A nyugdíjba vonulás kényes téma, hiszen lényegében mindenkit érint. Az idősebbek számára olyan ez, mint a fiataloknak az iskola. Vágják a centit, hogy vége legyen a munkának, és megkapják jól megérdemelt nyugdíjukat a ledolgozott hosszú évtizedeket követően. A mai fiatalokat pedig már azzal riogatják, nem is lesz nyugdíjuk, mire ők kerülnek sorra. Épp ezért is érdemes tiszta vizet önteni a pohárba, avagy megvizsgálni az aktuális szabályokat, fő tudnivalókat 2026-ban. Nem utolsósorban kideríteni: ki, mikortól, miért, kitől, hogyan és mennyi pénzt kap – végső soron ugyanis alighanem ez utóbbi a legfontosabb kérdés.
Mikortól esedékes a nyugdíjba vonulás Magyarországon?
Nyug és díj. Szép nyelv a magyar, ugyebár. A nyugdíj, ahogy neve is sugallja, egész egyszerűen azt jelenti, hogy az ember már megpihenhet, és mindazért a kemény munkáért, tevékenységért, amit elvégzett életében a társadalom számára, díjazásban részesül. Ez már alanyi jogon jár, nem kell érte tenni többé semmit. Az állam és a következő generációk – munkájukkal – visszaadnak valamit abból, amit a korábbiak tettek értünk. Ez az élet körforgása – legalábbis gazdasági, munkaerőpiaci értelemben.
Nézzük is a konkrétumokat. Ma az öregségi nyugdíjkorhatár jogszabály szerint a betöltött 65. életév. Vagyis aki 1961-ben vagy előbb született, alapesetben már jogosult az öregségi teljes nyugdíjra hazánkban.
Nyugdíjkorhatár 2026-ban: fake news helyett figyeljük a jogszabályt
Amíg 2022 előtt folyamatosan tolták ki a nyugdíjkorhatárt (62 évről 65 évre), tavalyhoz képest idén, 2026-ban is maradt a 65 év. Igaz, a gazdasági környezet és a demográfiai mutatók miatt rendszeresen fellángol a vita a korhatár esetleges emeléséről. A korhatár azonban még fix, és 2026-ban azonban nincs érvényben ilyen jellegű módosítás, bármi is legyen a szóbeszéd. Aki tehát 1961-ben született, annak nem kell attól tartania, hogy az utolsó pillanatban megváltozik a jogszabály.
Ne feledjük, a nyugdíj nem jár automatikusan a torta mellé. A korhatár betöltése csupán a jogosultságot garantálja, az igénylési folyamatot nekünk kell elindítani.
Szolgálati idő jelentése és szerepe az elbírálás során
Az öregségi nyugdíj igénylésének másik feltétele a 20 év szolgálati idő megléte mellett a nyugdíjkorhatár betöltése (a nők „40” nyugdíj esetében ez utóbbi nem feltétel, erről lejjebb írunk).
Öregségi résznyugdíj megállapítandó továbbá, ha valaki már betöltötte a nyugdíjkorhatárt és rendelkezik 15 év szolgálati idővel, a 20 évet viszont még nem érte el.
A szolgálati időnek egyébként jelentősége van a korhatár előtti ellátás, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék igénylése esetén is, hiszen ezeket az ellátásokat is az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.
Az a személy, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll – pl. alkalmazott, egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás tagja –, és járulékot fizet, szolgálati időt szerez.
Az efféle jogviszonyokat a 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról törvény is érinti.
A nyugdíjba vonulás feltételei: ki jogosult öregségi nyugdíjra?
Az öregségi nyugdíjba vonuláshoz három alapfeltételnek kell teljesülnie:
- Életkor: a jogszabályban előírt 65. életév betöltése.
- Szolgálati idő: rendelkezni kell a minimálisan előírt ledolgozott évekkel (alapesetben legalább 20 év).
- Igénylés: a folyósítási folyamat elindítása online az Ügyfélkapu plusszon vagy személyesen az illetékes kormányhivatalban, valamint írásbeli kérelmet benyújtani a Magyar Államkincstár felé.
Mit jelent az öregségi résznyugdíj és ki kapja?
Akinek nincs meg a 20 év bizonyíthatóan ledolgozott időtartam, de 15 év igen, szintén nem marad ellátás nélkül, de ebben az esetben résznyugdíjra jogosult, ami értelemszerűen a teljesnél alacsonyabb összeget jelent.
Mit jelent a „nők 40” korkedvezménye?
