Sok kérdés kavarog a fejünkben, amikor jelentkezünk egy állásra. Eleget írtunk? Sokat írtunk? Jól írtuk a menedzser nevét? És így tovább…
Könnyen elveszünk az apró részletekben, csak hogy mindenképpen eljussunk arra a fránya interjúra. Képesítéseink hiánya, hiányzó kulcsszavak, gépelési hibák. Annyira el vagyunk foglalva azzal, hogy tökéletesnek tűnjünk, hogy közben megfeledkezünk arról a személyről, aki olvassa az anyagunkat!
Az a fontos, hogy pozitív, jó érzéseket váltson ki belőle, mint a bizalom, tisztelet, érdeklődés. Nyilván rólunk szól a pályázat, de a célja az toborzó érzelmi megmozgatása. Ezért ebben a folyamatban ő ugyanolyan fontos, mint mi, ezért az ő helyébe is bele kell képzelnünk magunkat.
Gondoljuk csak át még egyszer ezt az egészet… Ha találunk egy állást, amibe szerintünk nagyon beleillünk, akkor kihagyhatjuk a pályázatunk személyre szabását, mert úgyis virít belőle, hogy mi vagyunk az alkalmasak? A válasz: NEM!
Vajon a toborzó abban a pár másodpercben, amíg átfutja pályázatunkat, mit fog látni? Mi fogja kiütni egyből a szemét, ha rápillant az anyagunkra? Emlékezzünk rá, hogy ő nem ismer minket, sosem találkozott velünk, semmit nem tud rólunk! Ezért nem is biztos, hogy egyből fel fog neki tűnni az, amit mi nyilvánvalónak gondolunk. Az alábbi kérdések megválaszolása segítségünkre lehet ebben:
- Nyilvánvalóvá tettük-e, hogy rendelkezünk azokkal a tapasztalatokkal, amiket ők a hirdetésben leírtak, mint elvárások?
- A tapasztalataink valóban relevánsak az adott munkakörhöz?
- Az értékeinket jól értelmezhetően fejeztük ki?
- A motivációs levelünkből nyilvánvalóan látszik, hogy ENNÉL a cégnél, ERRE a munkakörre vagyunk a legjobb választás, és nem akármelyik cégnél, bármilyen hasonló munkakörre?
- Ezeken felül, minden könnyen és gyorsan olvasható?
Nem feltétlenül az illedelmességről és udvariasságról van szó. Egyszerűen arról, hogy a toborzást, kiválasztást végző ember elhiggye rólunk, hogy abban hirdetett pozíciót ránk lehet bízni. Arról, hogy a megfelelő iránymutatás mellett pontosan azt fogjuk tenni, amit elvárnak tőlünk. De a pályázatunk rövidségével, tömörségével azt is sugalljuk, hogy figyelembe vettük az olvasó elfoglaltságát, idejét is és megtiszteljük azzal, hogy nem raboljuk egy három oldalas önéletrajzzal és egy hat oldalas, ömlengős motivációs levéllel. A kölcsönös tiszteletnél kezdődik minden.
Ne azért formáld át minden hirdetésre a pályázatod, mert mi azt mondtuk. Hanem azért, mert ez jelenti a különbséget aközött, hogy egy toborzó azt mondja, hogy „hát oké…”, vagy azt, hogy „ez nagyszerű!” munkavállalók a nagyszerű jelöltekből lesznek.
