Egy álláshirdetés sok mindent elárulhat a pozícióról és a munkáltatóról már azelőtt, hogy beadnánk a jelentkezésünket. Nem minden furcsa megfogalmazás jelent problémát, de vannak olyan jelek, amelyeknél érdemes óvatosabbnak lenni.
A cél nem az, hogy minden szokatlan részlet mögött csalást vagy rossz munkahelyet feltételezzünk. Inkább az, hogy felismerjük azokat a pontokat, amelyek további ellenőrzést igényelnek.
1. Nem derül ki pontosan, mi lenne a munkánk
Az egyik leggyakoribb red flag a túl homályos munkaköri leírás.
Például:
- „változatos feladatok”;
- „dinamikus munkakör”;
- „sokrétű feladatok”;
- „fiatalos csapatban végzett munka”;
önmagukban még nem mondják el, mit kell majd ténylegesen csinálnunk.
Egy korrekt álláshirdetésből legalább nagyjából kiderül:
- mi a pozíció;
- mik a fő feladatok;
- kinek riportálunk;
- milyen tapasztalat kell;
- milyen munkarendről van szó;
- hol történik a munkavégzés.
Ha ezekből szinte semmi nincs benne, érdemes óvatosnak lenni.
2. Túl szép az ajánlat ahhoz, hogy igaz legyen
Gyanús lehet, ha egy hirdetés kevés elvárás mellett kiugróan magas fizetést ígér.
Például:
- tapasztalat nem kell;
- végzettség nem kell;
- napi néhány óra munka;
- rendkívül magas kereset;
- azonnali kezdés;
- garantált nagy jövedelem.
Ezek együtt már indokolhatják, hogy alaposabban utánanézzünk a munkáltatónak.
A reális fizetés mindig függ a munkakörtől, tapasztalattól, felelősségtől és a munkaerőpiaci helyzettől.
3. A cég neve vagy elérhetősége nincs feltüntetve
Bizonyos esetekben előfordulhat anonim hirdetés, például munkaerő-közvetítőn keresztül. Ettől még nem automatikusan problémás.
Viszont ha sem a cég neve, sem rendes kapcsolattartó, sem hivatalos elérhetőség nem derül ki, érdemes óvatosabban kezelni a hirdetést.
Különösen gyanús lehet, ha csak:
- privát üzenetben;
- chatalkalmazáson;
- ismeretlen e-mail-címen;
- vagy közösségi médiás profilon
lehet jelentkezni.
4. Magán e-mail-címről kommunikálnak
Nem minden kisebb cég használ saját domaines e-mailt, de egy nagyobb vállalatnál gyanús lehet, ha egy recruiter például teljesen magánjellegű e-mail-címről ír.
Érdemes ellenőrizni:
- valóban létezik-e a cég;
- szerepel-e a pozíció a karrieroldalon;
- megtalálható-e a kapcsolattartó LinkedInen;
- a megadott domain valóban a céghez tartozik-e.
5. Pénzt kérnek a jelentkezésért
Ez az egyik legerősebb figyelmeztető jel.
Normál álláspályázatnál a jelölttől általában nem kérnek pénzt azért, hogy:
- jelentkezhessen;
- interjúra kerüljön;
- „regisztrálják”;
- megkapja a munkát;
- vagy hozzáférjen a kiválasztáshoz.
Ha előre pénzt kérnek, nagyon alaposan ellenőrizni kell a helyzetet.
Különösen gyanús lehet, ha a fizetés sürgetéssel párosul.
6. Túl sok személyes adatot kérnek túl korán
Egy álláspályázathoz általában elég néhány alapadat és az önéletrajz.
Gyanús lehet, ha már az első kapcsolatfelvételnél kérnek:
- személyi igazolvány másolatot;
- bankkártyaadatot;
- bankszámla belépési információt;
- jelszót;
- PIN-kódot;
- egyéb érzékeny adatot, amelynek nincs köze a jelentkezéshez.
Bizonyos adatokra később, munkaviszony létesítésekor szükség lehet, de nem mindegy, mikor és milyen indokkal kérik ezeket.
7. Nem világos, milyen jogviszonyról van szó
Az álláshirdetésből lehetőség szerint derüljön ki, hogy:
- munkaviszony;
- megbízási jogviszony;
- vállalkozói együttműködés;
- részmunkaidő;
- teljes munkaidő;
- alkalmi munka
várható.
Ha ezt szándékosan homályosan kezelik, érdemes rákérdezni.
Különösen problémás, ha a hirdetés munkaviszony benyomását kelti, de később derül ki, hogy valójában vállalkozói konstrukciót várnak el.