A nők nyugdíjazása során egy kicsit mások a szabályok. De jó értelemben. Hiába a 65 éves korhatár ugyanis, számukra továbbra is nyitva áll a „gyorsítósáv”. Öregségi nyugdíjnak minősül a nők kedvezményes öregségi nyugdíja is, amelynél nem a születési év, hanem a ledolgozott évek száma a feltétel.
A lényeg tehát:
Életkortól függetlenül nyugdíjra jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik.
Miből állhat össze a 40 év?
- Legalább 32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő (munka).
- Maximum 8 év gyermekneveléssel töltött idő (GYED, GYES stb.).
Tudta? Az 5 vagy több gyermeket nevelő anyák esetében a 32 éves munkaviszony követelménye gyermekenként tovább csökkenhet.
A nyugdíjba vonulás menete lépésről lépésre
Ha tetszik, ha nem, ahhoz tehát, hogy hivatalosan is nyugdíjassá váljunk – és ezért pénzt is kapjunk –, sajnos nem várhatjuk a sült galambot, hanem tenni is kell. De nem kell aggódni, hiszen nem ördögtől való folyamatról van szó, csupán egy hasonló ügyintézési folyamat, amiből valószínűleg már megannyit végig zongoráztunk életünk során.
Jó hír viszont, hogy a nyugdíjfolyósító pár évvel a nyugdíjazás jogosultsága előtt hivatalos kimutatást küld számunkra, ami tartalmazza a legfontosabb információkat. A szolgálati és jogosultsági időt, az esetleges korkedvezményes időszakokat, illetve korábbi jövedelmeket, ha adódnak. Ha hibát találunk, indítsunk adategyeztetési eljárást.
Szolgálati idő lekérdezése
A szolgálati idő lekérdezéséhez használjuk az Ügyfélkapu pluszt, illetve papír alapon is benyújthatjuk a kérelmet postán vagy személyesen.
Az adategyeztetés iránti kérelmet a www.magyarorszag.hu honlapon a „Nyugdíj” főmenü „Adategyeztetés, megállapodás” alpontban található „Nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatok egyeztetése iránti kérelem (NY_AEKER_02)” nyomtatványon lehet elektronikusan, vagy postai úton benyújtani. Az Államkincstár oldalán is elérhetjük a formanyomtatványokat.
A kérelmet a kérelmező törvényes képviselője (gondnoka) vagy meghatalmazottja is előterjesztheti, a képviseletre vonatkozó okirat csatolásával.
Öregségi nyugdíj igénylése online Ügyfélkapu+ segítségével vagy személyesen a kormányhivatalban
Az öregségi nyugdíj megállapítását a kérelmező lakóhelye szerinti illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivataltól kell igényelni. Ezt a kérelmező törvényes képviselője (gondnoka) vagy meghatalmazottja is előterjesztheti, a képviseletre vonatkozó okirat csatolásával.
Az öregségi nyugdíj igényt személyesen, postán és elektronikusan is be lehet nyújtani.
- Személyesen: a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán lehet benyújtani.
- Postán: a borítékra a címzett kormányhivatal nevét és a 1916 Budapest egységes postacímet kell ráírni.
- Elektronikusan: az elektronikus azonosítással rendelkező személyek a magyarorszag.hu honlapon nyújthatják be az ellátás megállapítása iránti igényüket.
Mellékletek
Az igényhez mellékelhetőek olyan időszakra vonatkozó dokumentumok, amelyek korábban még el nem ismert szolgálati időre vonatkoznak. Ilyen igazolás például a munkakönyv, foglalkoztatási igazolás, biztosítási jogviszonyról szóló igazolvány vagy valamilyen 1998 előtti iskolai bizonyítvány.
Az öregségi nyugdíj ismételt igénylésére is nyílik lehetőség adott esetekben
Amennyiben valaki korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül, és ez idő alatt legalább 365 napnyi szolgálati időt gyűjt össze, akkor az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után kérheti a nyugdíja újraszámítását. De csak akkor kapja meg az öregségi nyugdíjat, ha a nyugdíjkorhatár napjára számított összege magasabb, mint amit eddig kapott korhatár előtti ellátásként vagy szolgálati járandóságként.
Mennyi lesz a nyugdíjam? A legfontosabb pénzügyi információk!
A nyugdíjszámítás nem sprint, hanem maraton. Nem az számít, hogy a legvégén mennyi pénzt kerestünk, hanem arányosan az összes ledolgozott időt és keresetet veszik figyelembe. Ez józan paraszti ésszel is teljesen logikusnak tűnik. Ahogy az is, hogy kell egy számítási módszer például arra is, hogy a pénz ma nem annyit ér, mint korábban.
