A vezetés és a menedzsment két különböző, egymást kiegészítő tevékenység. A menedzsment feladata, hogy megbirkózzon a komplexitással. A vezetés rendeltetése viszont az, hogy kezelje a változást.
A menedzser az élettér konstrukciójával foglalkozik, s ehhez egy adott területre vonatkozó mély tudását használja. Lényegében azt kell meghatároznia, hogy MIKÉNT valósítsák meg a vezető által megálmodott célokat. A vezető homályos elképzelését jól leírható folyamatokká alakítja. Koordinálja a döntési csomópontokat, irányítja a szervezeti egységek menedzsereinek láncát, és allokálja az erőforrásokat.
Az erős vezetés gyenge menedzsmenttel párostva nem jobb, sőt néha rosszabb. Az erős vezetés erős menedzsmenttel igazi kihívás, ám a kettőt mindenféleképpen egyensúlyba kell hozni.
Ezzel magyarázható, hogy menedzselni muszáj a vállalatot, vezetni nem. A jól leírt termelési-pénzügyi folyamatok nélkül a vállalat működésképtelen, elképzelés nélkül azonban működhet.
Mint annyi más dologban a rendalkotáshoz is sokan szerettek volna kapaszkodókat adni. A rendszer szemlélet nélkülözhetetlen. Az ember teremtette szervezetek környezetében szimbólumok jelennek meg. (A szimbólum szabadon alkotott kép, melyet csak akkor nevezhetünk szimbólumnak, ha az nem ösztön.)
Ezek a szervezetek addig maradnak fenn amíg a szinmbólumokat felismerik és vá- laszolni tudnak rá. El kell érni a vállalatoknál, hogy a tipizált jelekre vil- lámgyorsan, mig a tipizálatlanokra a lehető leggyorsabban válaszoljon. A vezető nem fogja meghatározni a jeleket amiket figyelni fog, hanem figyeli azokat a jeleket amik megjelennek.
A döntések szabályait a szimbólumok közötti „ott és akkor” érvényes kapcsolatok határozzák meg. Ha a tipizálatlan jelek világában előre leírt szabályokat alkalmazunk egzaktnak tűnhetünk, ám mégsem tudunk gyorsan válaszolni a megjelenő jelekre. A vezető nem a nem a kitaposott úton halad, döntései úgy születnek ahogy kellenek, de nem feltétlenül a logika szabályai szerint. A lépéseket a vezető saját maga határozza meg. Dönt arról is, hogy hogyan döntsön (metadöntés).
A vezetőnek a valóságból vagy több, vagy kevesebb ismerete van, mint amennyi a kép alkotásához szükséges. Ha elmarad valami, akkor kiegészít, ha túl sok a látvány, akkor szelektál. A tökéletes vezető képes hiányos ismeretekből is össze-raknia képet.
A vezető metaforákkal kommunikál. Egyes fogalmaknak csak „ott és akkor” van jelentése. A fogalmak jelentését nem találjuk az értelmező szótárban. Ezek olyan szimbólumok amiknek jelentése levált az eredetijéről. A metafora olyan – az első hallásra távolinak tűnő – kifejezés amivel egy új jelnek jelentést adunk. A metafora olyan eszköze a vezetőnek, amely lehetővé teszi új jelek és jelentésük kifejezését. A metaforának köszönhetően a vezető jobban felfogja azt amit képtelen teljes egészében megérteni. Metafora használatával a vezető ráhangolódik a jelenségre.
