Ha megtalálja az önéletrajzunkat a Profession.hu-n vagy a profilunkat a LinkedIn-en egy recruiter, és fel is kelti az érdeklődését, az nagyszerű. Ebben az esetben valószínűleg először telefonon szeretnének beszélgetni majd velünk, egy rövid telefoninterjú erejéig. Nézzük meg, hogy ebben a maximum fél órás hívásban hogyan győzzük meg őket, hogy tovább küldjék az anyagunkat (már amennyiben érdekel a pozíció, persze)
- Demonstráljuk gyorsan, hogy tisztában vagyunk az alapokkal, rendelkezünk a szükséges „minimummal.” Lássuk be, a legtöbb HR-est nem fogja érdekelni az összes szakmai apróság, amivel rendelkezünk. Valószínűleg ők nem is értenek egy adott területhez ennyire átfogóan. Ők arra kíváncsiak,hogy rendelkezünk-e azokkal a minimálisan elvárt készségekkel, kompetenciákkal, tapasztalattal, amire szükségük van ahhoz, hogy kiküldjék a pályázatunkat. Ehhez az állás hirdetést tanulmányozva juthatunk értékes infóhoz, hiszen ott ezeket meg is fogalmazzák általában. Ők ezt várják, ennek akarjunk megfelelni tehát, ne másnak.
- Éreztessük, hogy tényleg érdekel a munka. Feltételezve, hogy ez így van… A recruiter örülni fog, ha a skill-eket tekintve erős a jelölt. Ez nyilvánvaló. Azonban ezzel önmagában semmire nem megy a jelölt, ha a hozzáállása olyan, hogy: „na jó végül is meghallgatom… hát végül is ja, érdekel….” Ahhoz, hogy tovább küldje az anyagunkat, meg kell bizonyosodnia róla, hogy valóban lelkesek és érdeklődők vagyunk, mert különben csak egymás idejét pazarolja a jelölt és a cég.
- Izzadjunk magunk köré „Kultúr-Fit” szagot. Igen. Lengje be a szobát az az érzés, hogy mi nagyon is oda passzolunk. A cégek alapvetően három dimenzió mentén döntenek a jelölt sorsáról. Az első a legnyilvánvalóbb, hogy meg tudja-e csinálni a munkát. A másik az, hogy tetszik-e a cégnek a jelölt. A harmadik pedig az, hogy vajon be fog-e illeszkedni abba a csapatba és abba a szervezeti kultúrába, amibe pályázik. Ez nem azt jelenti, hogy minden cégbe és minden pozícióba passzoló egyénnek kell eladni magunkat. Hanem azt, hogy nekünk is fel kell mérnünk, hogy jó-e nekünk az a hely, illetve önmagunkat kell adni, hogy tiszta képet kapjanak rólunk. Ha csak színészkedünk, nem leszünk boldogok
- Értsük meg a recruiter szerepét a folyamatban, és hogy számára mi a tét. Egyrészt tiszteletből is, másrészt pedig azért, mert így stratégiailag jobban fel tudunk készülni egytelefonos előszűrésre. Nem mindig, de az esetek nagy részében ők kompenzálva vannak az alapján, hogy mennyi és milyen minőségű jelöltet találnak, milyen gyorsan, és hány darabot. Tehát emiatt ők már egyből azt akarják, hogy mi legyünk a megfelelő jelöltek, és minél hamarabb végigszaladjunk a kiválasztási folyamaton. Hogy miért? Mert akkor ők többet keresnek, gyorsabban. (hangsúlyozom, nem mindenhol van ez így). Tegyük könnyebbé az ő dolgát, és akkor a miénk is könnyebb lesz.