A nyugdíjszámítás alapjai: mit jelent a valorizáció és átlagkereset? Matematikai gyorstalpaló, de nyugalom, nem csak matekzseniknek!
Gondoljunk csak bele, egy ma nyugdíjba vonuló első havi fizetése valahol 1500-2000 forint körül mozgott. Ez ma körülbelül 200-250 ezer forintnak felel meg. Nos, ez esetben a valorizáció a szó, amit keresünk: ez az a pénzügyi eljárás, amivel a korábbi fizetéseket a jelenlegi szintre emelik, és válik azonos mértékben beszámíthatóvá. Ezt követően jön az életpálya-átlagkereset, amivel kiszámolható, átlagosan mennyit kerestünk életünkben. Egyszerű, mint az egyszeregy? Lényegében igen.
A valorizáció során a Kincstár megnézi, mennyit ért a fizetése akkor, és beszorozza egy aktuális számmal (ez a valorizációs szorzó), hogy kiderüljön, mennyit ér ma az akkori összeg. Ezeket a szorzókat egyébként minden évben március környékén adják ki. Ezért aki teheti, és nem sürgős, annak érdemes megvárnia a márciust a nyugdíjazással, mert az új szorzókkal gyakran jobban járunk.
Miután minden régi fizetést átváltottak „mai forintra”, összeadják őket, és kiszámolják belőlük az átlagot. Aki sokat volt bejelentve magas bérre, annak az átlaga is nyilvánvalóan magasabb lesz. Aki minimálbérre volt bejelentve, a többi meg zsebbe ment, pórul járt, itt jön ugyanis igazán a keserű pirula. A feketemunkáról inkább ne is beszéljünk: nagyon tud fájni, ha az ember 14-16 órákat gürcölt valahol bejelentés nélkül, borítékba kapott fizetéssel, hiszen a nyugdíj meghatározásánál ez aztán tényleg semmit nem számít.
Ha megvan a „mai értéken számolt” átlagkereset, már csak egyetlen kérdés maradt: a ledolgozott évek száma. Minél többet dolgoztunk, annál nagyobb szeletet vághatunk ki magunknak ebből az átlagból.
- 20 év után az átlagkereset 53%-át kapjuk meg nyugdíjként.
- 40 év után már az 80%-át.
- 50 év után pedig a 100%-át.
Nézzünk egy egyszerű példát: ha az összes számítás végén az jön ki, hogy a „felértékelt” átlagkeresetünk 300 000 Ft, és pontosan 40 évet dolgoztunk, akkor a nyugdíjunk 300 000 Ft 80%-a, azaz 240 000 Ft lesz.
A nyugdíj összege tehát alapvetően két tényezőn múlik. Az egyik, hogy mennyit kerestünk – bizonyíthatóan, vagyis bejelentve – egész életünkben, valamint hány éven át fizettünk adót.
Mikor menjek nyugdíjba? Nem mindegy, mikorra időzítjük a kérelmet!
Az időzítésen havonta akár több tízezer forint is múlhat tehát: nem mindegy ugyanis, hogy az év végi emelést választjuk, vagy az év eleji, általában kedvezőbb szorzókkal kiszámolt magasabb alapösszeget. Érdemes megvárni a márciust, amikor közzéteszik a friss adatokat, mert egy jól megválasztott dátummal életünk végéig vaskosabb nyugdíjat biztosítunk magunknak.
Mikor és hogyan történik a kifizetés? A Magyar Államkincstár 2026-os kifizetési naptárában érdemes leskelődni
Első nyugdíj esetén maga az ügyintézési határidő 60 nap. A megállapított nyugdíjat a döntés kiadását követő 10 munkanapon belül a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.
A következő kifizetések rendszeresen havonta, a tárgyhónapra történnek. A banki jóváírások időpontját a Magyar Államkincstár kifizetési naptárában tudjuk ellenőrizni. Ennek értelmében 2026-ban az alábbi időpontokban a nyugdíjak és más nyugdíjszerű utalások az adott hónapban a következőképp történnek:
- 2026. január 12. (hétfő)
- 2026. február 12. (csütörtök)
- 2026. március 12. (csütörtök)
- 2026. április 10. (péntek)
- 2026. május 12. (kedd)
- 2026. június 12. (péntek)
- 2026. július 10. (péntek)
- 2026. augusztus 12. (szerda)
- 2026. szeptember 11. (péntek)
- 2026. október 12. (hétfő)
- 2026. november 12. (csütörtök)
- 2026. december 2. (szerda)
Amennyiben az ellátás postai úton fizetendő, annak kézbesítése a Magyar Posta Zrt. által előzetesen biztosított ún. nyugdíjkifizetési naptárban meghatározott napon történik.
