Monthly Archives: december 2017

Hogyan mehet a munka rovására, ha nem tudunk hatékonyan olvasni?

Szerző: | 2017-12-29

Sok munkakörnek a része az a képesség, hogy gyorsan és hatékonyan tudjunk elolvasni bizonyos szövegeket. Legyen az tudományos munka, piaci infó, e-mail, tanulmány, jelentés, bármi. Ha mindet tüzetesen, nagyon alaposan akarjuk elolvasni, akkor egyszerűen nem lesz időnk rá. Szóval célszerű elsajátítani azt a képességet, amivel gyorsan, de mégis hatékonyan tudjuk elolvasni a tartalmat. (Napi 5000 önéletrajz átnézése után nekem már megy:)

Szóval az alapos olvasás valóban nagyon hatékony. Nem erről van szó. Hanem arról, hogy ha tudunk a lényegre koncentrálni, és hatékonyan kiszűrni a fontos részeket, akkor sokkal gyorsabban fogunk haladni. De nagyon fontos, hogy ne csapjuk be magunkat. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a gyorsaság és a “megemésztés között. Hiába haladunk gyorsan, ha a végén nem emlékszünk rá. De hiába olvasunk alaposan és megfontoltan, ha nem érünk a végére időben.

Tehát a gyorsan olvasás és a megértés nem feltétlenül jár kéz a kézben. Az olvasásnak pedig nem az a lényege, hogy túlessünk rajta, hanem az, hogy tanuljunk is belőle valamit. Annak semmi értelme, hogy csak úgy teszünk mintha olvasnánk. Valóban elolvassuk, de nem marad meg belőle semmi.

A gyors olvasás alapvetően két dolgot ad. Felületes tudást/ismeretet, és túlzott önbizalmat. Ez a kettő együtt pedig mint tudjuk, sosem vezet jóra. Rossz döntéseket hozunk ez alapján, amik végső soron még kevesebb időt hagynak nekünk majd az érdemi munkavégzésre.

Konklúzió: Megéri alaposan olvasni, de maximalizálni kell ennek a hatékonyságát. Ezt mindenkinek magának kell kitapasztalni. Kompromisszumot kell kötni a sebesség és a minőség között úgy, hogy a lehető legjobban kihasználjuk a rendelkezésünkre álló időt.

Ha nem akarjuk, hogy győlöljenek minket a recruiterek a LinkedIn-en

Szerző: | 2017-12-29

Írunk most három jó tanácsot nektek ismét a LinkedIn használatával kapcsolatban. A személyes brand építésnek itt is meg kell jelennie, ehhez igyekszünk most támpontokat adni.

  1. Nem használják a sablonokat. Már sokszor hallottuk, hogy ne legyünk sablonosak. Ez különösen igaz a LinkedIn-re, ahol minden egyes üzenet, endorse, gratuláció, kapcsolatfelvétel, és bármilyen más üzenő funkció alapértelmezettként beállít egy sablon üzenetet. Írjuk le személyre szabottan, hogy: “Köszönöm, hogy kaptam erre és arra a skill-emre egy endorse-t, remélem a múltkori közös munkánkkal bizonyítottam, hogy megérdemlem.” vagy pedig írjuk le szó szerint: “Gratulálok Józsikám a kinevezésedhez, biztosan jó csapatba kerülsz majd az XY osztályon!” A toborzókat is megszólíthatjuk akár. Ha látjuk, hogy egy recruiter megnézett minket, akár írhatunk egy üdvözlő üzenetet neki, bár ha megnézett minket és nem írt, akkor valószínűleg nincs éppen nekünk való ajánlata. Ettől függetlenül felvehetjük vele a kapcsolatot, minden bizonnyal nem fog megsértődni. A lényeg, hogy minden üzenetből érződjön, hogy vettük a fáradságot és személyre szabottan próbálunk meg kommunikálni.
  2. Nem csak álláskeresésre használják. Igen, leginkább akkor pörgetjük fel a LinkedIn használatot, ha épp állást keresünk. Azonban a leghatékonyabb akkor lesz, ha nem csak akkor vagyunk aktívak rajta. Beállíthatjuk úgy a profilunkat, hogy vonzó legyen a recruiterek számára, és hogy könnyedén feltűnjön mindenkinek, hogy állást keresünk. Ha ezt csak álláskereséskor használjuk, akkor azonban olyan lehetőségektől eshetünk el, amikre nem is számítunk. Persze megvannak a taktikái annak, hogy ez a kollégáknak és jelenlegi munkaadónknak ne tűnjön fel 🙂 A lényeg, hogy ha konkrétan nem is tervezünk váltást, érdemes nyitottnak lenni.
  3. Másokra is gondolnak. Sok ember csak a saját jövőjének zálogaként tekint a LinkedIn-re. Azonban ez nem csak arra jó, hogy magunkról infót közöljenek mindenkinek, hogy magukat előrébb tolják. Itt jön képbe az a mondás, hogy jó tett helyébe jót várj. Ha látunk egy releváns hirdetést akkor jelöljük be rajta az ismerősünket. Vagy küldjük tovább a hirdetés szövegét. Esetleg mi ajánljunk valakit a hirdető cégnek, hátha. Ezek a számunkra semmibe nem kerülő apróságok később kincset érhetnek, mert sokszor viszonozhatják az emberek a kedvességünket.

