˝Az embertől mindent el lehet venni, csak egyet nem: azt a végső emberi szabadságjogot, mely szerint eldöntheti, hogyan álljon hozzá az adott körülményekhez.˝- Viktor Frankl, Az értelem keresése című könyvéből.
Mindannyian voltunk már ilyen helyzetben ezelőtt. Tudod… amikor a kedvenc projektedet megsemmisítették hetek kemény munkája után; amikor a vásárló igazságtalanul rád förmed; amikor a legjobb barátod (és munkatársad) hirtelen elveszíti az állását; vagy a főnököd több munkát oszt ki neked, amikor már így is túlterhelt vagy. A magánéletedben, a reakcióid a stresszes helyzetekre, mint ezek, kiabálással kezdődnek, vagy elbújsz a sarokban és sajnáltatod magad rövid időre. De a munkahelyen, ezek a viselkedési típusok komolyan károsíthatják a szakmai hírnevedet, valamint a produktivitásodat. Stresszes szituációk túl gyakoriak egy munkahelyen, amik szembe néznek a költségvetés csökkenésével, a létszámcsökkentéssel és a részlegváltozásokkal. Egyre nehezebb és nehezebb lehet kezelni az érzelmeidet ilyen körülmények között, azonban még ennél is fontosabb számodra ezt tenni. Mindennek ellenére, ha a menedzsmentet arra kényszerítik, hogy még több embert bocsátson el, akkor azokat fogják megtartani, akik kezelni tudják az érzelmeiket, és jól dolgoznak nyomás alatt. Ahogy a fenti idézet is mutatja, hogy nem számít, milyen szituációban vagyunk, mindig szabadon választhatsz, hogy hogyan reagálsz az adott szituációra. Tehát, hogyan tudsz jobbá válni az érzelmeid kezelésében és a reakcióid kiválasztásában, egy rossz helyzetben? Ebben a cikkben, megnézzük a leggyakoribb negatív érzelmekkel való tapasztalatokat a munkahelyen – és hogyan tudod ezeket hatékonyan kezelni.
Miért csak a negatív érzelmekre koncentrálunk? Nos, a legtöbb embernek nincs szüksége stratégiákra a pozitív érzelmeik kezelésében. Elvégre, az öröm, az izgatottság, a részvét, vagy az optimizmus általában nem hatnak negatívan másokra. Ameddig konstruktívan és hivatásszerűen osztod meg a pozitív optimizmusod, jó, hogy vannak a munkahelyen!
Gyakori negatív érzelmek a munkahelyen
1997-ben, a Bond University menedzsment professzora, Cynthia Fisher készített egy tanulmányt, amit úgy hívott: ˝Érzelmek a munkahelyen: Mit éreznek az emberek, és Hogyan kellene felmérnünk azokat?˝
Fischer kutatása szerint: a leggyakoribb negatív érzelmek, amelyeket a munkahelyen tapasztaltak meg:
- Csalódottság/ ingerültség.
- Aggodalom/ idegesség.
- Düh/ bosszantás.
- Ellenszenv.
- Csalódottság/ boldogtalanság.
Lejjebb különböző stratégiák találhatók, amiket használni tudsz, hogy segítsen kezelni ezeket a negatív érzelmeket.
Csalódottság/ ingerültség
A csalódottság általában akkor jelentkezik, amikor elakadást vagy csapdába esést érzel, vagy amikor képtelen vagy előre haladni. Ezt okozhatja az, hogy a kollégád akadályozza a kedvenc projekted, a főnököd, aki nagyon szétszórt, hogy időben odaérjen a megbeszélésetekre, vagy egyszerűen hosszú ideig tartja a vonalat. Bármi is az ok, fontos, hogy gyorsan foglalkozz a csalódottság érzésével, mivel könnyen vezethetnek még több negatív érzelemhez, mint például dühhöz.
Itt van néhány javaslat a csalódottság kezelésére:
- Állj meg és értékelj – Az egyik legjobb dolog, amit tehetsz, hogy szellemileg megállítod magad és vetsz egy pillantást a szituációra. Kérdezd meg magadtól, miért érzed magad csalódottnak. Írd le és légy speciális. Azután gondolj egy pozitív dologra a jelenlegi helyzeteddel kapcsolatban. Például, ha a főnököd késik a megbeszélésről, akkor több időd lesz felkészülni. Vagy, ezt az időt használhatod lazításra is.
- Találj valami pozitív dolgot a szituációban – Gondolj a helyzetedre pozitív szempontból, amivel gyakran más irányból is nézheted a dolgokat. Ez a kis változás a gondolkodásodban javíthatja a hangulatodat. Amikor egy ember okozza a csalódottságodat, valószínűleg nem szándékosan csinálják ezt, hogy idegesítsenek. És ha az egy dolog, ami háborgat téged – nos, bizonyára nem személyes! Ne légy dühös, csak menj tovább.
- Emlékezz az utolsó pillanatra, amikor csalódottságot éreztél – Az utolsó pillanat, amikor csalódott voltál egy dolog miatt, a helyzet valószínűleg megoldódott egy kis idő után, nem? A csalódottságod vagy az ingerültséget valószínűleg nem tett sokat azért, hogy megoldódjon a probléma, ami azt jelenti, hogy jelenleg nem tesznek semmit sem érted.
Aggodalom/ idegesség
Az összes félelmeddel és aggodalmaddal, ami a növekvő számú munkanélküliséggel jár együtt, így nem csoda, hogy sokan aggódnak a munkájukért. Azonban ez az aggodalom könnyen kitörhet, ha engeded, és ez nem csak a szellemi egészségedre hathat ki, hanem a termelékenységedre is, és a hajlandóságodra, hogy kockáztass a munkahelyeden.
Próbáld ki ezeket a tanácsokat az aggodalom kezelésére:
- Ne vedd körül magad aggodalommal és idegességgel – Például, ha a munkatársak a pihenőbe csoportosulnak pletykálni és beszélgetni a leépítésekről, akkor ne menj oda és ne aggódj mindenki mással együtt. Az aggodalom hajlamos több aggodalomhoz vezetni, és ez senkinek sem jó.
- Próbáld ki a mély légző gyakorlatokat – Ez segít lelassítani a légzésedet és a pulzusszámodat. Lélegezz be lassan 5 másodpercig, aztán lassan fújd ki 5 másodpercig. Koncentrálj a légzésedre, és semmi másra. Ismételd meg legalább ötször. Erről bővebben, olvasd el a Fizikai Relaxációs Technikák cikkünket.
- Koncentrálj arra, hogy hogyan javíthatsz a helyzeten – Ha félsz attól, hogy elbocsátanak, és ott ülsz és aggódsz, az valószínűleg nem segít megtartani az állásodat. Helyette, miért nem ötletelsz ki módszereket több vállalat bevonására, és mutatod meg, hogy mennyire értékes vagy a vállalat számára?
- Írd le az aggodalmaidat egy gondnaplóba – Ha úgy gondolod, hogy az aggodalmak kavarognak a fejedben, írd le őket egy jegyzetfüzetbe vagy ˝gondnaplóba˝, és aztán készíts egy időbeosztást, amikor foglalkozol velük. Arra az időre, megfeledkezhetsz az aggodalmakról, azzal a tudattal, hogy majd foglalkozni fogsz velük. Amikor eljön a tervezett idő, vezess egy megfelelő kockázatelemzést ezekre a dolgokra, és bármilyen intézkedések szükségesek bármiféle kockázat enyhítésére.