Mikor érkezik a 13. havi nyugdíj és nyugdíjemelés?
Minden év januárjában a mindenkori kormány az adott évre tervezett infláció mértékével megemeli a nyugdíjakat. Ez idén 3,6%-ot jelentett. További jó hír, hogy pontosan egy teljes havi nyugdíjnak megfelelő összeget kap pluszban mindenki, aki az előző év legalább egy napján (vagy januárban) már nyugdíjas volt. Ezt a kifizetést nevezzük 13. havi nyugdíjnak.
Jó hír továbbá, hogy idén már a 14. havi juttatás is terítékre került.
Adott esetben, ha év közben a pénzromlás üteme nagyobb, mint amit januárban jósoltak, a kormány novemberben visszamenőleges nyugdíjkorrekciót fizet. Ezzel ne számoljunk alapvetésként, Inkább legyen pozitív csalódás, ha még ezt is megkapjuk – bár ez esetben is csalóka a kép, hiszen ezzel “csupán” az a vásárlóerőnk marad meg, amit eredetileg is megkövetelt adott évre a gazdasági növekedés.
Gyakori kérdések (GYIK) és válaszok a nyugdíjazás témakörével kapcsolatban
Külföldön (is) dolgoztam. Jogosult vagyok a magyar nyugdíjra?
Amennyiben az Európai Unióban vagy olyan országban dolgoztunk, amellyel Magyarországnak van egyezménye, a válasz igen, vagyis az évek nem vesznek el. A szolgálati időket összeadják a jogosultsághoz (például, hogy meglegyen a 20 év), de a fizetni való nyugdíjat minden ország a náluk ledolgozott idővel arányosan utalja. Tehát kapunk egy kisebb összeget itthonról és egyet külföldről is.
Ha olyan országban vállaltunk munkát, amivel nincs kétoldalú szociális biztonsági egyezmény, sajnos nemleges a válasz, és itthon nem igazán tudunk mit kezdeni a helyzettel. Ebben az esetben az adott államban érdemes érdeklődni a jogosultságot illetően.
Mik a munkavállalás szabályai nyugdíj mellett?
Dolgozni nyugdíj mellett lényegében olyan előnnyel jár, mintha csak újra diákok lennénk, hiszen csupán a 15% személyi jövedelemadót (SZJA) fogják levonni a bruttó bérből. A 18,5% társadalombiztosítási járulékot (TB) megússzuk, mint a régi szép időkben. További jó hír, hogy a munkavállalásnak semmilyen korlátja vagy negatív hatása nincs a nyugdíjunkra.
Milyen támogatások és segélyek érhetőek el nyugdíj előtt és alatt?
- Nyugdíj előtt: ha maximum 5 évünk van hátra a korhatárig és elfogyott az álláskeresési járadék, kérhetjük a NYES-t (nyugdíj előtti álláskeresési segély). Ez egy szerényebb összeg, de segít áthidalni az utolsó éveket.
- Nyugdíj alatt: aki nagyon alacsony nyugdíjjal rendelkezik vagy váratlan krízisbe kerül (például nagy értékű gyógyszer vagy kár érte), kérhet méltányossági nyugdíjemelést vagy egyszeri segélyt a Kincstártól. Ezek nem járnak alanyi jogon, minden esetben egyedi vizsgálat dönti el, ki kaphatja meg.
Befolyásolja-e a magán-nyugdíjpénztári tagság az öregségi nyugdíj összegét?
Igen, ha az igénylő 2010. október 1-je előtti időszakra magán-nyugdíjpénztári tagdíjat fizetett, valamint tagsága fennáll, vagy úgy szűnt meg, hogy az egyéni számláján lévő összeget nem utalta át az államháztartás részére. Ebben az esetben az öregségi nyugdíj csökkentett összegben megállapítandó.
Összefoglaló
Reméljük sikerült tiszta vizet önteni a pohárba mindenki számára. Eloszlatni a tévhiteket, átlátni a hazai nyugdíjrendszert A-Z-ig – legalábbis a minket érintő részét. Megérteni mögötte a matekot, pénzügyi számításokat. Miért és mennyi pénzt kapunk, ha aktuálissá válik. Nagyvonalakban tehát: dolgozzunk bejelentve, várjuk meg az aktuális korrekciókat márciusban, és igényeljünk akkor, ha jók a számok és megfelelünk minden feltételnek.
AllasOrias.hu / P.P.
