A béremelésekkel kapcsolatban rengeteg a bizonytalan tényező, de az látszik, hogy a munkanélküliségi és a foglalkoztatottsági ráta nem lódult meg, az üres álláshelyek száma kis esést követően ismét emelkedik (83 124 üres álláshely 2023 I. negyedévében), az infláció a vártnál lassabban enyhül, az energiaárak pillanatnyilag lefelé tartanak, így ősz környékére várható pozitív irányú mozgás a bérekben.
A valós béremelésekről nehéz pontos képet kapni, de amit biztosan tudunk az az, hogy a 2023-as évben a minimálbér 200 000 Ft-ról 232 000 Ft-ra, azaz 16%-al, a garantált bérminimum 260.000 Ft-ról 296.400 Ft-ra , azaz 14%-al emelkedett. A rendszeres bruttó átlagkeresetek januárban 17,3%-kal márciusban 15,7%-kal voltak magasabb az előző évi értékeknél. A sajtóban felbukkanó hírek, valamint egyes felmérések, a béremelések szintjét 10 és 15% közöttire mérik, bár meg kell jegyezni, hogy a felmérésekben szép számmal akadnak olyanok, akik nem, vagy alig tudtak (akartak) bért emelni.
Hiába nőttek a bérek, a reálkeresetek csökkentek
A béremelési százalékokhoz hozzá kell tenni, hogy az áprilisi KSH adatok alapján a rendszeres bruttó átlagkereset 16,9%-is növekedése mellett a reálkeresetek 6,9 %.al csökkentek. Az éves infáció tehát masszívan ellene dolgozik a béremeléseknek. A jelenlegi helyzetben nagyon nehéz jóslásokba bocsátkozni. Az inflációban ugyan van némi enyhülés, de a jövő évi költségvetésben vannak megszorító lépések, amelyek újraéleszthetik a kedvezőtlen trendet. A GKI konjunktúraindexe hullámzik, míg a vállalatok foglalkoztatási hajlandósága április-májusban pozitív irányban mozgott, addig júniusra visszaesett az év eleji szintre. Magyarán a cégvezetők elbocsátásokban gondolkodnak a bővülés helyett.
A munkaerőpiacon a recessziónak nyoma sincs, a munkanélküliségi ráta 3,8%, ami teret enged a munkavállalói nyomásnak béremelések terén. Olyannyira, hogy egy friss felmérés szerint tömeges felmondási hullám várható, bár az indokok összetettek. A bérek alakulását befolyásolhatja még a meglebegtetett – de ugyan egyre kisebb valószínűséggel bekövetkező – évközi minimálbér emelés. Pillanatnyilag tárgyalások tudtunkkal még nincsenek, ezért egyre kisebb ennek a valószínűsége. Az évközi béremelés kérdése jelen pillanatban összetettebb kérdés, mint valaha, hiszen egy vállalat költségei között a bér is csak egy elem.
Pillanatnyilag nem nagyon van információ az energiaárak alakulásáról, amely – főleg termelő vállalatoknál – magas kockázati tényező. A GKI friss elemzése 19%-os éves inflációt jósol 2023-ra ami rendkívül magas. Ebből azonban nem következik az, hogy azonnal bért kell emelni, mert mint fentebb említettem a költségcsomag egy része csak a bér, így egy inflációkövető béremelés vegyítve egy ősszel elszálló energiaárakkal, könnyen bajba sodorhatja a vállalatokat.
Ősszel várhatóak juttatások
A sajtó nem igazán van teli évközi béremelésekről szóló hírekkel, de ez köszönhető annak is, hogy nyáron kevés vállalat kezd bele érdemi átalakításba saját berkein belül. Jelen pillanatban a türelem lesz a kulcs mind vállalati, mind pedig munkavállalói oldalon. A magas inflációra lehet reagálni ősszel, amikor már látszanak az év végi eredmények ( illetve jövő évi tervszámok), de lehet reagálni egyszeri juttatásokkal is, amelyeknek valóban megvan a fedezete és nem a jövőt teszik kérdésessé. Különösen igaz ez akkor, ha már a 10-15% körüli tartományban megvalósult egy béremelés. Ez alatt viszont kockázatos lehet nem reagálni az inflációra, természetesen a bér szintjétől függően.
Forrás: hrportal.hu
