és mire lesznek felhasználva.

Kutatások bizonyítják, hogy az internetes csalások és visszaélések 80%-a jelentetlenül marad. Vagy azért, mert nem is tudunk róla, vagy azért mert azt gondoljuk, hogy jelentéktelen, és nem lehet bajunk belőle. Ha mégis tudomásunkra jut, hogy adatainkkal visszaéltek, forduljunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságához (NAIH).

Ha egy általunk ismert cég nevében keresnek minket, de kiderül, hogy nem az igazi cég áll a dolog hátterében, vegyük fel velük a kapcsolatot. Jelezzük nekik, hogy valaki a nevükben „zaklat” minket. Hálásak lesznek az információért.

A lényeg, hogy mindig legyünk elővigyázatosak, és ne adjuk ingyen az adatainkat. Jogunkban áll bármilyen adatunkat nem megadni egy munkáltatónak, ha nem szándékozzuk azt megosztani.

Hasznosnak találod bejegyzésünket? Oszd meg ismerőseiddel is! Kérdésed, véleményed van? Írd meg nekünk kommentben!

Cheklist a kísérőlevelünkhöz

Szerző: | 2017-09-11

A minap kaptam egy nagyon szép pályázatot a munkahelyemen. Jelentkezett egy ember, szép szakmai múlttal, nagyon szép önéletrajzot és motivációs levelet írt. Profi munka volt, és jól esett nagyon, hogy kifejezetten személyre szólóan nekem írta. Csak az volt a baj, hogy Demeter helyett Domonkos Marcellnek hívott 🙂 Nem ezen múlt a pályázata, de azért kellemetlen baki. Ennek apropóján nézzük meg, hogy miket nézzünk át százötvenszer mielőtt elküldjük a levelet!

  1. Az illetékes menedzser neve: Először is bizonyosodjunk meg róla, hogy biztosan a megfelelő embernek címeztük-e a levelünket. Valóban ő az adott területért felelős menedzser? Véletlenül se küldjük a kollégájának, mert lehet, hogy felkészületlenség és igénytelenség vádja fog érni minket. Ma már nem eget rengető tudomány kideríteni egy nevet. A Linkedin-en sok mindenki fent van, általában releváns adatokkal, de legrosszabb esetben a cég recepcióján is érdeklődhetünk telefonon. Felhívjuk őket, és elmondjuk, hogy mit szeretnénk, nagy valószínűséggel fognak segíteni, (bár sokan védik a munkatársakat a fejvadászcégektől, és lehet hogy nem adnak ki ilyen infót) Ha ez megvan, mindig ügyeljünk a helyesírásra, és a beosztásra is. Ha nem tudunk tényleg semmilyen információt kideríteni, akkor hagyatkozhatunk a formális levél megszólítási szabályaira, de ne ez legyen a prioritásunk.
  2. A cég neve: Ugyanez vonatkozik a cég nevére is. Főleg a külföldi, vagy fantázianévvel rendelkező vállalatoknál legyünk nagyon körültekintők. Írjuk le helyesen, figyeljünk rá, hogy Kft, Bt, Nyrt, és véletlenül se írjuk a szomszéd cég nevét, vagy az előző helyét, ahova a pályázatunkat elküldtük. (Azt hiszitek viccelek? Nagyon sok ilyen pályázat van!)
  3. Kontakt-infó: Ez az önéletrajzra, LinkedIn-re, Profession.hu regisztrációra is vonatkozik. Semmi nem kellemetlenebb, mint hogy a világ legjobb pályázata azért áll meg, mert rossz telefonszámot vagy e-mail címet adtunk meg, és nem érnek el minket. Én nap mint nap találkozom ezzel, egyszerűen nem érem el sehogy az illetőt, mert elírta a számot. De volt olyan is, aki azért szabadkozott, mert egy fél éve lépett be az e-mailjébe, mert már nem azt használja. És hát emiatt csúszott le egy meglehetősen jó állásról…
  4. Dátumok: Én speciel nem mindig írok dátumot, szerintem nem igazán lényeges, ha az adott pozícióra van szabva a levél. Ha mégis ragaszkodunk ehhez, és régebbi minta levelet szeretnénk az új pályázathoz felhasználni, akkor ne felejtsük el átírni a régi dátumot az aktuálisra.
  5. Hosszúság: Nem fogják végigolvasni, ha 3 oldal hosszú. De akkor sem, ha 2… Legyen rövid és tömör, lényegre törő. Korábban már írtunk sokszor a tartalomról, ennek a bejegyzésnek most nem az a célja. Ha pl. egy internetes felületen keresztül küldjük el, akkor ügyeljünk a karakterszámra, és ahhoz viszonyítva fogalmazzuk meg a mondandónkat. Kliséket és közhelyeket kerüljük itt is.
  6. Formátum: Szép lenne a világ, ha mindenki egyforma betűtípusokat és számítógépeket használna. Nagy az esély arra, hogy a szépen megszerkesztett CV-nk totálisan szétcsúszik egy másik verziójú szövegszerkesztő programban történő megnyitáskor. Ezért csak a PDF fájlformátumot javaslom.
  7. Helyesírás: Nyomtassuk ki, olvassuk át még egyszer papíron is, adjuk oda 2-3 embernek, hogy nézzék át. Mindig akad  valami úgyis, higgyük el… Szóval ne lazáskodjuk el. Tök kellemetlen utána észrevenni ezeket.

