Mi az a Burn-out szindróma?
Ez alatt az angolszász kifejezés alatt a munkahely kiégést értjük. Ez egy negatív érzelmi állapot, amellyel sokan találkoznak karrierjük során. Ki hamarabb, ki később, ki ezért, ki azért. Ennek a jelenségnek a felismerése és kezelése nagyon fontos, mert akár komoly egészségügyi következményekkel is járhat! Ebben a cikkben igyekszünk segítséget nyújtani a leküzdésében.
A XXI. században a kiégés már nem csak a segítő foglalkozásúakat veszélyezteti. A teljesítménykényszer, a stressz, a munkamánia, a fokozott érzelmi megterhelés a burn-out kialakulásának ideális körülményei, s a terhelhetőség határainak kitolása, az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiánya olyan jelenségek, melyek egyre több embert érintenek.
A Burn-out szindróma krónikus, emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.
Tünetei
- Pszichés tünetek – reménytelenség, agresszió, koncentrációs nehézség
- Fiziológiai tünetek – feszültség, csökkent immunitás
- Magatartásbeli tünetek – a szakmai érdeklődés csökkenése
- Szociális tünetek – visszahúzódás, baráti kör elhanyagolása
- Problematikus viselkedési formák – cinizmus, közömbösség, negatív beállítottság.
Kialakulása
A kiégést nagyon sok tényező, körülmény, esemény alakíthatja ki. Először is fontos azt megjegyeznünk, hogy ez nem következik be csak úgy. Ez mindig egy folyamat eredménye. A kiégéses munkavállaló nem csupán testi, hanem lelki-szellemi téren egyaránt fokozatosan veszíti el az energiáit, tartalékait. Ezt a folyamatot szakaszokra bonthatjuk (példákkal kiegészítve)
- Az idealizmus szakasza: Kezdeti lelkesedés a szakmáért, kliensért való intenzív fáradozás, kollégákkal való élénk kapcsolattartás; Irreális, idealisztikus elvárások
- A realizmus fázisai: Szakma iránti elköteleződés, kollégákkal való kooperáció; Távolságtartás és részvét egyensúlya; Nyitottság és kreativitás;
- Stagnálás vagy kiábrándulás: Csökken a teljesítőképesség, érdeklődés, nyitottság; Leszűkül a kliensekkel való kapcsolattartás → cél a mozgósítás, képzés, tréning;
- Frusztráció: Szakmai visszahúzódás, empátia helyett tekintélyelvűség; Megkérdőjeleződik a hivatás hatékonysága;
- Apátia: A frusztrációval szembeni védekezés; A szakmai munka rutinná és sematikussá válik; Kihívások kerülése, a klienssel szembeni ellenségesség;
Mit tehetünk?
Megelőzhetjük a bajt
- Általános motiváció – A munkával, hivatással kapcsolatban a saját személy fontosságának és jelentőségének érzése a munkahelyeken
- Személyes motiváció – Professzionális segítő foglalkozás választásának átgondolása, tudatosítása
- A kiégés kezelésének szervezeti és egyéni kerete mellett megkülönböztethető egy harmadik segítési forma: a támogató csoport is!
Ha már baj van
- Egy munkapszichológus néhány jól irányzott kérdéssel vagy gondolattal sokat segíthet érzelmi állapotunkon.
- Igyekezzünk kerülni a stresszes helyzeteket.
- Végső esetben gondolkodjunk el a váltáson! Ne savanyodjunk bele egy olyan munkába, amit szívből gyűlülönk. De ne ez legyen az első lépés! Először álljunk meg egy pillanatra, és gondoljuk át, hogy hol találhatnánk mégis boldogságot, megbecsülést, elégedettséget munkánkban.
