Bizonytalanság tapasztalható mindkét oldalon a munka világában: a munkaadóknak nem minden esetben van határozott elképzelése az AI használatáról, így a dolgozók folyamatos bizonyítási kényszerben vannak, hogy milyen mértékűek az ezirányú ismereteik.
A mesterséges intelligencia átformálja a munka világát, ezzel együtt pedig egy új, szorongással teli jelenség ütötte fel a fejét az irodákban: a „performatív AI”. A munkavállalókra nehezedő elvárások miatt egyre többen túlozzák el, hogy mennyire hatékonyan használják az új technológiát a mindennapokban. Egy friss kutatás szerint a dolgozók csaknem fele rendszeresen blöfföl az AI-tudásáról kollégáinak. A Business Insider beszámolója szerint a munkahelyi elvárások és a hatékonysági nyomás miatt a dolgozók jelentős része úgy érzi, folyamatosan bizonyítania kell a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudását.
A Visier munkaerő-intelligenciával foglalkozó cég amerikai munkavállalók körében végzett felmérése rávilágított: az alkalmazottak közel 50%-a túlzott már abban, hogy milyen mértékben vagy milyen szakszerűséggel alkalmaz AI-eszközöket. Emellett a válaszadók 45%-a nyilatkozott úgy, hogy akkor is feszültnek érzi magát a technológia használatával kapcsolatban, ha valójában nem biztos abban, hogyan érhetne el vele valódi eredményeket. A jelenség háttérben nemcsak a dolgozói szorongás, hanem a vezetőség felől érkező felkészületlenség is áll. A kutatás adatai alapján az alkalmazottak mindössze 28%-a gondolja úgy, hogy a cégvezetők valóban megértik az AI munkahelyi alkalmazásának mikéntjét. A vezetők gyakran a befektetők felé próbálják demonstrálni a technológiai felkészültséget, míg a dolgozók az állásuk elvesztésétől tartva igyekeznek nélkülözhetetlennek mutatni magukat.
Ez a fajta felületes „AI-színház” azonban káros a szervezetek számára: megakadályozza, hogy a vállalatok reális képet kapjanak arról, hol nyújt az AI valódi segítséget, és hol vannak a korlátai. A szépítés nem áll meg a meglévő munkahelyeknél: az álláskeresők szintén kényszerpályán mozognak. A HR-esek és a toborzók egyre gyakrabban kérdeznek rá az AI iránti elkötelezettségre az interjúkon, ami arra készteti a jelölteket, hogy túlozzanak vagy lelkesedést tettessenek a pozíció elnyerése érdekében. A felmérés szerint a munkavállalók 59%-a bizonytalan abban, hogy munkaadójának van-e egyáltalán stratégiája az AI bevezetésére.
A szakértők szerint a kötelező elvárások megfogalmazása előtt a vezetőknek és a HR-szakembereknek az alábbi lépésekre kellene összpontosítaniuk: Képzés és fejlesztés: A dolgozók egyharmada nyitott lenne a célzott AI-képzésekre és átképzési lehetőségekre. Nyílt kommunikáció: A munkavállalók 18%-a kifejezetten átláthatóbb tájékoztatást vár a technológia létszámra és feladatkörökre gyakorolt hatásairól. A hibázás kultúrája: Olyan környezetet kell teremteni, ahol a munkatársak mernek beszélni arról, mi működik az AI-val és mi nem. Bár a látvány-használat ideig-óráig elfedheti a hiányosságokat, azok a munkavállalók, akik napi szinten, valós feladatokra használják az AI-t, valódi előnyöket tapasztalnak. A felmérések szerint a rendszeres használók 79%-a gyorsabban végez a munkájával, 59%-uk pedig jobb minőségű feladatokat bocsát ki a kezei közül. A feladat tehát a HR és a vezetők előtt adott: az üres blöffölés helyett valódi támogatást és tiszta stratégiát kell biztosítaniuk a szervezeten belül.
Forrás: hrportal.hu
