Nehéz elhelyezkedni az USA-ban annak ellenére, hogy sok álláshelyet hirdetnek meg. Ráadásul kedvezőtlenebb feltételekkel tudnak újra munkát találni a fehérgallérosok.
Egyre erősebb trend az amerikai munkaerőpiacon, hogy a fehérgalléros dolgozók csak jelentős fizetéscsökkentéssel tudnak visszatérni a munkába. Az új pozíció gyakran nem előrelépés, hanem kényszerű visszalépés, ami hosszú távon is lenyomhatja a kereseteket. A fehérgalléros álláskeresés az elmúlt időszakban rendkívül megnehezedett. Bár sok szakember végül talál munkát, ezek az elhelyezkedések gyakran nem sikertörténetek. A Business Insider beszámolója szerint egyre több dolgozó kénytelen alacsonyabb fizetésű pozíciót elfogadni, mint amilyet korábban betöltött. Egy Scott nevű szakember története jól mutatja a trendet: 2023-as elbocsátása után 1600 állásra jelentkezett, 78 állásinterjún vett részt, miközben felélte megtakarításait. A folyamatos visszautasítások mentálisan is megviselték, végül antidepresszánsokat kezdett szedni. Amikor hónapokkal később állásajánlatot kapott, örömében sírva mondta el a hírt a családjának. Az új munka azonban komoly kompromisszumot jelentett: egy hat hónapos technikusi szerződésről volt szó, amely két szinttel alacsonyabb volt korábbi senior menedzseri pozíciójánál, ráadásul a fizetése a korábbi bérének mindössze felét érte el.
Az elemzés kimutatta: a tavaly év végén állást váltó fehérgalléros dolgozók 40 százaléka több mint 10%-os fizetéscsökkentést fogadott el, ez legalább egy évtizede a legmagasabb arány, miközben a jelentős fizetésemelést elérők aránya történelmi mélypontra esett. A számok arra utalnak, hogy a munkaerőpiac valójában gyengébb lehet annál, mint amit az alacsony munkanélküliségi ráta sugall. Alacsony munkanélküliség, mégis nehéz elhelyezkedés. Az Egyesült Államokban a munkanélküliségi ráta 4,4% körül mozog, ami történelmi összevetésben alacsonynak számít. Ez azonban elfedi azt, milyen nehéz helyzetbe kerülnek azok, akik elveszítik állásukat.
A kormányzati adatok szerint az elmúlt három évben közel megduplázódott a legalább hat hónapja állást keresők száma. A hosszú álláskeresési időszak végén sok szakember olyan pozíciókat fogad el, amelyeket korábban elképzelhetetlennek tartott volna. (Magyarországon a munkakeresés átlagos időtartama 12,2 hónap a KSH 2026 januári adatai alapján.) Amikor Scott elfogadta új munkáját, 7,5 millió munkanélküli versenyzett 6,6 millió nyitott állásért, ami jelentős túlkínálatot teremtett a jelentkezők oldalán. A munkaerőpiaci egyensúly felborulása a toborzásban is látható. A vállalatok egyre magasabb elvárásokat támasztanak: a középszintű pozíciók esetében átlagosan 10%-kal több szakmai tapasztalatot kérnek, mint három éve, a senior állásoknál ez az emelkedés 11%.
A cégek tehát szűkebb körből választanak, miközben a jelentkezők száma nő, ami lefelé nyomja a béreket. A szakértők szerint a bércsökkentéssel elfogadott állások hosszú távú következményekkel járhatnak. A közgazdaságtan ezt „wage scarringnek”, vagyis bérhegesedésnek nevezi. Ha a dolgozó marad új munkahelyén, a későbbi béremelések egy alacsonyabb bázisról indulnak. Ha pedig új állást keres, a munkáltatók gyakran a jelenlegi fizetéséhez igazítják ajánlatukat. Így a jövedelemcsökkenés akár évekre bebetonozódhat. AI és leépítések tovább nehezítik a helyzetet. A fehérgalléros munkaerőpiac gyors javulása egyelőre nem látszik. Több technológiai vállalat – köztük a Block Inc. és az Atlassian – az elmúlt hetekben leépítéseket jelentett be, részben a mesterséges intelligenciára hivatkozva. Emellett a Meta Platforms állítólag a dolgozói állomány akár 20%-ának leépítésére készülhet, ami mintegy 16 ezer új álláskeresőt küldhet a piacra. Februárban az amerikai gazdaság váratlanul 92 ezer munkahelyet veszített.
Forrás. hrportal.hu
