Előnyt élvez a munkaerőpiacon, akinek jó a matematika tudása

Bebizonyították a szakemberek, hogy a matematikai tudás és a munkabér között szoros összefüggés van.  A Magyar Tudományos Akadémia kutatói  az ezzel kapcsolatos tapasztalásokat a Munkaerőpiaci Tükör című kiadványban jelentették meg.

Mint kiderül az elemzésből, az egész életpályára rányomja bélyegét a pályakezdőként megtapasztalt munkanélküliség. A 16 évre levitt tankötelezettségi szint pedig növelte a szakadékot a fiatalok között, a hazai oktatási rendszer pedig egyáltalán nem a kompetenciafejlesztés felé mozog. Ugyan az általános helyzet látszólag jó, miután a magyar fiatalok munkanélkülisége az OECD átlag alatt van, mégis háromszor annyian munkanélküliek, mint más korcsoportok.  Scharle Ágota, a kiadvány egyik szerkesztője, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezetője elmondta:  az oka a munkatapasztalatok hiánya, amire a munkáltatók kockázatként tekintenek, valamint az álláskeresési tapasztalatuk is kisebb, így ezen a területen is általában támogatásra van szükségük. Mindazonáltal a feszes munkaerőpiacnak köszönhetően most könnyebben helyezkednek el, mint korábban. Ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, hogy milyen készségekkel lépnek be a foglalkoztatási piacra, az igények hogyan változtak, a piac ezeket értékeli-e, esetleges hiányukat tudja-e kompenzálni.  Az egész pályára kihat pályakezdő munkanélküli lét. A fő problémát, Scharle Ágota szerint, azok a fiatalok jelentik, akik bár a jelen helyzetre nézve elfogadható kompetenciákkal állnak munkába, mert az adott tevékenységre kiképezték őket, azonban nem képesek alkalmazkodni, mert egyéb készségeiket nem fejlesztették. Akár az olvasással, a szövegértéssel is problémáik lehetnek, ami öt-hat év múlva komoly bajt okozhat. A HR Portal kérdésére, hogy a magyar oktatási rendszerben érzékelhető-e, hogy figyelembe veszi azt a nemzetközi szinten egyre erősebben érzékelhető tendenciát, hogy a kompetenciák, sőt a tanulni tudás, az alkalmazkodási képesség lesz a munkaerő-piaci siker legfontosabb fokmérője, arra Horn Dániel és Scharle Ágota is azt válaszolta, hogy az oktatás az elmúlt években egyáltalán nem ebbe az irányba fejlődött, és a szakképzésben nem érzékelhető, hogy az egyéb általános, nem kognitív képességek helyet kapnának a képzésben. A kognitív képességeknek ugyan helye van, de főleg a jobb iskolákban fok

Forrás: hrportal.hu

 

További cikkek

Kinek jó a diákmunka?Kinek jó a diákmunka?

Egyre népszerűbb  a diákmunka, miközben az egyetemisták is egyre magasabb albérleti árakkal és tandíjakkal találják szemben magukat. A kínálat és a kereslet találkozik: ennek köszönhető, hogy a diákmunka egyre népszerűbb