8. Nincs szó szerződésről
Ha valaki azt mondja, hogy először kezdjünk el dolgozni, és „majd később papírozzuk le”, az komoly figyelmeztető jel.
A munkafeltételeket nem érdemes kizárólag szóbeli ígéretekre alapozni.
Jelentkezés előtt vagy legkésőbb az ajánlat elfogadásakor legyen világos:
- milyen jogviszonyban dolgozunk;
- mi lesz a munkakör;
- mennyi a fizetés;
- mi a munkarend;
- hol történik a munkavégzés;
- mikor kezdünk.
9. MLM vagy értékesítési rendszer van elrejtve más pozíciónév mögé
Különösen óvatosan kezeljük azokat a hirdetéseket, amelyek nagyon általános pozícióneveket használnak, például:
- üzleti partner;
- független tanácsadó;
- menedzserjelölt;
- otthoni üzleti lehetőség;
- vállalkozói lehetőség.
Ezek mögött lehet teljesen legitim munka is, de néha csak később derül ki, hogy valójában jutalékos értékesítésről vagy MLM-rendszerről van szó.
Kérdezzünk rá:
- van-e fix bér;
- mi a konkrét feladat;
- kell-e saját pénzt befektetni;
- kell-e terméket vásárolni;
- kell-e másokat beléptetni;
- milyen jogviszonyban történik a munka.
10. A fizetés kizárólag jutalék
Ez bizonyos értékesítési modellekben lehet legitim, de mindenképpen fontos tudni róla előre.
Ha a hirdetés magas havi jövedelmet ígér, nézzük meg, hogy az:
- garantált alapbér;
- várható átlagos kereset;
- maximális kereset;
- vagy kizárólag teljesítményfüggő jutalék.
A „akár havi 1 millió forint” megfogalmazás nem ugyanaz, mint a garantált havi fizetés.
11. Irreálisan sok feladat egyetlen pozícióban
Gyanús lehet, ha egy pozíció egyszerre vár el például:
- értékesítést;
- marketinget;
- könyvelést;
- adminisztrációt;
- ügyfélszolgálatot;
- grafikai munkát;
- weboldal-kezelést;
- és projektvezetést.
Kisebb cégnél valóban lehet szélesebb a feladatkör, de érdemes megkérdezni, mi a prioritás és milyen támogatás áll rendelkezésre.
12. „Fiatalos csapat” mint fő előny
Önmagában ez nem red flag, de kevés információt ad.
Ha egy hirdetés szinte csak ilyen elemekkel próbál vonzó lenni:
- fiatalos csapat;
- gyümölcsnap;
- csocsóasztal;
- pizza;
- jó hangulat;
miközben sem a bérről, sem a feladatokról, sem a fejlődési lehetőségről nincs szó, az már gyenge jel lehet.
A valódi előnyök inkább:
- korrekt fizetés;
- kiszámítható munkarend;
- fejlődési lehetőség;
- képzés;
- home office;
- rugalmas munkaidő;
- átlátható juttatások.
13. „Stressztűrés” extrém hangsúllyal
Szinte minden munkában lehetnek stresszes időszakok.
Viszont ha a hirdetés különösen hangsúlyozza:
- extrém terhelhetőség;
- állandó nyomás;
- nagyon magas stressztűrés;
- folyamatos túlóra;
- nonstop elérhetőség;
érdemes rákérdezni, mi áll ezek mögött.
Lehet, hogy a munkakör tényleg ilyen jellegű, de az is lehet, hogy szervezeti problémát próbálnak előre normalizálni.
14. „Versenyképes fizetés”, de semmi konkrétum
Ez önmagában nem jelent problémát, hiszen sok munkáltató nem tüntet fel bérsávot.
Ugyanakkor ha a teljes hirdetés nagyon általános, és a fizetésről semmilyen információ nincs, érdemes már a kiválasztás korai szakaszában tisztázni a bérkeretet.
Így mindkét fél időt takaríthat meg.
15. Folyamatosan ugyanazt a pozíciót hirdetik
Ennek több oka is lehet.
Lehet:
- folyamatos bővülés;
- több azonos pozíció;
- nagy létszámigény.
De jelenthet magas fluktuációt is.
Állásinterjún teljesen legitim kérdés:
„Miért nyílt meg ez a pozíció?”
vagy:
„Bővülés miatt keresnek új kollégát, vagy valakit pótolnak?”
16. Nem egyezik a hirdetés és az interjún elmondottak
Ez különösen fontos red flag.