 

 

Mire használjuk fel a fizetésemelést, ha tényleg boldogok szeretnénk lenni?

Szerző: | 2017-09-08

Éppen megemelkedett a fizetésünk, és azon agyalunk, hogy végre megvesszük magunknak azt a menő számítógépet, vagy elvisszük a párunkat abba a puccos étterembe, amibe mindig is szeretett volna elmenni, vagy esetleg évi egy helyett havi egyre emeljük a wellness-masszázsok számát. De lehet, hogy az emelés összegét inkább egy megtakarítási számlára gyűjtjük, amit később majd valami fontos dologra tudunk elhasználni.

Ezek közül egyik sem garantálja azt, hogy boldogabbak leszünk. Van azonban egy harmadik módszer is! Vehetünk magunknak időt. Igen, időt. A Washington Post-ban megjelent felmérés eredményei szerint azok az emberek boldogabbak, akik a plusz pénzt olyan dolgokra költik, amivel időt nyernek. Kiszervezik az életükből az olyan dolgokat, amiket nem annyira szeretnek, vagy nyűgnek tartanak, például takarítást vagy a boltba járást, de még akár ezer dolgot lehetne ide írni.

De miért hajlunk inkább afelé, hogy megvegyünk tárgyakat, ahelyett, hogy mondjuk a bankszámlánkat növelnénk? Hezitálunk, hogy pénzt cseréljünk el, ami egy kézzel fogható, mérhető dolog, időre, ami sokkal nehezebben megfogható. Mérhetőnek mérhető, de sokkal bizonytalanabb. Pontosan tudjuk, hogy mennyi pénzért mit kapunk. De nem tudjuk, hogy idővel mit kezdünk majd azzal a pénzzel, és ez bizonytalansághoz vezet.

De az idő pénz, szokták mondani. Miért ne költenénk olyan dolgoka pénzt, amivel időt nyerünk vissza magunknak? Ezt az időt pedig tölthetnénk olyan dolgokkal is, ami tényleg számít nekünk. Ez az idő jelenti a különbséget aközött, hogy reggel korán kelünk, vagy van még időnk kényelmesen elkészülni munka előtt, vagy hogy mikor esünk haza munkából, és a munka utáni teendőkből. Vagy, hogy nyaraláson is olvasgatjuk az-email-eket, vagy teljesen kikapcsolunk a munkából. Ezekre pedig van módszer, hogy megoldjuk. ÉS ha kell, fizethetünk is érte, mert lehet, hogy megéri….

Szóval gondoljuk át, hogy mire fordítjuk a legközelebbi fizetésemelésünkből bejövő pluszt.