Sok mindenben. De mint ahogy egy korábbi cikkünkben megírtuk, van, amiben nem az ő véleményükre és javaslataikra kell hagyatkozni. Van azonban pár dolog, amikor kifejezetten jó, ha ők segítenek 🙂
- Kérjünk visszajelzést. Valószínűleg ők fognak a világon a legjobban ismerni minket, ezért például az önismeretünkben nagyon sokat tudnak majd segíteni. Ők rá tudnak vezetni arra, hogy mik az erősségeink, és mik a gyengeségeink, és ha szerencsénk van, akkor ezek mentén fognak javaslatot tenni nekünk, hogy milyen munkát válasszunk.
- Használjuk ki a kapcsolataikat. Nyugodtan kérdezzük meg őket, hogy vannak-e barátaik, ismerőseik, akiknél esetleg éppen lenne egy junor/pályakezdő munka. Semmi gáz nincs azzal, ha anyuci vagy apuci tol be minket valahova. Bár a saját munkahelyüktől óva intenék mindenkit, de az ismerőseiken keresztül jó ajánlásokat tudunk szerezni remélhetőleg.
- Meséltessük őket a karrierjükről. A legtöbb szülőnek sok éves tapasztalata van, bármilyen munkában is. Nekik is volt első munkahelyük, nekik is volt új munkahelyük, nekik is voltak jó és rossz munkahelyeik. Ők is sok mindent a nehezebbik úton tanultak meg. Ezeket mi is meg fogjuk tanulni, de pár bakit elkerülhetünk, ha tanulunk az hibáikból 🙂
- Kérdezzünk technikai infókat tőlük. Pályakezdőként én se tudtam, hogy mennyit kellene kérnem. Mi a realitás? Mi a túl kicsi bérigény? Mi a túl nagy? Egyáltalán mi van most a nagyvilágban? Ezekről biztos tudnak egykét jó tippet mondani 🙂
Egy álláskereső, valószínűleg felnőtt ember. Így az a leghasznosabb, ha a saját tapasztalatai, belső késztetései alapján választ állást magának akkor is, ha később kiderül, hogy nem ez volt a jó választás. Választhat mást. Tévedni szabad, abból tanul önmagáról és ez csak hasznára válik egy fiatalnak. A szülők mindig „segíteni” akarnak, leginkább úgy, hogy minél kényelmesebb helyzetekhez akarják hozzájuttatni a gyereket, és sosem tudhatják, hogy valójában mi is az ami a legjobb a számára. A saját elvárásaik, bvágyaik és tapasztalataik alapján tudnak tanácsot adni, ami sokszor visz tévútra, ráadásul elveszik annak a lehetőségét a gyereküktől, hogy megtanuljon felelősséget vállalni a saját döntéséért. Az ember, mindegy milyen korú, hajlamos mindig a könnyebb utat választani, de ez nem segíti abban, hogy megvalósítsa önmagát és azáltal teremtse meg az anyagi jólétét. Boldog élethez pedig csak ez vezet.