Sztenderd taktika, ha saját hibánkból késünk melóból

Mindenki késett már. Én is szoktam. Te is szoktál néha. A főnököd is. Ezzel önmagában semmi baj nincsen, emberek vagyunk, előfordul. Ha a saját hibánkból történik, akkor itt egy step-by-step útmutató, hogy tudunk belőle a legjobban kijönni 🙂

• Ha már rájöttünk, hogy késni fogunk, és mentehtetlen a helyzet, ezt minél hamarab  tudassuk a vezetőnkkel. Egyrészt, nagyjából azért meg tudjuk saccolni, hogy mégis mikor fogunk megjelenni, másrészt pedig minden eszközünk megvan rá, hogy jelezzük. (Mobiltelefon, messenger, akármi.) A lényeg, hogy minél hamarabb jelezzük.
• Ne hazudjunk. Annyira átlátszó… Szerintem nincs az az ember a világon, aki ne értékelné jobban azt, hogyha elmondjuk őszintén, hogy mi történt. Ha elaludtunk, akkor valljuk be, mert mással is előfordult már. Mindenki jobban szereti az egyenes embereket. Még mindig jobb szerintem azt mondtani, hogy „nincs mentségem”, mint azt, hogy „kamukamukamukamukamu”
• Kérjünk elnézést. Magától értetődik, de nagyon nem mindegy, hogy tesszük ezt. A „hoppá, elkéstem” nem lesz elég. Jelezzük, hogy tudjuk, hogy kitolunk mással, és tudják, hogy sajnáljuk is, pontosan tisztában vagyunk a dolog súlyával. Megjavítani már nem tudjuk a dolgot, de legalább éreztessük, hogy rosszul érezzük magunkat miatt.
• Hangsúlyozzuk ki, hogyan fogjuk jóvá tenni. A késés tényét már nem tudjuk kontrollálni, de azt, hogy hogyan reagálunk erre, azt igen. Egyszerűen csak legyen egy stratégiánk, hogy mit hogy fogunk csinálni, mit tudunk megmenteni a helyzetből (pl. tudunk-e néhány e-mailt elintézni a vonatról, stb.), és az sem árt, ha elő jövünk valami ötlettel azzal kapcsolatban, hogyan tudjuk jóvá tenni, vagy kompenzálni.
• Köszönjük meg a vezető és a kollégák megértését. Nem kell túlbeszélni a dolgot, de azért ebbena  helyzetben elfér egy megköszönés.