Mindennapi munkavégzésünk során könnyen alakulnak ki olyan szokások, amelyek rombolhatják a professzionalizmusunkat. Szeretnénk most felsorolni nektek 10 olyan jellegzetes hibát, amire jó, hogyha odafigyelünk, ha igazán profinak akarunk tűnni a munkahelyünkön!
- Lustaságból káromkodás
A probléma nem is igazán magával a káromkodással van, hanem inkább a csúnya szavak lustaságból történő folyamatos használatával. Természetesen alapvető illemtani normának kellene lennie az összes munkahelyen a csúnya szavak kerülésének. Ennek ellenére szinte mindenhol találkozhatunk vele. Azonban ami miatt a leginkább színvonaltalannak tűnhetünk, az a lustaság. Egyszerűen lusták vagyunk megkeresni a megfelelő szavakat, és fogalmazásunkban inkább bedobunk egy általánosan használt csúnya szót (példákat nem kívánunk hozni). Valószínűleg nem fog kitörni a harmadik világháború egy emberes szitkozódás után, ha ráütöttünk a kalapáccsal a kezünkre, vagy már megint lefagyott az amúgy is nagyon lassú számítógépünk. De igyekezzünk helyes szavakat használni a munkavégzés során. Ha mégis, akkor számoljunk vele, hogy igénytelennek és lustának fognak minket tartani!
- Késés
Mindenkivel előfordult már. Kicsit tovább tartott reggel felvenni a zokninkat, meg késett a busz, meg vissza kellett szaladni a pénztárcánkért… Ismerős, ugye? A legjobbakkal is megesik. Azonban a notórius késők sehol nem lesznek az év dolgozói. Tudjuk, hogy nehéz hétfőn felkelni és bevánszorogni a munkahelyünkre, de mindig érjünk be időben. Inkább 10 perccel hamarabb. Ez egyszerűen a tiszteletről szól. Tiszteljük meg azzal a vezetőséget, hogy odaérünk időben. Mégis csak egy szerződés köt minket, és ha 8-tól van munka, akkor nem 8:05-kor kell érkezni. Azonban a többi kollégánkat is tiszteljük meg. Nekik is időre kell megjelenni, nekünk pedig nem jár alanyi jogon a késés. Nem akarjuk, hogy ezért utáljanak minket, ugye?
- Bámulás
Az emberek is állatok. Emlősök. Genetikailag belénk van kódolva, hogy kiszúrjuk és bámuljuk a másik nemű, vonzó példányt. Ez természetes dolog. Azonban pontosan az emberi mivoltunk különböztet meg az állatoktól. Az, hogy kontrollálni tudjuk érzelmeinket, ösztöneinket. Lehet, hogy a titkárnő nagyon csinos, vagy a karbantartó srác meglehetősen macsó. Azonban illetlen és zavaró, ha sokat nézegetjük. (Ez persze nem csak a munkahelyekre vonatkozik.) Figyeljünk tehát oda, hogy tekintetünk hova, és mennyi ideig szegeződik!
- Túlzott optimizmus
Nyilván fontos a pozitív hangulat és a lelkesedés fenntartása a munkahelyen. De ezt sem szabad túlzásba vinni. Biztos volt már olyan kollégánk, aki egy katasztrofális helyzetben is teljesen nyugodt volt, és azt hajtogatta, hogy minden rendben van. Az ilyen emberek nem veszik elég komolyan a problémákat, emiatt azok lassabban fognak megoldódni, vagy egyáltalán nem fognak. Akár még az is lehet, hogy tovább fokozódnak. Pusztán azért, mert túlzottan optimisták. Ez a hozzáállás, még ha a tiszta jóindulat vezérli is, nem professzionális.
- Szeszélyesség
Ha azt mondjuk valakinek, hogy ekkor és akkor ott leszünk valahol, vagy ezt és ezt fogjuk megcsinálni, akkor tegyük is meg. Legyünk kiszámíthatóak, és lehessen ránk számítani is. Ne felejtsük el a dolgokat. Vezessünk határidőnaplót vagy használjunk kis cetliket.
- Szervezetlenség
Aki napi több száz vagy ezer e-mailt kap, az biztosan érteni fogja, miről van szó. A vevők, ügyfelek, főnökök természetesen azt várják, hogy azonnal reagáljunk. Ha ilyen a helyzet a munkakörünkben, igyekezzünk valami használható rendszert kiépíteni a reagálásra. Jó, ha fel tudunk állítani egy fontossági sorrendet. A megfelelő prioritások mentén kell válaszolni az üzenetekre. Ha nem tudjuk megoldani ezt a problémát, akkor valószínűleg nem a számunkra megfelelő munkát végezzük. Professzionális – Nem professzionális 0:1
- Artikulálatlanság
Hát, igazából, izé…. szóvalőőőő. Az egyes ponthoz kapcsolódik ez is. Elég kellemetlen egy meetingen úgy részt venni, hogy alig tudjuk megfogalmazni, amit akarunk. De ha csak a kollégánkkal beszélgetünk, akkor is. A sok ő-zés, izézés, a szavak sokáig tartó keresgélése, hiányos szókincs, és társaik. Nem mindenkinek van feltétlenül szüksége a makulátlan kommunikáció képességére. Azonban gyakran találkozhatunk olyanokkal is, akiknek kéne tudni szépen fogalmazni, mégsem megy nekik. Ez pedig aláássa a professzionalizmusokat. Hála az égnek ez a képesség viszonylag könnyen fejleszthető. Szerintünk a legegyszerűbb módszer a szépirodalom olvasása! Nem kell hozzá tréner, se pénz, se semmi, egyszerűen csak olvassunk, és máris bővül a szókincsünk.
- Titkolózás
Mindenkinek van magánélete, megilleti ez a jog. Ehhez nem sok köze van a munkahelyünknek. Azonban vannak olyan dolgok, amihez igen. Se a vezetőknek, se a beosztottjainknak nem jó jel, ha azt látják, hogy titkolózunk. A túlzott titkolózás a bizalom vesztéséhez vezethet.
- „Túlígérgetés”
Egy kiváló mondás az értékesítés világából: „Ígérd a maximumot, amennyit biztosan tudsz nyújtani.” Ez a mondat jól szemlélteti a problémánkat. Egyszerűen ne vállaljunk olyat, amit nem tudunk teljesíteni. Ne ígérjük meg, hogy megcsinálunk 200-at a héten valamiből, ha csak 150-re van kapacitásunk. Hiába akarunk lelkesnek és szorgalmasnak tűnni, de többet ártunk magunknak vele, ha nem készülünk el vele. Nagyobb égés az ígéret ellenére kevesebbet csinálni, mint „csak” 150-et megcsinálni.
- Hazugság és csalás
Nem hiszem, hogy magyarázatra szorulna, hogy miért káros ez a két dolog. Álljon itt George W. Bush volt amerikai elnök idézete:
„Verj át egyszer, és szégyen reád. Verj át még egyszer, és szégyen reám.”
