Úgy tűnik, hogy a magyar munkavállalók körében is egyre könnyebben mondják fel munkahelyüket. Fontosnak tartják a fizetés mellett a rugalmasságot. A magyar helyzet hasonló a nyugati országokéhoz, egy felmérés szerint.
A Deloitte Big Quit felmérése arra kereste a választ, hogy mekkora önkéntes felmondási hajlandóságot mutatnak a magyar munkavállalók jelenleg, mely munkavállalói csoportok a legérintettebbek, melyek a felmondáson való gondolkodás fő okai, és hogyan kapcsolódik ez a hibrid munkavégzéshez. „A „Big Quit” kifejezéssel valószínűleg már minden HR szakember és vállalatvezető találkozott: ez a jelenség a munkavállalók jelentős arányú, önkéntes távozását jelenti, amely a világ számos országában megfigyelhető volt az elmúlt időszakban. Hatással van a vállalatok hatékonyságára és üzleti eredményességére, a munkaerőpiacra és a gazdaságra is, ezért fontos, hogy a munkaadók mindent megtegyenek a visszaszorítása érdekében” – magyarázza Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadási területének igazgatója.
57% munkahelyet váltana
Az eredmények összesítése alapján a nemzetközi trendekhez hasonló kép rajzolódik ki hazánkban is: a kitöltők 57%-a nyilatkozott úgy, hogy jelenleg munkahelyváltáson gondolkodik, közülük minden ötödik válaszadó a következő három hónap során, egy éven belül pedig közel minden második megkérdezett. Egyértelműen azoknál erősebb a felmondási szándék, akik kevesebb, mint 2 éve dolgoznak aktuális munkahelyükön, körükben 3-ból 2 munkavállaló gondolkodik a váltáson, nem elhanyagolható azonban a szándék mértéke a 3-5, 5-10 és 11-20 éves munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók körében sem, hiszen a távozni vágyók aránya e válaszadói csoportokban is meghaladja az 50%-ot. Fontos megjegyezni, hogy nem csak a fiatal, pályakezdő kollégák részéről mutatkozik felmondási hajlandóság, hanem a középkorosztály is erősen érintett.
A vezetői pozícióban lévők 47%-át is foglalkoztatja a felmondás
A felmérés tanulságai közül kiemelendő, hogy a beosztottak mellett a vezetői pozícióban lévők 47%-át is foglalkoztatja a felmondás gondolata, így az ő megtartásuk is kiemelt figyelmet igényel a munkáltatók részéről. Az elmúlt évben tapasztalt inflációs helyzet és gazdasági nehézségek ellenére az elvártnál alacsonyabb fizetés mögött szorosan felsorakozik több más, távozásra motiváló tényező, többek között a nem hatékony munkafolyamatok és a fejlődési lehetőségek gyengesége. A kitöltők harmada panaszkodik a munkavállalói jól-lét figyelmen kívül hagyására, pedig a COVID-19 óta ez az egyik fókusztéma a HR szakemberek körében.
A rugalmas munkavégzés a legfontosabb
„A felmérésben megvizsgáltuk, mely juttatások a legfontosabbak a munkavállalók számára és milyen kapcsolatban állnak ezek a felmondási szándékkal. Egyértelműen kirajzolódott, hogy a rugalmas munkavégzés biztosítása meghatározó fontosságú elem: a munkavégzési hely rugalmas megválasztásának lehetőségéért a kitöltők 40%-a lemondana fizetése egy részéről, és a kötelező irodai napok számának növelése a munkavállalók közel felét arra késztetne, hogy munkahelyet váltson” – mondja Somogyi Anna, a Deloitte Magyarország HR tanácsadási területének szenior tanácsadója.
Heti 1-3 nap távoli munkavégzéssel is beérnék
Bár jelenleg a válaszadók negyedének egyáltalán nincs lehetősége hibrid munkavégzésre, 94%-ának lenne igénye legalább heti 1 napra, 60%-ának pedig 2-3 távoli munkavégzéssel töltött munkanapra. Bár a munkáltatók nagy része elindult a hibrid munkavégzés biztosításának útján, van még fejlődési potenciál: 70%-uk már egyértelmű kereteket állított fel és a munkavállalók részéről is pozitív ennek a fogadtatása: a válaszadók több, mint fele egyetért a szabályokkal. Ezzel ellentétben nagy a különbség a munkavállalók által elvárt és a munkáltatók által nyújtott hibrid munkavégzést támogató eszközök tekintetében: a munkavállalói oldalon első helyen álló havi költségtámogatást például csak a kutatásban érintett munkáltatók 11%-a biztosítja. A kutatásból kiderült az is, hogy a rugalmas munkavégzés lehetősége pozitívan hat a munkavégzési hatékonyságra.
Forrás: hrportal.hu
