Sokszor járnak pórul munkavállalók azért, mert nincsenek tisztában a jogaikkal. Bármilyen beosztásban is dolgozunk, fontos, hogy ismerjük, mi az, amit megtehetünk, és mi az, amit nem. Ebben a bejegyzésben megvizsgáljuk a munkavállaló jogait és kötelezettségeit, beleértve a szabadságokat, a végkielégítést, a munkaviszony megszüntetését és a munkavédelmi jogokat.
A munkavállaló jogai
A munkavállaló alapvető jogai kiemelt fontosságúak a munkakapcsolatban, amit törvények és különböző szabályozások védenek. Ezek a jogok biztosítják a munkavállalók védelmét, a méltó munkakörülményeket és a tisztességes elbánást a munkahelyükön. Íme néhány fontos alapvető jog, amelyek minden munkavállalót megilletnek:
Munkaviszony létrejöttének írásba foglalása
A munkavállalónak joga van ahhoz, hogy írásban megkapja a munkaszerződést, ami tartalmazza a munkavégzés helyét, idejét, a munkakört, a fizetést és a munkaszerződés időtartamát, ha határozott időre szól.
Méltányos fizetés
A munkavállalónak jogában áll a munkájáért méltányos és versenyképes fizetést kapni, ami az elvégzett munka mennyiségét és minőségét tükrözi.
Munkaidő és pihenőidő betartása
A munkavállalónak joga van a törvényes munkaidő betartására, valamint a pihenőidő megkapására a munka során.
Szabadság és pihenőnapok
A munkavállalónak jogában áll rendszeres szabadságokat kivenni, amelyekre a törvény vagy a munkaszerződés alapján jogosult.
Biztonság és egészségvédelem
A munkavállalónak jogában áll biztonságos és egészségügyi szempontból megfelelő munkakörülményeket és munkaeszközöket igényelni.
Diszkriminációmentesség
A munkavállalónak joga van a diszkriminációmentes bánásmódhoz az etnikai hovatartozás, vallás, nem, életkor, fogyatékosság vagy egyéb személyes jellemzők alapján.
Szakszervezeti tagság
Ma már talán nem akkora “divat”, de a munkavállalónak jogában áll csatlakozni szakszervezethez, véleményt nyilvánítani, valamint sztrájkba lépni, ha a munkajogok sérülnek.
Tájékoztatás és konzultáció
A munkavállalónak jogában áll tájékoztatást kapni a munkahelyi ügyekről, valamint véleményt nyilvánítani a munkahelyi döntésekről, ha erre lehetősége van.
Megfelelő munkakörnyezet
A munkavállalónak joga van olyan munkakörnyezethez, ami nem veszélyezteti helyzetét, nem okoz számára egészségkárosodást vagy sérülést.
Megfelelő bánásmód
A munkavállalónak joga van méltósággal és tiszteletteljesen “lennie” munkahelyén, valamint nem szenvedhet szexuális vagy verbális zaklatást.
Mindenkinek vannak jogai
Ezeket a jogokat a munkáltatóknak tiszteletben kell tartaniuk, és nem lehetnek megsértve a munkahelyen. Ha valamelyik jog megsértésének gyanúja merül fel, a munkavállalónak jogában áll panaszt tenni vagy segítséget kérni a megfelelő hatóságoktól vagy szakszervezettől. Az alapvető jogok védelme és tiszteletben tartása hozzájárul a harmonikus és eredményes munkakapcsolatokhoz, és hozzásegíti a munkavállalókat a sikeres és elégedett munkavégzéshez.
A munkavállaló kötelezettségei
A munkavállaló kötelessége a szerződésben foglaltakat betartani. A munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni. Tilos alkohol, vagy más tudatmódosító szer hatása alatt állni. Ezen felül még a munkavállaló kötelessége munkáját a tőle telhető legnagyobb szakértelemmel és gondossággal elvégezni. Mindezt megfelelő magatartással, munkatársaival együttműködve kell elvégeznie.
A munkavállaló köteles megtagadni a munkavégzést, ha az más egészségét, vagy életét veszélyezteti.
A munkavállaló megtagadhatja a munkavégzést, ha az az ő életét és egészségét veszélyezteti, illetve, ha a teljesítés munkaviszonyra vonatkozó szabályzatba ütközik.
A munkavállalónak a munkavégzés megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni.
Szabadságok
Először vegyük az alapokat. Minden munkavállalónak húsz szabadnap jár. Ez az alapszabadságok száma. Ezen felül bizonyos életkor elérésével pótszabadságot kapunk. A pótszabadság abban az évben jár a munkavállalónak először, amelyikben az adott életkort betölti.
A pótszabadságot még a tizenhat évnél fiatalabb gyermekek száma is befolyásolja. Egy gyermek esetén ez plusz kettő, két gyermek esetén ez plusz négy pótszabadsággal jár. Két gyermek felett pedig plusz hét pótszabadság illeti meg a munkavállalót.
