- Ha a pozíció megnevezése nagyon homályos vagy tágan fogalmazott. Ez azért rossz, mert a menedzser, tanácsadó, szakértő, stb. nem elég konkrét, és a keresőmotorok sem fogják a hirdetést előredobni így.
- Jelentést nem hordozó szuperlatívuszok. HA teleírják a hridetést azzal, hogy fantasztikus, vagy szuper, vagy varázslatos, vagy tökéletes, az baj. Ha a munka tartalma erről nem győzi meg az olvasót, akkor hiába írjuk bele ezeket a szavakat. Túl szép, hogy igaz legyen hatást fog kelteni.
- Csak a „checkbox” tudásra fókuszál a hirdetés. Amikor arról szól az egész, hogy van-e ez meg van-e az, meg ennyi meg annyi tudásunk, tapasztalatunk, stb.
- Egyszerűen ellenszenves a sítlus. Túl követelőző, vagy nagyképű a megfogalmazás.
- Tele van olyan semmitmondó, üres kifejezésekkel, mint a dinamikus, gyorsan fejlődő, ügyfélközpontú, stb.
- Vállalati szakzsargonnal akarják az igazi felelősségi köröket elfedni, vagy jellemezni. „Szoros együttműködés a szenior menedzsmenttel, kritikus stratégiai döntések kapcsán”. Oké… de az mi is ?
- Elpazarolják az első mondatot. Azt olvassa az ember az először. Szeritnem pl. fölösleges leírni hogy „értékesítőt keresünk csapatunkba”, amikor már rákattintott egy értékesítő hirdetésre a jelentkező.
- Olyan hihetetlenül egyértelmű elvárásokat sorolnak fel a hirdetésben, ami már ciki. Tapasztalatból mondom, hogy ezek semmit nem fognak kiszűrni, és a jelentkezőket sem érdekli különösebben.
