A számok azt mutatják, hogy nem vonzó a fiatalok számára a tanári pálya. A szaktanárok hiánya egyre inkább problémát jelent az oktatásban, a helyettesítések sok esetben rontják a tanulók esélyeit az oktatásban.
A felsőoktatásba jelentkezőknek mindössze az 1,2 százaléka jelölte meg első helyen a pedagógus-pályát – derül ki az Oktatási Hivatal számaiból. Az önmagában elkeserítő statisztikát tovább rontja, hogy kémia vagy fizika tanárnak szinte senki sem jelentkezett. Az elmúlt tizenkét évben idén jelentkeztek a legtöbben a felsőoktatásba, közel százhuszonhat és fél ezren. Tanárnak viszont nagyon kevesen készülnek. Az eduline arról ír, hogy a tanárképzések idén sem kerültek be a felvételi tíz legnépszerűbb szakja közé. A Híradó stábjának nyilatkozó Dalma húsz évvel ezelőtt tanult kémiát a szegedi tudományegyetemen, most egy budapesti iskolában tanítja a tárgyat.
A felvi.hu adatait böngészve idén fájóan sok a nulla, ha megnézzük, mennyien jelentkeztek kémia vagy fizikatanárnak az ország legnagyobb tanárképzőjére, az ELTE-re. Dalma is tapasztalja, hogy folyamatosan csökkentik a kémia és fizikaórák számát, mert nincs elég oktató. A tanár egy országos szakmai csoport tagja, ott sok problémáról hall. ,,Testnevelés, biológia, magyar de már volt olyan hogy ének szakos kolléga mondta, hogy kémiát kell tanítani és segítsünk neki, hogy hogyan tudná ezt általános iskola 7. 8. osztályában abszolválni” – fogalmazott a pedagógus. Aki orvosnak készül, annak fizikából vagy kémiából kötelező emelt szintű érettségit tennie. Csökkent óraszámban viszont lehetetlen felkészíteni a diákokat erre, mondja Zeller Dalma.
Státusztörvény kérdése
A Híradó munkatársai megkérdezték a belügyminisztériumtól, hogy hogyan tervezik a helyzetet orvosolni, valamint igaz-e, hogy a tanárok áthelyezése az első számú forgatókönyv, a kérdésre azonban az adásig nem érkezett válasz. A pedagógusok szakszervezetének újonnan megválasztott elnöke szerint a kormány a státusztörvénnyel az oktatás válságáról akarja elterelni a figyelmet. Ők ezért minden párttól azt kérik, hogy utasítsák el a státusztörvényt.
Totyik Tamás azt is pontosan tudja, hogy egyedül nem fognak áttörést elérni. ,,A gazdaság szereplőinek kellene felébredni abban az ügyben hogy nagyon súlyos árat fognak fizetni a következő 5-10 évben ha nem megfelelő képzettségű diákok kerülnek ki a munkaerőpiacra” – fogalmazott Híradónknak. Az MSZP politikusa, Kunhalmi Ágnes úgy látja, hárommillió ember belenyugodott az oktatás és az egészségügy rossz helyzetébe, nagyon sokan örülnek annak, hogy egyáltalán van jövedelmük, még ha az alacsony is, és közben függő viszonyba kerültek a munkaadójukkal. Kunhalmi Ágnes szerint az ő oldaluk pedig túlságosan megosztott és eddig nem tudott megfelelő válaszokat adni az emberek problémáira.
Forrás: atv.hu
