Sikerül-e fölszámolni a nemek közötti különbséget a munkaerőpiacon ?

Hét kelet-közép-európai országban (Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában) a lakosság 52, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 60 százalékát adják a nők – ennek ellenére a munkaerőpiacon csak 45 százalék az arányuk.

Éves szinten 146 milliárd euróval lenne magasabb Kelet-Közép-Európa GDP-je 2030-ra, ha a nemek között meglévő munkaerőpiaci különbségeket sikerülne felszámolni. A diszkrimináció kiküszöbölése 8 százalékkal dobná meg a gazdasági növekedést a térségben, amely nagyjából megegyezik a szlovák és a horvát gazdaság együttes gazdasági teljesítményével – derül ki a McKinsey tanácsadócég friss kutatásából. A Magyarországon 25 éve jelenlévő tanácsadócég kutatása szerint három tényező különösen nagy hatással lehetne a gazdasági teljesítményre: a nőknek a mostaninál nagyobb részvétele a munkaerőpiacon; a nők által teljesített fizetett munkaórák számának növekedése; továbbá a nők erőteljesebb jelenléte a nagy termelékenységű szektorokban. “A nők növekvő szerepvállalása a munka világában a kelet-közép-európai térségben tapasztalható munkaerőhiányon is enyhítene, hiszen jelenleg 630 000 álláshely betöltetlen a régióban. Ha a térség visszatér a járvány előtti gazdasági növekedéshez, ez a szám akár kétmillió fölé is emelkedhet 2030-ig. Másfelől viszont két és fél millió nő tudna megjelenni a munkaerő-kínálati oldalon, amennyiben a kelet-közép-európai országok megtennék a megfelelő lépéseket azért, hogy felszámolják a munkaerőpiacon tapasztalható nemi egyenlőtlenségeket” – mondta Matécsa Márta, a McKinsey munkatársa és a jelentés egyik szerzője. Az elemzés szerint leginkább az egészségügyben, a szociális munka területén, a kis- és nagykereskedelemben, valamint a feldolgozóiparban várható a jövőben a munkaerő iránti kereslet növekedése. Figyelembe véve, hogy a női munkavállalók közel fele dolgozik ezen szektorok valamelyikében a régióban, a nők jó eséllyel pályázhatnának az itt keletkező új álláshelyek jelentős részére. Az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy a vállalkozások is profitálhatnának a munkahelyi sokszínűség erősödéséből: az utóbbi egy évtizedben elvégzett felmérésekből kiderült, hogy a nők növekvő aránya a vállalati felsővezetésben együtt jár az érintett cégek pénzügyi teljesítményének javulásával. A mostani tanulmány megerősítette, hogy ez az összefüggés a kelet-közép-európai régióban is fennáll. Kétszáz régiós nagyvállalat adatai alapján az látszik, hogy azok a vállalatok, amelyekben a leginkább kiegyenlített volt a nők és a férfiak aránya a felsővezetésben, 26 százalékkal nagyobb eséllyel értek el átlag feletti nyereséget, mint azok, ahol a nemek aránya kiegyensúlyozatlanabb volt, vagy egyáltalán nem volt női vezető az igazgatósági tagok között. Kelet-Közép-Európában a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 60 százaléka és a vezető beosztással rendelkezők 37 százaléka nő – ez az arány magasabb a nyugat-európai átlagnál, sőt az észak-európai országokét is meghaladja. Ám minél feljebb haladunk a ranglétrán, annál kevesebb női vezetővel találkozunk. Ma a felsővezetői pozíciók körülbelül 20 százalékát töltik be nők Kelet-Közép-Európában, de a vezérigazgatóknak csupán a nyolc százaléka nő.

Forrás: noizz.hu

További cikkek