A kertészetek fejlődéséhez arra is szükség van, hogy a fizetőképes kereslet mellett az embereknek legyen szabadidejük, amit kertészkedéssel tölthetnek, illetve hogy a kertkultúra része legyen a társadalomnak – mondta el a VG-nek portálnak Boross Dávid a Magyar Kertészeti Árudák Egyesületének (Makert) elnöke, az Oázis Kertészet ügyvezetője. Jó évet zárnak a kertészeti árudák, szerencsések voltak az időjárással, amely a tevékenységüket alapjaiban határozza meg, míg a nemzetközi kereskedelmi nehézségek csak enyhén érintették az ágazatot.
Hozzátette, Magyarországra is megérkezett az a kertműveléssel kapcsolatos kulturális igény, amely a kanadai, az angol és az ausztrál társadalomban több évtizede létezik, miszerint egészen apró területeket is használnak kertészkedésre, zöldség- és gyümölcstermesztésre, vagy kis fűszerkert létrehozására. A járvány mindezt látványosan segítette, mivel az emberek több időt töltöttek az otthonukban, sokan a korábbinál jobban igényelték, hogy az életterükbe vagy annak közvetlen környezetébe hozzák a természetet. Ezenfelül a kertészkedés során is értékessé válhatott az otthon töltött idő. Emellett egy generációs trend is kibontakozni látszik, a szakember elmondása szerint a mai huszonévesek fogékonyak a természet- és környezetvédelemre, sokan komposztálják a konyhai hulladékot, és kis helyen, akár egy albérlet erkélyén is termelnek zöldséget, gyümölcsöt, fűszernövényeket – mondta a portálnak, majd kiemelte azt is, hogy egyre nagyobb az igény például teraszon termeszthető áfonyára és málnára, ablakpárkányon termeszthető fűszernövényekre. Mint mondta, mivel a kertészkedés már nem a vidék kiváltsága, így a hobbikertészeket kiszolgáló háttéripar elkezdte gyártani ennek a fogyasztói rétegnek a kis kiszerelésű tápanyagokat, eszközöket, kisebb méretű szerszámokat. Logisztikai problémák nem nagyon érintették a magyar kertészeteket. A növények zömét Magyarországon vagy valamelyik közeli országban termesztik, a legtöbb eszköz és növénytartó is a kontinensen készül, így az import nem a konténerválság miatt drágul, hanem az árfolyam függvénye. A tőzeg például Litvániából érkezik, ha ez drágul, az sok egyéb termék árát is emeli – emelte ki Boross Dávid. Idén inflációkövető áremelkedés történt a szektorban, és jövőre sem várható ennél drasztikusabb drágulás – tette hozzá, majd kiemelte, hogy a szektor számára most a munkaerőhiány okoz nehézséget régiónként és kertészetenként eltérően. Az álláshelyek 10-20 százaléka betöltetlen, és bérfejlesztésre is szükség van a munkaerő megtartásához. Mindez hozzájárul a termékek áremelkedéséhez.
Forrás: hellovidek.hu
