A foglalkoztatási ráta az európai unió 74,5 százalékos átlagával szemben Magyarországon 80,2 százalék, és a kormány célja, hogy 2030-ra érje el a 85 százalékot. A beruházások befejeztével ötszázezer munkaerőre lesz szükség hamarosan.
A magyar munkaerőpiac rendkívül feszített, megváltozott a helyzet 2010-hez képest, jelentősen nőtt a foglalkoztatás, csökkent a munkanélküliségi ráta – hangsúlyozta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára Budapesten, a Magyar Államkincstár (Kincstár) fiatalok vállalkozóvá válását támogató projektjeinek zárórendezvényén. Az államtitkár ismertette, Magyarországon mintegy 4,7 millióan dolgoznak, és felhívta a figyelmet arra, hogy a folyamatban lévő beruházások megvalósulásával 500 ezer új munkaerőre lesz szükség.
A munkanélküliség Magyarországon 4 százalék alatt van, ami kedvezőbb az uniós 6,2 százalékos átlagnál – tette hozzá az államtitkár. Czomba Sándor a munkaerőpiac kihívásai között említette a strukturális feszültséget, a munkaerőhiányt, a technológiai fejlődés, a digitalizáció, az automatizáció követését, a demográfia változást. A kormány foglalkoztatáspolitikai céljai között hangsúlyozta a termelékenység folyamatos növelésének szükségességét a gazdaságpolitikai célokkal összhangban, valamint a foglalkoztatás feltételeinek javítását.
Álláskeresők – fiatalok vállálkozóvá vállását segítő programok
Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár elnöke ismertette, hogy a kincstár 2018-ban indította a vállalkozóvá válást támogató projekteket a Széchenyi 2020 programban vissza nem térítendő uniós támogatással. Az álláskeresők vállalkozóvá válását 12,5 milliárd forinttal, a fiatalok vállalkozóvá válását 24,6 milliárd forinttal támogatták Magyarország kevésbé fejlett régióiban. A 425 különböző tevekénységből a legnépszerűbb a fodrászat, a szépségápolás, a csomagküldés, az internetes kiskereskedelem, az üzletviteli és egyéb tanácsadás, éttermi és mozgó vendéglátás volt – tájékoztatott a kincstár elnöke. Budainé Kovács Zsuzsanna, a Magyar Államkincstár informatikai elnökhelyettese kiemelte, a pályáztatásnál, kifizetésnél az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszert alkalmazták, amelynek előnye, hogy rövid idő alatt lehetett a pályáztatást, kifizetést lebonyolítani papírmentesen.
Forrás: magyarhirlap.hu, mti
