A járvány okozta helyzet is növelte a robotok elterjedését a munkahelyeken. 2022 végére várhatóan négymillió közelébe emelkedik a világ üzemeiben dolgozó robotok száma, s ez azt jelenti, hogy Szingapúrban és Dél-Koreában a legmagasabb – 750 fölötti – ám olyan terület is akad, ahol Európa áll az élen: 110 robot jut tízezer munkásra, ami több, mint Észak-Amerika, vagy Ázsia átlaga.
A gépembereket elsősorban a járműgyártásban alkalmazzák, de ugyancsak sok van belőlük a szórakoztatótechnikai iparban, s gyorsan nő a számuk az élelmiszeriparban is. Amíg az első generációs ipari robotok – amelyek közül az első, az Unimate001 1959-ben lépett munkába a General Motors trentoni üzemében – általában az emberektől elzárva, sokszor rács mögött munkálkodtak, manapság az emberek és a robotok egymás mellett élése, illetve a szekvenciális együttműködés a jellemző. Az első fogalom azt jelenti, hogy ugyan már nincs rács, de a gépemberek külön munkaterületen dolgoznak, míg a második ennél fejlettebb együttműködést takar: itt már közös a munkatér, ám az emberek, illetve a robotok egymás után tevékenykednek. A jövő a még szorosabb együttműködésé: az egyre biztonságosabban és kiszámíthatóan mozgó robotok az emberekkel egy helyen és egy időben dolgoznak, míg a legmagasabb fokú együttműködés során – amit a szakemberek reszponzív kollaborációnak neveznek – a robot valós időben, a hús-vér alkalmazott mozgására reagálva végzi a maga mozdulatait. A legújabb elemzések szerint a koronavírus-járvány – a rendelések visszaesése, illetve a gyártási fennakadások miatt – rövid távon visszaveti a robotok terjedési ütemét, ám a jövő év második felére visszatér a régi lendület és további gyorsulás várható, hiszen az automatizált üzemeket a hagyományosaknál jóval kevésbé érintik a járványok miatt esetleg elrendelt korlátozások, így azok biztosabban működtethetőek. A robotok nélkül teljes mértékben elképzelhetetlen a most zajló negyedik ipari forradalom, amelynek során a tömegtermelés is alkalmassá válik az egyéni fogyasztói igények kielégítésére. Magyarországon is terjednek a robotok, ám az ország – annak ellenére, hogy az autógyárak és beszállítóik gyorsan haladnak az automatizálás felé, a tízezer munkásra jutó robotszám nem éri el az európai átlagot. Magyarországon – ahogy a közép-kelet-európai térség többi államában is – jellemzően a multinacionális cégek vetnek be robotokat a termelésben, míg a hazai tulajdonban lévő kis- és középvállalkozásoknak egyelőre drága ez a technológia. Pedig előbb-utóbb lépni kell, hiszen a robotok alkalmazása jelentősen javítja a hatékonyságot és felmérések szerint Magyarországon jelenleg több mint 700 ezer olyan állás van, amely betölthető lenne nem hús-vér alkalmazottal is. Forrás: hvg.hu