Először is tegyük fel a kérdést magunknak, hogy mi az amit konkrétan nem szeretünk abban, hogy vezetők vagyunk. A sok bürokratikus papírmunka, amit a cégek a menedzserekre terhelnek? Vagy az a nagy mennyiségű érzelmi munka, ami egy csapat vezetésével jár? Ha az első, akkor próbáljunk meg adminisztratív segítséget kérni, háhta megoldható, hogy valaki levegye a hátunkról ezt a sok terhet. Ha nem kapunk plusz segítséget, próbáljunk mi magunk könnyíteni a folyamatokon, mert amúgy legalább van valamennyi hatalmunk néhány változtatáshoz…
Ha a második probléma, akkor valószínűleg eleve kerülnünk kéne a vezetői szerepköröket. Be kell látnunk, hogy nem mindenkinek való a vezetőség. Hiába menő dolog meg sok a pénz meg a presztízs, akkor sem fogunk semmitől hamarabb kiégni, mint ettől. Ezt fel kell ismerni magunkban.
De szerencsére sok lehetőség van a fejlődésre anélkül is, hogy vezetőnek kellene lennünk. Nagyon kielégítő karrierünk lehet, ha erősen funkcionális szakemberek vagyunk. Mindig lesz nehezebb feladat, jobb cég, több fizetés, stb, szakértőként is. Értékesítőként nagyobb ügyfelek mindig lesznek. Mérnökként komplexebb projekteken is tudunk majd dolgozni. És persze oldalirányban is válthatunk.
Mindig azt kell nézni, hogy mekkora hatása van a munkánknak az üzletre/eredményekre/folyamatokra. Ha nagyon, akkor a vezetőség is jobban bele fog vonni a döntésekbe, több felelősséget ad anélkül, hogy vezetőnek kéne lennünk, és persze jó esetben ezt béremeléssel is honorálja.
Az okosabb cégek felismerik, hogy nem mindenki vezető akar lenni, és olyan munkaköröket alakítanak ki, ahol enélkül is kiváló, magasan kvalifikált szakértők lehetnek, szép karrierúttal. És higgyük el, most a legkönnyebb ezt megvalósítani…