Például a hirdetésben:
- home office szerepel, de az interjún már nincs;
- teljes munkaidőt írnak, de valójában vállalkozói konstrukció;
- egy munkakört hirdetnek, de egészen más feladatokat mondanak;
- fix fizetést sugallnak, de később derül ki, hogy jutalékos.
Egy-egy részlet természetesen változhat, de a jelentős eltéréseket tisztázni kell.
17. Sürgetnek, hogy azonnal dönts
Gyanús lehet, ha alig kaptunk információt, de máris azt kérik, hogy:
- azonnal fogadjuk el;
- még aznap írjunk alá;
- ne gondolkodjunk rajta;
- fizessünk valamit;
- adjunk meg érzékeny adatokat.
Egy korrekt munkáltató általában biztosít ésszerű időt arra, hogy átgondoljuk az ajánlatot.
18. AI-val generált vagy nagyon általános álláshirdetés
Az AI használata önmagában nem tesz problémássá egy álláshirdetést.
A gond inkább akkor van, ha a szöveg:
- tele van általánosságokkal;
- nem mond semmit a valós feladatokról;
- ellentmondásos;
- értelmetlen követelményeket tartalmaz;
- teljesen más pozíciók elemeit keveri össze.
Ilyenkor érdemes a munkáltató saját oldalán is ellenőrizni a pozíciót.
19. Hogyan ellenőrizzük a munkáltatót?
Mielőtt jelentkezünk vagy érzékenyebb adatot adunk meg, érdemes utánanézni:
- van-e hivatalos weboldal;
- milyen a karrieroldal;
- szerepel-e a cég valós elérhetőséggel;
- egyeznek-e a kapcsolati adatok;
- van-e szakmai jelenléte;
- megtalálható-e a kapcsolattartó.
Ha bizonytalanok vagyunk, inkább ellenőrizzük külön a céget.
A megbízható álláshirdetések felismeréséről külön is érdemes tájékozódni.
20. Ne egyetlen hirdetés alapján dönts
Egy pozíció megítélésében sokat segít, ha összehasonlítjuk más, hasonló állásokkal.
Az álláshirdetések böngészésekor mindig hasonlíts össze több ajánlatot, és figyeld, hogy a munkakör, a munkáltató, a feladatok és a jelentkezés módja kellően egyértelmű-e.
Ha tíz hasonló munkakörből kilencnél részletesen szerepelnek a feladatok, egyetlen hirdetés pedig szinte semmit nem mond, az már önmagában is hasznos összehasonlítási alap.
Mi nem feltétlenül red flag?
Fontos, hogy ne legyünk túlzóan gyanakvóak sem.
Önmagában nem feltétlenül probléma:
- ha nincs feltüntetve a fizetés;
- ha rövid a hirdetés;
- ha közvetítő cég hirdet;
- ha több feladat tartozik egy munkakörhöz;
- ha próbaidő van;
- ha referenciát kérnek;
- ha többkörös a kiválasztás.
Mindig a teljes képet nézzük.
Egy-egy elem inkább arra utalhat, hogy érdemes további kérdéseket feltenni, nem arra, hogy automatikusan el kell utasítani a lehetőséget.
Mit kérdezzünk interjún, ha bizonytalanok vagyunk?
Például:
- Miért nyílt meg a pozíció?
- Mik a legfontosabb napi feladatok?
- Pontosan milyen munkarendben kell dolgozni?
- Milyen jogviszonyban történik a foglalkoztatás?
- Hogyan épül fel a fizetés?
- Van-e fix és változó rész?
- Mi alapján mérik a teljesítményt?
- Kinek riportál a pozíció?
- Mekkora a csapat?
- Mennyi túlóra jellemző?
- Mikor kapjuk meg a munkaszerződés tervezetét?
A munkáltató reakciója is sokat elárulhat.
Összegzés
Egy jó álláshirdetés nem feltétlenül hosszú, de a legfontosabb kérdésekre választ ad: kit keresnek, milyen munkára, milyen feltételekkel és hogyan lehet jelentkezni.
Érdemes óvatosabbnak lenni, ha a hirdetés irreális fizetést ígér, pénzt kér a jelentkezőtől, túl korán érzékeny adatokat akar megszerezni, homályosan fogalmaz a munkakörről vagy jelentősen megváltoztatja a feltételeket a kiválasztás során.
A red flag nem mindig azt jelenti, hogy azonnal menekülni kell. Sokszor inkább azt jelzi: álljunk meg, kérdezzünk és ellenőrizzük az információkat, mielőtt továbblépünk.
