Sorozatunkban a munka világához kapcsolódó hasznos önismeretei módszereket mutatunk be nektek. Az önismeret nagyon fontos ahhoz, hogy a számunkra igazán megfelelő munkát találjuk meg!
Ebben a bejegyzésben két módszert mutatunk, amely segítségével feltérképezhetjük saját érdeklődésünket a munka világával kapcsolatban.
Mi is pontosan az érdeklődés?
Az érdeklődésnek sokféle meghatározása létezik a pszichológiában. Megfogalmazhatjuk egyfajta aktív fogékonyságként is. Alapvetően gyermekkorban alakul ki a játék során. Ezek közül válogatunk, kiemelünk, stb. Lesz például egy kedvenc játékunk, mert az érdeklődésünk afelé fordul.
Az érdeklődés egy szellemi öntevékenység, tehát nem mi döntünk róla, hogy mi érdekel, hanem ez magától alakul ki. Természetesen sok minden befolyásolhatja, hogy mi érdekel minket, és ez egy változó tulajdonságunk. Az érdeklődés a megismerés szerves része. Az érdeklődés valamire irányul. Ez egy arra való késztetés, hogy valamivel foglalkozzunk, valamit jobban megismerjünk. Több rétegű, hiszen van, ami nagyon, van, ami kevésbé, és van, ami egyáltalán nem érdekel bennünket. Az érdeklődésnek van horizontális és vertikális mérhetősége. Horizontális alatt azt értjük, hogy hány féle iránya van, (sok vagy kevés, széles vagy beszűkült érdeklődési kör stb.) Vertikális, vagy mélységi alatt pedig azt értjük, hogy egy dolog vagy téma iránt mennyire mély, erős, beható az érdeklődés.
Az érdeklődés fontos tényező egy munka iránti elkötelezettség tekintetében.
Az egyén életében (jobb estben) kialakul egy viszonylag meghatározott érdeklődési kör. Ami később megfeleltethető lesz majd egy munkakör vagy szakma struktúrájának.
Egyértelmű, hogy a szakmai boldogság megleléséhez (lásd: „Flow élmény a munkahelyen” című bejegyzésünket) olyan munkát kell végeznünk, ami érdekel minket.
- Mert hiába keresünk jól, ha utáljuk, amit csinálunk, vagy egyáltalán nem tartjuk izgalmasnak, érdekesnek.
- Az érdeklődés nélkül végzett munka munkaidejét sokkal hosszabbnak éljük meg.
- Az így végzett munkában sokkal inkább kimerülünk.
- Nem leszünk elégedettek.
- És számtalan hátrányát sorolhatnánk még…
- Ezért fontos célja a munka és pályatanácsadásnak, hogy segítsen megismerni, pontosítani érdeklődési körünket.
Napjainkban sajnos jellemző tendencia, hogy nem vagyunk tisztában az érdeklődésünkkel. (akinek nem inge…) Sok középiskolás úgy választ pl. egyetemet vagy főiskolát, hogy azt sem tudja, érdekli-e őt. De ami még rosszabb, gyakran a végzett diplomások sem tudják, hogy mik akarnak lenni, hogy egyáltalán érdekli-e őket, amit tanultak… Ez sok mindenre visszavezethető. Nem megfelelő nevelés, az oktatási rendszer hiányosságai, pályaismeret és pályaorientáció elhanyagolása, a média befolyásoló szerepe, stb. Ám ennek a bejegyzésnek most nem ez a témája.
Csak egy példa: Gyakran hallhatjuk fiataloktól, gyerekektől hogy állatorvosok szeretnének lenni. A szüleik támogatják az ötletet, és tegyük fel, hogy beiratkozik az állatorvosi egyetemre az illető. Majd miután már meghozta ezt a fontos döntést, akkor szembesül vele, hogy rosszul van egy felnyitott állat látványától. Vagy mondjuk annyira nem volt erős az érdeklődése, hogy a képzés végéig kitartson. Így könnyen gyűjthetünk „elpazarolt” éveket…
A lényeg, hogy munkával kapcsolatos érdeklődésünk feltérképezésére alapvetően két módszer létezik. Segítséget kérhetünk egy munka- pályatanácsadótól, vagy alkalmazhatunk önértékelési eljárásokat. Ebben a cikkben a második lehetőség alkalmazásához mutatunk néhány módszert.
Önismereti módszerek az érdeklődésünk feltérképezésére
MÉK – Munka Érdeklődés Kérdőív
Ez egy kérdőíves eljárás, amely kifejezetten a munkával kapcsolatos érdeklődés vizsgálására alkalmas (tehát nem alkalmas általános érdeklődés vizsgálatára, ezért használata csak erre a célra megengedett) A kérdőív 5 féle érdeklődés típust tartalmaz (irányító, újító, módszeres, tárgyias, szociális). Egy-egy érdeklődéstípushoz 10-10 állítás tartozik (így összesen 50). A kitöltéskor azt kell eldöntenünk, hogy ezek az állítások mennyire igazak ránk. Ezzel a módszerrel feltérképezhetjük, hogy a munkához kapcsolódó tevékenységeknek milyen a kedveltségi szintje esetünkben.
- Irányító: Szeretnek felelősséget vállalni és irányítani, szervezni, döntéseket hozni.
- Újító: Szeretnek kísérletezni, kipróbálni, megfigyelni, problémát megoldani.
- Módszeres: Szeretnek világos szabályok és munkamódszerek alapján dolgozni.
- Tárgyias: Szeretnek szerszámokkal, gépekkel, berendezésekkel dolgozni.
- Szociális: Leginkább emberekkel szeretnek foglalkozni.
Tájoló – Érdeklődés (kék füzet)
Ez a módszer inkább fiatalabbaknak szól. Segít megfogalmazni egy fiatalnak, hogy milyen pályát választana akkor, ha csak az érdeklődése lenne meghatározó. Ez természetesen a valós élettől eltér, mert nem veszi figyelembe a munkaerő-piaci, oktatási, gazdasági és egyéb tényezőket.
Négyfokozatú skálán válaszolhatunk a feltett kérdésekre. Egytől négyig jellemezhetjük, hogy mennyire tesszük szívesen a kérdésben megfogalmazottakat. 17 érdeklődési terület tartozik a kérdőívhez. A kiértékelés végén kiderül, hogy ezek közül mit szeretünk, és mit nem szeretünk csinálni. (pl. szabadban végzett munka, irodában dolgozni, automata gépekkel dolgozni, állatokkal vagy növényekkel dolgozni stb.)
A bejegyzés a következő mű felhasználásával készült:
Munka- pályatanácsadás, mint professzió. Dr. Szilágyi Klára. 2007. Gödöllő. Kollégium kft. (ISBN 963 00 4620 2)
