A Magyar nemzeti bank versenyképességi programot fogalmazott meg: a háztartások megtakarításának aktivizálására, a külgazdasági, a munkaerőpiaci és a demográfiai fordulat mellett a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének javítására. A Kossuth Rádió Ütköző című műsorában Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank újraválasztott elnöke évi 7 százalékos termelékenységnövekedést fogalmazott meg a kkv-szektorban, egy másik pontban pedig évi 5 százalékos reálbér-növekedést.
Csath Magdolna közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, közgazdász a műsorban elmondta: a termelékenység növelésére szükség van az egész magyar gazdaságban, mert az Eurostat legfrissebb elemzése szerint 2008 és 2017 között a gazdasági termelékenység 1,8 százalékkal csökkent, ugyanakkor a mikro- és kisvállalkozásoké nőtt. A közgazdász hangsúlyozta: a termelékenység fontos tényező, de részletekbe menően tanulmányozni kell a vállalatok működését, hogy terápiát lehessen kidolgozni. A bérnövekedéssel kapcsolatban Csath Magdolna Orbán Viktor miniszterelnök szavaira hivatkozott: az a cég, amely hosszú távon nem tud olyan innovatív lenni, hogy kigazdálkodja a bérnövekedést, később úgysem tud a piacon maradni, azaz, ha egy vállalat jó terméket vagy szolgáltatást kínál, bővíteni tudja a piacát, jól szervezi meg a munkát, és jó eszközöket használ, az elég termelékeny lesz, hogy növelni tudja a dolgozói bérét. Az egész magyar gazdaságot egy magasabb hozzáadott értéket előállító, innovatívabb és termelékenyebb útra kell állítani, és akkor nem lesz gond a béremeléssel – foglalta össze. Csath Magdolna felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon még óriási gondot jelent, hogy a munkaadók miként tudnak egy munkavállalót kreativitásra ösztönözni. Hatalmi és parancsuralmi kultúrák vannak érvényben a cégeknél, ami azt jelenti, hogy a munkavállaló nem boldogan jár be dolgozni. A boldogtalan dolgozó pedig termelékenységi tartalék, hiszen nem úgy lehet jobb teljesítményre sarkallni, ha jobban meghajtják, hanem ha ösztönzik. Ez a mindennapok gyakorlatáról szól, a vállalatok mégis keveset foglalkoznak ezzel a kérdéssel – fogalmazott az NKE egyetemi tanára.
Forrás: szakszervezetek.hu