Az apáknak gyermekük születésekor öt nap pótszabadság jár, ikergyermekek esetén ez a szám hétre növekszik. A pótszabadságokat a gyermekek születésétől számított legkésőbb két hónapon belül meg kell adni, amikor az apa szeretné.
A munkavállaló hét szabadság nappal gazdálkodik szabadon, amit tizenöt nappal a kijelölt szabadságolási időpont előtt egyeztetnie kell a munkaadójával.
A munkaviszony megszüntetése
A munkaviszony megszüntetésének három típusát ismerhetjük. A felmondást, az azonnali hatályú felmondást és a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetést. Mindegyik típusra más és más szabályok érvényesek.
Felmondás
A sima felmondást mindkét fél gyakorolhatja. A munkaadó abban az esetben nem élhet a felmondással, ha a munkavállaló várandós, szülési szabadságon van, gyermeke gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van, vagy az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezeléseket vesz igénybe. A felmondási idő legkorábban a felmondást követő napon kezdődik. A felmondási idő harminc nap. Ez a szám az adott munkáltatónál aktív munkaviszonyban töltött évektől függően növekszik. A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót felmenteni a felmondási idő fele alól. Határozott idejű szerződés esetén a felmondási idő a szerződés végével lejár.
Azonnali hatályú felmondás
A munkahely elhagyásának szélsőséges módja. Mindkét fél élhet ezen jogával, abban az esetben, ha valamelyik fél szándékosan vagy súlyos gondatlanságból eredendően kötelességét megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amellyel ellehetetleníti a további munkavégzést. A munkaviszony azonnali hatállyal és indoklás nélkül felmondható a próbaidő alatt. A munkavállaló azonnali felmondása esetén, ha rendelkezik legalább három év munkaviszonnyal az adott cégnél, és bizonyítani tudja a cég mulasztást a fent említett tényezők terén, végkielégítést is kaphat.
Közös megegyezéssel
Ebben az esetben nem is igazán elbocsátásról beszélünk, hanem – ahogy a neve is mondja -, a két fél megegyezik egymással a téren, hogy külön folytatják útjukat. Ezt a formát a munkáltatók és a munkavállalók is kedvelik, mert lehetőséget ad a konfliktusmentes, barátságos szakításra. A felmondás feltételeiről egyénileg állapodunk meg munkaadónkkal. Érdemes odafigyelni, hogy mit fogadunk el, ugyanis így nem lehet kötelező a végkielégítés megfizetése. Fontos, hogy egyik fél sem kényszerítheti a másikat közös megegyezéssel elbocsátásra.
Végkielégítés
A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha a munkáltató felmond, vagy jogutód nélkül megszűnik. A mértéke változó, és a munkaviszonyban eltöltött évektől függ. A munkavállaló összes munkaviszonyában eltöltött időt figyelembe veszik. Például 3 év munkaviszony után 1 hónap végkielégítés jár, 5 év után 2 hónap, 10 év után 3 hónap, és így tovább.
Munkavédelmi jogok és kötelezettségek
A munkavállalónak jogában áll megkövetelni munkaadójától a biztonságos, egészségét nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit. A munkaadónak kötelessége minden, a biztonságos munkavégzéshez szükséges eszköz biztosítása a munkavállaló számára. A megfelelő és naprakész munkavédelmi oktatás nyújtása is a munkaadó felelőssége. Emellett figyelmeztetni kell a munkavállalót az egészségét és biztonságát fenyegető tényezőkről. A munkavállalónak kötelezettsége ellenőrizni munkaeszközét, hogy az alkalmas-e a munkavégzésre.
A munkavállaló csak olyan feladatok ellátására alkalmazható, melyekre élettani és egészségügyi szempontokból alkalmas, illetve a munkavégzése nem befolyásolja negatívan ezeket a tényezőket. Különböző vizsgálatokat különböztethetünk meg, mint a szakmai, személyes-higiéniás, munkaköri és soron kívüli vizsgálatok. A szakmai vizsgálat az egyén munkába állása előtti egészségügyi vizsgálatot takarja.
A munkavállaló köteles elvégezni a munkaköri vizsgálatot, ami azt méri fel, hogy megfelel-e a munkaköri leírásban foglaltaknak. A soron kívüli vizsgálat akkor alkalmazható, ha a munkavállaló életében olyan egészségügyi változások állnak be, amik miatt valószínűleg nem képes a munkakörének megfelelő ellátására.
Minden munkavállaló számára fontos, hogy tisztában legyen jogaival és kötelezettségeivel, mert ez segíti megvédeni érdekeit és biztonságát a munkahelyén. A munkavállalók jogai és kötelességei azok az alappillérek, amelyekre építve kiegyensúlyozott és harmonikus munkakapcsolatok alakulhatnak ki a munkáltató és a munkavállaló között.