Fel kéne mondani? Oké, de hogyan?

Szerző: | 2017-12-27

Ha nem vagyunk annyira elégedettek a munkahelyünkkel, akkor biztosan nyitva tartjuk a szemünket jobb lehetőségek után. Ezt mindenki tudja. A barátoknak és családtagoknak biztosan megemlítettük már. Még néhány kollégánknak is talán, ha olyan a viszony. De a főnökünknek nem valószínű. Mi a jó megoldás? Csendben maradni, és sunyiban elintézni? Vagy megosztani vele, abban bízva, hogy támogatni fog minket a karrierünk fejlődésében? Nézzünk át most néhány gondolatot, amit érdemes megfontolni ilyenkor.

Először is értékeljük a viszonyunkat. Ha támogató szándékú főnökünk van, és szeretné, hogy fejlődjünk, új kihívásokra leljünk, akkor valószínűleg segíteni fog a szervezeten belül előrébb jutni, belső álláspályázatok révén. Egy cégnek mindig érdeke megtartani egy jó alkalmazottat. Ezért a főnök érdeke is az ebben való segítségnyújtás. Persze az is előfordul, hogy mi mindent megteszünk, és tényleg szeretnénk a cégnél előrelépni, de a sok üres ígéret ellenére semmi nem történik. Ez etikailag szerintem feljogosít minket a váltásra.

Egy támogató főnök azért is jó, mert a legtöbb helyen vezetői referenciát szoktak kérni, és ha jó volt a viszony, akkor nem fog rosszat mondani rólunk a vezető, ha tovább állunk.

Azonban egyéb esetben nem célszerű bejelenteni, amíg el nem fogadtunk írásban egy másik ajánlatot. Addig minden változhat, és nem jó ötlet egy nem feltétlenül biztos lehetőségre bejelenteni, hogy “lassacskán távozunk….”

Ha pedig úgy döntünk, hogy titokban tartjuk az álláskeresésünket, akkor figyeljünk oda az apró részletekre, ne bukjunk le egy hülyeség miatt. Az mindenkinek kellemetlen. Pl. az ezzel kapcsolato e-mail-ezgetésünkbe ne lásson bele a szomszédban ülő kollégánk, ne hagyjuk úgy a gépet, vagy ne hagyjuk megnyitva a LinkedIn-es üzenetváltásunkat. A céges gépről ne keressünk állást, mert ezt ma már nagyon könnyű visszakeresni. Ha már LinkedIn. Szerintem csak akkor célszerű kiírni, hogy új lehetőségekre várunk, ha nincs jelenleg munkahelyünk. Egyrészt a jelenlegi cégünknél is nyilván hülyén jön ki, ha nyilvánosan hirdetjük magunkat annak reményében, hogy el akarunk menni a cégtől, másrészt pedig a leendő munkaadók sem feltétlenül kedvelik a diszkréció hiányát egy jelöltben.

Ami biztos, hogy nagyon nagyon nem mindegy, hogy hogyan válunk el egy cégtől. A korrektség nagyon fontos, mert elmegy a híre szakmai körökben gyorsan, hogy mi történt. Illetve egy tapasztaltabb recruitert vagy HR-est is nehéz meggyőzni arról, ha nem szépen váltak el a cégtől.