Úgy tűnik, hogy csökkenésnek indultak a reálbérek hazánkban. A munkaerőpiacon pedig ellentmondásos folyamatok zajlanak, kevesebb állást hirdetnek, ugyanakkor egyre többen keresnek munkát. A cégek pedig arra törekednek, hogy minél kevesebb legyen a költségük.
KSH adataiból kiderül, hogy a bruttó átlagbér 497 200 forint volt, a reálbérek a tavalyi év azonos időszakához képest csak 0,9%-kal nőttek, vagyis nagyon közel kerültünk ahhoz, hogy a brutális infláció miatt csökkenjen itthon a fizetések reálértéke. A bérek reáltértéke négy és fél éve, 2018 februárjában csökkent utoljára, most azonban újra igen közel járunk hozzá: hogy ennek mekkora a valós veszélye, azt most megkérdeztük a HR-szakértőktől. Rövidtávon ugyan nem, de néhány hónap múlva szerintük is csökkenhet a reálérték.
A cégeknek sok nehézséggel kell most szembenézniük, ami előbb vagy utóbb a bérek reálértékében is megmutatkozhat, és nem elképzelhetetlen, hogy a mutató hamarosan negatívba fordul át – ezt mondta a Pénzcentrumnak adott gyorselemzésében Toldi Gábor, a DTC Solutions munkatársa, HR-szakértő.Inkább azt gondolom, hogy előbb vagy utóbb csökkenni fognak a reálbérek. A jelenlegi gazdasági kilátások mindenképp ezt prognosztizálják, például az árfolyammozgásból következő, vagy az energiaárak növekedése miatt megugró költségek miatt erre lehet következtetni. Ezek mind exponenciálisan sújtják a vállalatokat, a profit-margin pedig folyamatosan csökken, a vállalatoknak pedig nyilván az az érdekük, hogy szorosabb költségkontrollt valósítsanak meg – mondta Toldi Gábor.
Hozzátette, hogy a munkaerőpiacon ismét megfordult a szokásos trend: kevesebb lett az álláshirdetés, viszont a másik oldalon egyre többen keresnek munkát. Nagyon ellentmondásos állapot, amiben most vagyunk, mert miközben a válság már itt kopogtat az ajtón, a vállalatok nem állnak le a munkaerő-toborzással. Az állásportálok piacán már trendfordulóról beszélnek: a munkakereső oldalakon folyamatosan nő az aktív álláskeresők száma, de a hirdetések száma viszont csökken.
Munkanélküliség növekedése
Szerintem lehet arra számítani, hogy a jelenlegi szintnél magasabb lesz a munkanélküliség, de ha nem lesz akkora arcra esés a gazdaságban, mint 2008-ban, akkor enyhülni fog a nyomás, a munkaerőpiacon ugyanis most komoly felvevőerő van. – mondta lapunknak Dénes Rajmund Roland, az MMOSZ elnöke, a Humán Centrum Kft. ügyvezetője, HR-szakértő. Véleménye szerint ez a csökkenés leginkább az inflációnak köszönhető majd, illetve annak a nyomásnak, amely a Magyarországon működő cégekre hárul.
Középtávon számítok arra, hogy igen, csökkenni fog, mert korrekciónak kell következnie. Másrészt olyan folyamatok zajlanak most a világban, amelyek már recesszió vetítenek előre Európában és az Egyesült Államokban is. Egyfelől van egy kényszer, hogy a béreket itthon felzárkóztassuk az európai minimálbérhez, másfelől pedig ez lehetőség, hogy a cégek ahol csak lehet, csökkentsék a költségeiket.
Ez egy állandó balansz-keresés a munkaerőpiacon – mondta el Dénes Rajmund Roland. A munkanélküliségi adatokban ő is kis növekedést vár, de még ő sem tudja, mekkora lesz ennek a mértéke. Jelen pillanatban ugye a teljes foglalkoztatottság valósul meg Magyarországon, de számítani lehet arra, hogy ennek hamarosan vége lehet. Ez tulajdonképpen egy visszarendeződés lesz, a COVID utáni időszakban ugye többen szereztek munkát, ekkor indult meg a mutató lejjebb. Nehéz megmondani, hogy a bérekre milyen hatása lesz, nagyban függ attól, hogy például milyen minimálbérben sikerül megállapodni a szakszervezetekkel. A vállalatok részéről van olyan hang, hogy a béremelésre fordítható pénzt ki is kell termelni, a kormány pedig nem tud adni a bérekre fordítható támogatást.
Forrás: penzcentrum.hu
