Fel kéne mondani? Oké, de hogyan?
Ha nem vagyunk annyira elégedettek a munkahelyünkkel, akkor biztosan nyitva tartjuk a szemünket jobb lehetőségek után. Ezt mindenki tudja. A barátoknak és családtagoknak biztosan megemlítettük már. Még néhány kollégánknak is talán, ha olyan a viszony. De a főnökünknek nem valószínű. Mi a jó megoldás? Csendben maradni, és sunyiban elintézni? Vagy megosztani vele, abban bízva, hogy támogatni fog minket a karrierünk fejlődésében? Nézzünk át most néhány gondolatot, amit érdemes megfontolni ilyenkor.
Először is értékeljük a viszonyunkat. Ha támogató szándékú főnökünk van, és szeretné, hogy fejlődjünk, új kihívásokra leljünk, akkor valószínűleg segíteni fog a szervezeten belül előrébb jutni, belső álláspályázatok révén. Egy cégnek mindig érdeke megtartani egy jó alkalmazottat. Ezért a főnök érdeke is az ebben való segítségnyújtás. Persze az is előfordul, hogy mi mindent megteszünk, és tényleg szeretnénk a cégnél előrelépni, de a sok üres ígéret ellenére semmi nem történik. Ez etikailag szerintem feljogosít minket a váltásra.
Egy támogató főnök azért is jó, mert a legtöbb helyen vezetői referenciát szoktak kérni, és ha jó volt a viszony, akkor nem fog rosszat mondani rólunk a vezető, ha tovább állunk.
Azonban egyéb esetben nem célszerű bejelenteni, amíg el nem fogadtunk írásban egy másik ajánlatot. Addig minden változhat, és nem jó ötlet egy nem feltétlenül biztos lehetőségre bejelenteni, hogy „lassacskán távozunk….”
Ha pedig úgy döntünk, hogy titokban tartjuk az álláskeresésünket, akkor figyeljünk oda az apró részletekre, ne bukjunk le egy hülyeség miatt. Az mindenkinek kellemetlen. Pl. az ezzel kapcsolato e-mail-ezgetésünkbe ne lásson bele a szomszédban ülő kollégánk, ne hagyjuk úgy a gépet, vagy ne hagyjuk megnyitva a LinkedIn-es üzenetváltásunkat. A céges gépről ne keressünk állást, mert ezt ma már nagyon könnyű visszakeresni. Ha már LinkedIn. Szerintem csak akkor célszerű kiírni, hogy új lehetőségekre várunk, ha nincs jelenleg munkahelyünk. Egyrészt a jelenlegi cégünknél is nyilván hülyén jön ki, ha nyilvánosan hirdetjük magunkat annak reményében, hogy el akarunk menni a cégtől, másrészt pedig a leendő munkaadók sem feltétlenül kedvelik a diszkréció hiányát egy jelöltben.
Ami biztos, hogy nagyon nagyon nem mindegy, hogy hogyan válunk el egy cégtől. A korrektség nagyon fontos, mert elmegy a híre szakmai körökben gyorsan, hogy mi történt. Illetve egy tapasztaltabb recruitert vagy HR-est is nehéz meggyőzni arról, ha nem szépen váltak el a cégtől.
